Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-19 / 113. szám

www.ujszo.com I 2021. május 19. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Nincsen sok választás Szegény japánok, tavaly olimpiát akartak rendezni, de nem hagyták nekik, idén meg nem akarnak rendezni, de muszáj lesz VERES ISTVÁN F ppen süvöltött a süvöltő, E amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy a júniusban ‘ esedékes iráni államfő­választáson 592 jelölt indul. Először úgy tettek, mintha nem is érdekelné őket a téma, ballagtak éppen a Szajna felé, dúdolgatták, hogy ne legyen ti­tok, bányászlány vagyok, meg ilye­nek. Aztán ahogy kezdett szétáradni szervezetükben az információ, egyre bizonytalanabbak lettek. Legalábbis Bandika, aki egy vízparti korlátban kapaszkodott meg, majd kijelentette, hogy nem tudná, mit csinálna, ha egy államfőválasztáson 592 jelöltből kellene választania. Bemennék a szavazóhelyiségbe, kapnék egy bo­rítékot, meg egy combos paksamétát, az 592 jelölt 592 darab szavazólap­jával? Aztán egyet kiválasztok, be­dobom a borítékba meg az urnába, és mehetek? Ervin intett, hogy szerinte ez máshogyan működik, egyszerűbb a karikázás. Egyetlen darab szava­zólapra nyomtatják az összes induló nevét, aztán a választó csak karikáz. Nem tudom viszont elképzelni, mi­lyen sok plakát és szórólap készül egy 83 milliós lakosságú országban, ahol majdnem hatszázan indulnak a legfelsőbb állami posztért - sorolta aggályait. Amúgy meg lehet, hogy egy rakás jelöltet kizárnak, mert a vizsgálatok során kiderül, hogy nem szabályszerű az indulásuk, és így a jelöltek száma lecsökken mondjuk ötszázra. Vagy négyszázra. Annyi­ból azért már könnyebben tudnék választani én is, bólintott Bandika. Meg egy ilyen adat, hogy ebből az 592-ből negyvenen vannak a nők. Szóval negyven nő indul. Nem pa­naszkodhatnak hát a perzsák, hogy nincs kiből választaniuk. Persze, az is lehet, hogy csak néhány jelölt lesz igazán ismert, mondjuk három-négy, a többivel pedig nem is foglalkoz­nak. Ön szerint a sokból nehezebb választani, vagy a kevésből? - kér­dezte Ervin. Ekkor mondta be a rádió, hogy a Vasas a következő szezonban sem fog szerepelni az NB I-ben, nem si­került az angyalföldieknek a feljutás. A DVSC és a Gyirmót jutott fel. Hát ez baj, dobott egy kavicsot a kaná­lisba Ervin, aki azt is nagyon fájlalja, hogy a Fulham kipottyant a Premier League-ből. Szegény japánokat is sajnálom, tavaly olimpiát akartak rendezni, nem hagyták nekik, idén meg nem akarnak olimpiát rendezni, de muszáj lesz nekik. Nem szeretem, amikor a sport összefonódik az erő­szakkal - tekintett egy azúrkék Chevrolet Impala után Bandika. Szerintem ezt a hetet már nem lehet megmenteni, úgyhogy inkább hozok másfél tonna kulékavicsot - pattant fel a pádról Ervin, majd útközben mégis meggondolta magát, ugyanis rájött, hogy mosott dunai gyöngyka­vicsra nagyobb szüksége van. Persze mire odaért a kavicsbányához, már inkább sétánykavicsban gondolko­dott. Még jó, hogy a mai világban ilyen széles a választék, mondta a bányagondnoknak, aki nem értette, mit akar az ügyfél, úgyhogy moso­lyogva bólintott, és azt mondta: hát igen. A szerző a Vasárnap munkatársa A kérdés az, mikor unja meg Kollár Agóniának még nem nevez­nénk, de a transzplantáció (kormányfő-átültetés) után is tovább rágja az alattomos kér a kormánykoalíció testét. Az áldozat pedig például a jár­vány utáni kárpótlás vagy Kolíková fontos reformjai lehetnek, mellék­hatásként meg