Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-14 / 109. szám
www.ujszo.com | 2021. május 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Nem magányos ember Matovic és Kollár csendestársnak tökéletesek FINTA MÁRK Bár úgy tűnhet, Igor Matovic tulajdonképpen egyfajta politikai hulla, akit Diogenész hordója mellé dobtak a történelmi szemétégető melletti kupac tetejére, távolról sincs így. Igor köszöni szépen, él és virul - és egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy bármennyire is bíztak egyesek abban, hogy ez Eduard Heger kormánya lesz, ez sosem lesz így. Azok a hatalmi játszmák és módszerek, melyeket Matovic villantott fel az elmúlt hónapokban, úgy tűnik, standardizálódni látszanak-és olyan helyzeteket eredményeznek, ahol a politikai párbaj csak „győzelem elszenvedésével” végződhet. Ilyen volt például a Mária Kolíková igazságügyi miniszter körüli kálvária is a héten - ahol az eredménytől teljesen függetlenül Matovic bizonyította: a partnereinek mindig, de mindig a háta mögé is figyelniük kell, ha nem akarják, hogy valaki hirtelen odaszúrjon nekik. Persze Matovic módszerei nem ismeretlenek azok számára, akik figyelték a politikai pályáját és tudták, hogyan dolgozott eddig. Csakhogy azzal, hogy ezt kormányfői, most pedig pénzügyminiszteri posztról reális, kézzelfogható hatalommal a kezében tudja csinálni, egészen megváltozott a leányzó fekvése. Matovic ugyanis rájött, hogy adaptálódnia kell a helyzethez, és meg kell tanulnia manőverezni - ami eddig nem igazán ment neki. Megerősödött benne a tudat, hogy szinte bármit megúszhat, ha olykor taktikusan egyet hátralép, és nem mindent a kamerának csinál, hanem néha a kamerák mögött tesz-vesz. És azt is megérezte, hogy nem érzésből, hanem pragmatikusan kell szövetségeket kötnie - ebben megtalálta a tökéletes csendestársat, Boris Kollárt. így egyáltalán nem magányosan vívja a politikai bosszútól fűtött harcát. A Matovic-Kollár tandem pedig egyáltalán nem szorult háttérbe, hiába tűnt úgy, hogy vereséget szenvedtek. Sőt, ők diktálják a politikai közbeszéd tempóját, témáit. Ok uralják a kommunikációs teret, ők okozzák a váratlan fordulatokat, és ők hozzák el a „megoldásokat” is, remekül időzítve. Ok azok, akikre mindig oda kell figyelni. Sulik eközben szenved, beragadva a saját posztjára, a „botránykő” skarlát betűjével a fején, amit ő a szívére is vesz. Veronika Remisová alatt széthullik a pártja, és kiderül róla, hogy sosem volt alkalmas pártvezetésre. Eduard Heger pedig próbálja felvenni a tempót, de egyrészt tudja, hogy nem áll mögötte a teljes OEaNO, másrészt mintha a saját kormánya sem venné őt teljesen komolyan - pedig talán érdemes lenne. És ez a bizonytalanság és bizonytalankodás, ez a széthullás egyre jellemzőbb az egész szlovákiai közéletre. A zavarosban pedig már halásznak azok az emberek, akik erre specializálódtak: Robert Fico és Peter Pellegrini. Ok ketten már rég tudják azt, ami Boris Kollárnak a génjeiben van, Igor Matovic pedig még csak most sejtett meg: a zavaros idők a hataloméhes és gátlástalan politikusoknak kedveznek, akik elvként és erényként adják el saját populizmusukat. S vajon visszatartja-e bármi Igor Matovic pénzügyminisztert, hogy éppen ezt tegye? (Cartoonizer) NYITUNK NEKED IS EGY VÁRÓTERMET. MINDENKI AUTOMATIKUSAN ODAKERÜL, AKIT MÉG NEM SÉRTETTÉL MEG Nemzetközi jogviták a kínai népbíróságon FELEDYBOTOND akran érezhetjük, hogy egyszerűen nem működik az m "W TT euroatlanti immunrendszer. Egyre csak jönnek a M TBr %/ provokációk, és nincs egészséges reakció. Ami ^W T egyrészt együttműködést feltételezne, másrészt azt, %/ hogy a saját érdekeink mellett legalább annyira ki merünk állni, mint a versenytársaink - Kína, Oroszország és a többiek. A legújabb ékes példája ennek egészen hajmeresztő. Kína fejlődik és gazdagodik, és közben a mai napig talicskázza haza a szellemi jogokat. Másképpen fogalmazva: a fejlett technológiai tudást hekkerekkel, felvásárlásokkal vagy kémekkel is hajlandó megszerezni. Nem kell ezen nagyon meglepődni, így volt ez és így is marad. Csakhogy ez a kínai-euroatlanti vetélkedésben akár döntő is lehet, ezért egyáltalán nem mindegy, hogyan alakulnak a dolgok. A szabadalmak és más, az iparban használt szellemi tulajdonjogok jól védettek. Legalábbis jogilag. Bírósághoz lehet fordulni, óriási kártérítéseket kérni, eltiltásokat kieszközölni. Tehát komoly jelentősége van, hogy milyen bíróságok foglalkoznak az ilyen ügyekkel. Kína ebbe a versenybe is beszállt egy ideje, ami azt jelenti, hogy a kínai népbíróságok örömmel veszik, ha a nagy nemzetközi cégek hozzájuk viszik a jogvitáikat. Történelmileg van néhány bíróság a világon, amelyek ilyenekkel foglalkoznak és befogadnak országon kívülről érkező kereseteket is. Ám eddig az euroatlanti térségen belül koncentrálódtak. Nézzük, mi történt az elmúlt fél évben, egy konkrét eseten keresztül. Az Ericsson és a Samsung - tehát egy svéd és egy dél-koreai cég között vita alakult ki a 4G- és 5G-szabadalmakról. A Samsung egy vuhani népbíróságra ment, míg az Ericsson egy texasi bíróságra. (Most hagyjuk is azt a kérdést, hogy miért nem európaira.) Vuhan nem is késlekedett kiadni egy bírósági végzést, amely a feleket elvileg eltiltaná attól, hogy más bírósághoz forduljanak. Csakhogy kiadott egy hasonlót a texasi fórum is. Mindez azt mutatja, hogy a bíróságok versenyben állnak az ügyfelekért. Ennek nemcsak jogi jelentősége van, hanem inkább politikai, vagy ha úgy tetszik, ez most már nagyhatalmi kérdés. Ez Peking számára világos, követi is a céljait. És ekkor jön egy amerikai bíró - a szövetségi fellebbviteli fórum egykori főbírája -, Randall Rader, aki azt bírja mondani, hogy miért ne mehetnének Kínába a svéd és koreai pereskedők, hiszen majd ott pont ugyanolyan fair bírósági eljárásban részesülhetnek, mint mondjuk az Egyesült Államokban. A kínai népbíróság főbírája 2017-ben úgy fogalmazott, hogy ellen kell állniuk az olyan „hibás nyugati hatásoknak”, mint például „az igazságszolgáltatás függetlensége”. Napnál világosabb, hogy ha szükséges, a Kínai Kommunista Párt hozza meg a végső döntést. Persze nem fognak minden ügyben odatelefonálni, nem lesz mindig politikai nyomás, de ha komolyan az érdekükben áll, akkor nem lesz kérdés. Az összes többi ügy pedig, amely ott dől el, de nem érinti a kínaiakat, csak a hitelességüket próbálja megalapozni. Ezzel pedig alaposan visszaélhetnek, ha kínai fél is érintett lesz hasonló szabadalombitorlásban. Na ez az immunrendszer működési hiánya. A kínai reakció teljesen organikus, a maguk nézőpontjából, természetes. De hogy a Rader-féle bírókat honnan szalajtják, milyen rózsaszín szemüvegen keresztül nézik a világot, nehéz eldönteni. Illúziókat táplálnak? Naivak? Vagy talán még rosszabb, és egyáltalán nem véletlen, hogy Rader 2016-ban tiszteletbeli professzori címet kapott egy kínai egyetemtől? Az viszont egészen biztos, hogy egyetlen kínai jogászprofesszor vagy bíró sem fogja azt mondani, hogy „miért ne mehetnének a kedves peres felek amerikai bíróságra is?”. Egy icipicivel több egészséges önvédelmi reflexre lesz szükségünk, ha még 50 év múlva is euroatlanti térséget szeretnénk... A WHO lassú, a politika halogató Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) túl lassan reagál az egészségügyi fenyegetések első jeleire, és ez vonatkozik a kormányokra is - állapította meg a WHO által megbízott független szakértői bizottság. A szakértők rámutattak: sok ország 2020 februárjában elpocsékolta az időt, ahelyett, hogy felkészült volna a koronavírus megfékezésére. „A jelenlegi rendszer alkalmatlan egy világjárvány megakadályozására, és bármikor felbukkanhat új, erősebb kórokozó” - áll a jelentésben. Kína 2019 decemberének végén jelentette a megbetegedéseket, a WHO csak 2020. január 30-án hirdetett nemzetközi veszélyhelyzetet, és csak március 11-én nevezte világjárványnak. Csak ez jelentett kellő lökést, hogy a kormányok valóban veszélyhelyzetet rendeljenek el. A szakemberek három dolgot hangsúlyoznak nyomatékosan. A tehetős országok, amelyeknek oltóanyag-tartalékaik vannak, szeptemberig egymilliárd adagot adjanak 92 szegény országnak. Másodszor a gyógyszeripari cégek önként több szabadalmat engedjenek át a vakcinagyártás felgyorsítására. Ha három hónapon belül ettől sem nő a legyártott mennyiség, fel kell függeszteni a szabadalmi engedélyeket. Harmadszor pedig a világ hét ipari nagyhatalmának (G7) haladéktalanul biztosítania kell a hiányzó 19 milliárd dollár 60%-át oltás- és gyógyszerfejlesztésre az ENSZ-programban. A WHO által felkért szakértők egészségügyi fenyegetésekkel foglalkozó világtanács létrehozását javasolják, hogy felkészülhessünk az újabb pandémiákra. A testület tagjai állam- és kormányfők lennének, akik a világméretű előkészületekre összpontosítanának. A WHO globális figyelőrendszere pedig haladéktalanul, az érintett államokkal való egyeztetés nélkül riadót fújhatna. A WHO-t olyan vádak érték, hogy a járvány elején túlságosan Kínára hagyatkozott, Peking viszont a veszélyt megpróbálta elbagatellizálni. A szakértők kiemelték, hogy az oltóanyagok és gyógyszerek kifejlesztésénél ahelyett, hogy a piaci szereplőkre hagyatkoznak, olyan program kell, amely globális javakat alkot, s ezekhez minden állam hozzáfér. Járványügyi pénzalapot is szorgalmaznak, amely évente 5-10 milliárd dollárt gyűjtene, előkészületeket téve egy új j árvány megakadályozására. (MTI) FIGYELŐ Titkok és misztifikáló rítusok Egy nappal azután, hogy Szlovákia leállította az AstraZenecával való oltást, az egészségügyi miniszter zöld utat adott a Szputnyiknak. Holott ez a két vakcina egy családba tartozik, egyforma elv szerint lett kifejlesztve, csak a Szputnyik nincs bejegyeztetve az EU-ban. Meglehetősen ironikus, hogy az egyik oltóanyagot leállítják, mert 100 ezer esetenként tudnak mellékhatás jelentkezéséről, a Szputnyikról viszont semmiféle ilyen hivatalos adat és nyilvántartás nem áll az itteni döntéshozók rendelkezésére. „Kevés azt mondani, hogy nem egyforma mércével mérik a két vakcinát, főleg ami a politikát illeti. Az unalmas Astrát senki sem várta a repülőtéren, viszont sokkal olcsóbb. A média pedig minden történést, minden rezdülést vezető hírként tálal róla, a Szputnyikról meg semmit nem tudunk, csupa titok” - úja a Sme kommentárja. Úgy várják, mint valami luxuscikket, a volt kormányfő pedig személyesen irányítja a reklámkampányát, és adagolja a termékbevezető reklámokat. Lengvarsky egészségügyi miniszter véget vethetett volna ennek, csak annyit kellett volna tennie, hogy nem tesz semmit, hanem megvárja az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyását. De nem. A Szputnyikhoz egyszerűen hozzátartozik a nem szabványos eljárás. Tehát ha az oroszok megengedték, oltunk, és kész. , (úsz)