olyan ügyek jelent­keznek, mint az oltási igazolvány hiánya. „Állandó válságban van a kor­mány, és ha most meg is oldódik a költségvetés vagy a vizsgálati fog­ság kérdése, máris tíz másik ügyet látni a horizonton. Például Matovié családtámogatási tűzijátéka, a hát­térben pedig szép csendben folyta­tódik a Za l’udí szétesése. Persze vál­ság minden kormányban van, az sem ritka, hogy egyenesen utálják egy­mást a partnerek, a kérdés az, hogy a pártelnökök sértődés nélkül képe­sek-e dolgozni a megoldásokon” - úja a Sme kommentárja. Ennél a kérdésnél már nem is érdemes bő­vebben foglalkozni az OEaNO el­nökével. Richard Sulik sem értette még teljesen, hogy néha jobb lenne, ha megtartaná magának a vélemé­nyét, a Za l’udínak pedig épp elég problémája van saját magával. így a stabilitás pillérének megmarad Bo­ris Kollár, aki ugye azt hangoztatja magáról, hogy „nem politikus”, ezért kell rá szavazni. Ugyanakkor kiderült, hogy ebben a koalícióban ő az egyetlen politi­kus, akinek hosszú távú stratégiai célja van. Ez pedig nem más, mint hogy igazán tehetős és befolyásos ember legyen. Ennek rendel alá mindent. „Kollár csak addig fog dolgozni ennek a koalíciónak a fenntartásán, amíg ez a legjobb megoldás lesz számára, és már most sem titkolja, hogy simán el tud kép­zelni más alternatívákat. Például egy Pellegrini-kormányban ugyanolyan szerepe lehetne, mint egy Matovié­­kormányban. Ez pedig nagyon ko­moly figyelmeztetés a mostani koa­líciós partnerek számára”-véli a lap. Ez a koalíció csak addig marad fenn, amíg Boris Kollárnak megfelel, és fogytán a türelme. (úsz) Járvány után áruhiány és drágulás DUDÁS TAMÁS Bár a globális járványnak még koránt sincs vége, úgy fest, hogy Európa és az Egyesült Államok már túl van a nehezén. Ennek köszönhetően itt a gazdasági teljesítmény is felpörgött, az iparágak nagy többsége teljes erővel dübörög. Azaz helyenként csak dübörögne, ha nem kellene a források hiányával küzdeni. Először csak az autóiparban és az elektrotechnikában használt csípek hiányoztak, de most már egyre több vállalatot aggaszt a granulált műanyagok hiánya is, és akkor még nem beszéltünk a fűrészáruról vagy az acélról. A nagyvállalatok menedzsereinek egyre több álmatlan éjszakát okoz ez, hiszen a globális vállalatok nemzetközi ellátási láncait akár egy banális al­katrész hiánya is meg tudja akasztani. Erről különösen sokat tudnának mesélni az autógyártók, hiszen egy néhány dolláros csip hiánya meg­akasztja a drága luxuskategóriás modellek gyártását is. A Volkswagen dé­­vényújfalui gyára is ennek áldozata, az SUV modellek gyártását két hétre teljesen le kellett állítani. A baj azonban nem jár egyedül, az autógyártók­nak legújabban a műanyag komponensek miatt is aggódniuk kell. Ahogy azt a Bloomberg egyik elemzője megfogalmazta, a hiány szinte minden területen tapintható. Ä globális recesszióból éppen felépülő világ­­gazdaságot az elmúlt hónapokban több természeti katasztrófa sújtotta, melyek fontos termelési kapacitásokat iktattak ki. Ehhez jöttek olyan vé­letlenek, mint a Szuezi-csatoma csaknem egyhetes „eldugulása”. Ennek következtében akadozni kezdtek a globális ellátási láncok, és a helyzetet tovább rontja az egyre nagyobb konténerhiány. A világjárvány ugyanis tavaly a tengeri szállítmányozást is megakasztotta, ennek következtében Európában és az Egyesült Államokban halomban állnak az üres konténerek, amelyek nem kerültek vissza Ázsiába. A keres­let megélénkülése után ezért az ázsiai exportőrök konténerhiánnyal és a szállítási költségek növekedésével találták szemben magukat. Ezeket a problémákat hallva az átlagfogyasztó akár légy inthetne is, mondván, ez nem az ő gondja, fájjon miatta a globális vállalatok mene­dzsereinek feje. Érdemes azonban észben tartani, hogy az árakat elsősor­ban a kereslet és a kínálat alakítja, és a kínálat hiánya dráguláshoz vezet. A legfontosabb nyersanyagok világpiaci ára ma szinte kivétel nélkül ma­gasabb, mint egy évvel ezelőtt, az elmúlt 12 hónapban olyan fontos nyers­anyagok és mezőgazdasági termények ára duplázódott meg, műit az acél, a réz, a kukorica vagy a szója. Ez pedig azt jelenti, hogy a világgazdaságba visszatér a magasabb infláció, amitől az elmúlt évtizedben elszoktunk. Az infláció növekedését már érzékelni lehet Európában és az Egyesült Államokban is, ahol áprilisban a fogyasztói árak 2009 óta nem látott tem­póban növekedtek. Az euróövezetben az infláció növekedése még nem annyira látványos, de a szlovákiai infláció is folyamatosan növekedett az elmúlt három hónapban. Sokkal nagyobbat ugrott azonban Magyarorszá­gon, ahol a fogyasztói árak növekedése áprilisban meghaladta az 5 száza­lékot. Komolyabb aggodalomra ebben a pillanatban még nincs ok, de a központi bankok elemzői a következő hónapokban feszült figyelemmel fogják kísérni az infláció alakulását. Ebből a szempontból rendkívül fontos lenne, hogy a világgazdaságban jelenleg észlelhető hiány minél hamarabb rendeződjön, ám az ipari és logisztikai szakértők sajnos nem túl optimisták ez ügyben, szerintük a piacokon az egyensúly csak 2022-ben fog teljesen helyreállni. FIGYELŐ Biztonságos Pfizert adni az Astra után Biztonságos és igen hatásos, ha AstraZeneca után másodjára Pfi­­zer/BioNTech-oltást adnak az em­bereknek. A Combivacs elneve­zésű spanyol kutatás eredményei szerint az antitestek mennyisége a hétszeresére nőtt a Pfizer-dózis után, ami jóval nagyobb, mint a második ÁstraZeneca-vakcina be­adása utáni duplázódás. Összesen 670,18 és 59 év közötti önkéntest toboroztak, akiknek másodszorra Pfizert adtak. Csak 1,7 százaléka számolt be mellékhatásokról, fej­fájásról, izomfájdalomról, rossz közérzetről - ezek nem olyan tü­netek, amelyek súlyosnak tekint­hetők. A vizsgálatot azért indítot­ták, hogy megtudják, mi lehet a legjobb eljárás, miután az Astra­Zeneca vakcinájának felhasználá­sát a 60 év felettiekre korlátozták a fiatalabb embereknél felmerülő igen ritka mellékhatás, a vérrög­képződés miatt. így bizonytalanság alakult ki, hogy a fiatalabbak, akik már kaptak egy AstraZenecát, kaphatnak-e egyáltalán még egy oltást. (MTI) Japán orvosok az olimpia ellen A tokiói orvosok egyik szövetsége a nyári olimpia lemondására szólí­totta fel Szuga Josihide japán mi­niszterelnököt. 6000 doktor írt nyílt levelet a kormánynak és a szerve­zőbizottságnak, hogy kezdjen erről tárgyalást aNemzetközi Olimpiai Bizottsággal., A jó döntés az, ha törtünk egy olyan eseményt, amely növelheti a fertőzöttek számát és a haláleseteket” - írták. A jelenleg is járványügyi veszélyhelyzetben le­vő Tokióban a kórházak leterhel­tek, a lakosság többsége pedig el­lenzi az olimpiát. Az oltási prog­ram lassan halad, a 125 milliós or­szágban csak a lakosság 1 százalé­ka kapta meg mindkét vakcinát. Egyelőre a helyi szervezőbizottság és a NOB is ragaszkodik a nyári játékok megtartásához, a nyitóün­nepségjúlius 23-án lesz. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom