Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-13 / 108. szám

4 I RÉGIÓ 2021. május 13.1 www.ujszo.com A legkevésbé fejlett járásokon segítenek HEGEDŰS NORBERT A legkevésbé fejlett járásoknak segítséget nyújtó ötéves programról tartottak kerekasztal-beszélgetést a Kruháö coworking centrumban. Több olyan javaslat is elhangzott, amely hatékonyabbá teheti a programot. RIMASZOMBAT A beszélgetésen Anton Marcincin, Éva Kocanová, Eubos Kovács (mindhárman az NRO-programot ki­értékelő tanulmány szerzői) és Mari­án Habovcík, Sajólenke polgármes­tere vett részt. A moderátor Ravasz Ábel korábbi romaügyi kormánybiz­tos volt. Több jogot a régióba Éva Kocanová ismertette a 2015 és 2020 között tartó program eredmé­nyeinek elemzéséről szóló tanul­mány főbb megállapításait. A legke­vésbé fejlett járások (najmenej roz­­vinuté okresy -NRO) támogatásáról szóló program eredetileg 4-5 járással számolt, később három megye húsz járása kapcsolódott be. A legelmaradottabbak közé főleg Eperjes megye és a Rimaszombati járás tartozik, ahol az elmúlt húsz év­ben a munkanélküliség a szlovákiai átlag két-, sőt háromszorosát is elér­te. Az NRO-k támogatására szolgáló akciótervek helyi koordinációs ka­pacitások létrehozásával, az oktatás, a helyi gazdaság támogatásával, az infrastruktúra fejlesztésével és kor­mányszintű intézkedésekkel is szá­moltak. A tanulmány fő ajánlása, hogy növelni kell a régiók döntéshozó jogait, mert az hatékonyabbá teszi az uniós pályázati pénzek felhasz­nálását. A szerzők a legnagyobb hi­bának azt tartják, hogy hiányzik a regionális politika, amellyel koor­dinálni lehetne az EU-s pénzek fel­­használását. Eubos Kovács el­mondta, hogy a programot elindító törvény a munkanélküliség ará­nyából indult ki. Öt év alatt arra ju­tottak, hogy ezek a járások gyor­sabban fejlődtek, mint Szlovákia többi járása. Hiányzó tervezhetőség Anton Marcincin megállapította, hogy Pozsonyból semmit nem lehet megoldani, ki kell menni a helyszín­re, ott kell megtalálni azokat az em­bereket, akik hajlandók dolgozni, ott kell megnézni, milyen gondokkal küszködnek. Emellett a támogatás alapjaként ma már nem járásokban gondolkodna, hanem természetes tájegységekben. Úgy vélte, meg kell vizsgálni, hogy a pénzt jól használták­­e fel. Hiányolta a megfelelő koordi­nációt. Marián Habovöík pozitívan érté­kelte a kezdeményezést, elmondta, benne van az új NRO-munkacso­­portban is. Ugyanakkor negatívum­nak tartja, hogy a törvény változása miatt hiába jött létre valami, el fog­nak veszni a kapacitások: ha folyta­tódik is a program, egy-két évig el tart, míg mindent újjáépítenek. Habovcík szerint a szakemberek nem vesznének el, ha tudnák, hogy a program öt éve után biztosan lesz folytatás. Ezt megerősítette több hozzászóló is: a projektekben részt vevő emberek úgy érzik, hogy az ál­lam nem törődik a létrejövő csopor­tokkal, és az, hogy többéves késés­sel jönnek a pénzek, nagyon komoly gondot okoz a pályázóknak. Úgy ér­zik, hogy a kormány egyáltalán nem becsüli a régiókban dolgozó szak­embereket, helyi szinten szinte csak , jó érzésből” dolgoznak sokan. Eb-' bői következik az is, hogy a tehetsé­ges emberek Pozsonyba mennek munkát keresni, így a régiókban szakemberhiány alakul ki. Habovcík kiemelte azt is, hogy ezekben a kevésbé fejlett régiókban a kis projektek támogatása is nagyon fontos, mivel még egy kisebb támo­gatás is életről vagy halálról dönthet a helyi, kis vállalkozások életében. Plusz a polgármester szerint ideje be­látni, hogy nagyberuházók ide nem nagyon jönnek a jelenlegi körülmé­nyek között. Ezzel egyetértett Mar­cincin is: ha a fejlesztés csak a nagy cégekbe koncentrál, akkor csak a gaz­dag régiók fejlődnek. Ez azt jelenti, hogy a szegény régióknak csak a túl­élésre juttatnak pénzt, a fejlődéshez azonban ez nem elég. T úlzott bürokrácia A pályázatok lehívása során a beszélgetők az egyik legnagyobb problémának a túlzott bürokráciát tartották. Habovcík szerint egysze­rűsíteni kellene a folyamatot, mivel egy egyszerű vállalkozónak nincs ideje arra, hogy az egész bonyolult folyamatot megtanulj a. Ä másik komoly gondot szerin­tük az jelenti, hogy a kompetenciák sokszor nincsenek megfelelően le­osztva. Pozsonyból olyan problé­mákat akarnak megoldani, amelye­ket megyei szinten kellene, ahogy az összes környező országban te­szik - vélte Anton Marcincin. A beszélgetés végén elhangzott az a kérdés is, hogy egyszerű em­berként mit tehetünk azért, hogy felgyorsítsuk a helyzet javulását ezekben a legelmaradottabb járá­sokban. Anton Marcincin szerint a helyi aktivitás nagyon fontos, az egyéni is, de főleg a csoportos. Habovcík szerint leginkább a vá­lasztásokon lehet befolyásolni az eseményeket. Ravasz Ábel a popu­­lizmust tartja a legnagyobb prob­lémának, az információszerzést, a választók képzésének szükséges­ségét emelte ki. Közös biológiai szúnyogirtást terveznek VATAŐClN PÉTER Az Alsó-Csallóközben ósa Vág mentén kilenc falu és Qúta tenne kísérletet az összehangolt, környezet­­tudatos szúnyoggyérítésre. Aligha kell hosszan ecsetelni, hogy a Kisalföld vizes területek­kel sűrűn szabdalt vidékén mek­kora problémát jelent a nyári szú­nyoginvázió. Az önkormányzatok sokszor egymástól függetlenül próbálnak úrrá lenni a helyzeten, túlnyomórészt vegyi irtással. Most mindkettőn változtatna tíz Duna és Vág menti település: Kolozsné­­ma, Nagykeszi, Ekel, Nemesócsa, Tany, Bogyarét, illetve Ifjúság­falva, Kamocsa, Szímő és Gúta területén kerülhet sor a kísérletre. Már kértek árajánlatot a biológiai szúnyogirtás egyik szlovákiai szakértőjétől, Nasir Ahmad Jali­­litól, a Comenius Egyetem docen­sétől. A módszer emberre és kör­nyezetre nézve sokkal kímélete­sebb, mint a vegyi alapú permete­zés. Szűkült a kör A kezdeményezés eredetileg az Alsó-csallóközi Falvak Társulá­sának elnökétől és Nagykeszi pol­gármesterétől, Csóka Lajostól (Híd) származott, majd Bugár Im­re (független) tanyi településve­zető vállalta a koordinálást. La­punk megkeresésére elmondta, eredetileg több mint 20 települést szerettek volna bevonni a kezde­ményezésbe, képviselőiket április végén a gútai polgármester, Hor­váth Árpád (MKP) látta vendégül. Kiderült, többen kételkedtek a biológiai irtás hatékonyságában, valamint ehhez mérten túl drágá­nak tartják. Végül 10 önkormány­zat volt vevő az ötletre. „Az ellenzők közül többen azt is mondták, hogy az összehangolt­ságnak kellene megyei vagy or­szágos szinten megoldódnia. Ko­rábban már zajlott közös vegyi ir­tás a környezetvédelmi miniszté­rium támogatásával az Alsó­csallóközi Falvak Társulása égi­sze alatt, amelynek köszönhetően a tanyi önkormányzat is pénzt ta­karított meg, viszont túl bonyolult volt a folyamat adminisztráció­ja”- vázolta az eddigi tapasztala­tokat és gondokat Bugár Imre. Valamit azonban tenni kell, ugyanis a szúnyog gond nélkül képes megtenni hosszú kilométe­reket is, ha szükségét érzi. Ez azt jelenti, hogy az éppen vegyi ke­zelés alatt álló területekről számos vérszívó „odébb tud állni”. Ilyen szempontból is észszerűnek tűnik, ha a kifejlett egyedek helyett már a lárvákat veszik célba. A tanyi polgármester azt is megemlítette, hogy a biológiai gyérítés sikerességénél nem elha­nyagolható szempont az sem, mennyire mérik fel pontosan a te­rületet: ismerni kell a járatatlan és hozzáférhetetlen vizes élőhelyek elhelyezkedését is, amelyekből akad bőven az összes részt vevő település határában. Sürget az idő A Nasir Ahmad Jalilitől kért árajánlat magába foglalja az ön­kéntesek oktatását, a helyzetfel­mérést, illetve a gyérítő anyagot és annak szállítási költségeit. A fo­lyamatot bonyolítani fogja, hogy külön kell engedélyt kérni az ille­tékes közegészségügyi és a ter­mészetvédelmi hatóságoktól, emellett pedig közbeszerzést is le kell folytatni. Emiatt még nem tudják pontosan, mikor foghatnak bele az összehangolt szúnyogirtá­si kísérletbe. Az idő azonban nem csak a szúnyoglárvák fejlődése miatt sürget: Bugár Imre azt is el­árulta, Nasir Ahmad Jalili azono­sított már olyan szúnyogot is Szlovákia területén, amely a nyugat-nílusi láz nevű vírust hor­dozta. A Naszvadi MagyarTannyelvű Alapiskola épülete (A szerző felvétele) Tartják a létszámokat vataSCin Péter A Komáromi járás két kisebbik városéban nem hozott meglepetéseket az idei beiratkozási időszak: mindkét településen két-két első osztályt tudnak indítani szeptembertől. Egyelőre 34 beíratott gyereket tartanak számon Ogyallán, ám ez még nem a végleges szám, mivel hat­hét főről tudnak, akiknek a közeljö­vőben kellene jelentkezniük - tájé­koztatta lapunkat Deme László, az ógyallai Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda igazgatója. Emlékeztetett, a vírus terjedése miatt nemrég két hét­re be kellett zárniuk az iskolát, emel­lett a Covid családi körökben is in­tenzíven terjedt, ami nehezítette a beiratkozás normális folyamatát. Az idei tanévet egyébként két első osz­tállyal és 39 kisdiákkal kezdték meg úgy, hogy a nulladik évfolyamot 16 fővel indíthatták el. Deme László úgy látja, ha ingadozik a létszám, annak demográfiai okai vannak, s a születésszámok tükrében arra szá­mítanak, hogy ezekben az években csökkenni fog az elsősök száma a korábbi időszakhoz képest. Az ógyallai szlovák tannyelvű Konkoly-Thege téri Alapiskolába idén egyébként a jelenlegi állás sze­rint 46 gyermeket írattak be. Az ógyallai alapiskolában online és személyesen intézett beiratko­zásra is voit lehetőség, de természe­tesen utóbbi csak a gyerekek jelen­léte nélkül. Emiatt ők sem tudták felmérni a gyerekek adottságait és iskolaérettségét, amire később ke­rülhet sor Deme László szerint. „Ha lehetséges lesz az, hogy fo­lyamatosan üzemeljünk, s nem sza­kítják meg úgy a működésünket, mint azelőtt, akkor szeretnénk foly­tatni a nemrég bevezetett komplex instrukciós programot, ami a mar­­ginalizált roma közösségből érkező tanulókat segíti differenciális okta­tás révén. Bízom benne, hogy nyá­ron elkészülnek az informatikai és a biológiai-kémiai szaktantermeink” - részletezte az igazgató a legfonto­sabb terveiket. Ezenkívül folyama­tosan, lépésről lépésre végzik az 50- 60 éves épületkomplexum felújítá­sát, illetve szeretnék befejezni az új pavilon tetőterének kiépítését is. A Naszvadi Magyar Tannyelvű Alapiskolába 15 elsőst írattak be, öten kaptak pótidőpontot. Egyelőre csak egy halasztással számolnak, emellett 10 nulladik osztályos tanu­lójuk is van. Szeptemberben várha­tóan két első osztályt tudnak indíta­ni - foglalta össze a beiratkozási adatokat az Új Szónak Becse Nor­bert. Az iskolaigazgató elmondta, elsősorban a születésszámtól függ az, hogy évente mennyi elsőst írat­nak be hozzájuk, kisebb-nagyobb változásokkal tartják a számaikat. Információink szerint a naszvadi szlovák alapiskolába idén 41 diákot írattak be. Az online beiratkozásról Becse Norbert is megerősítette az általános tapasztalatokat: „Sokkal jobb, ha látjuk a gyereket, ki tudjuk vizsgál­ni, ott vannak a speciális pedagógu­saink, akik fel tudják mérni a gyerek iskolaérettségét” — részletezte az igazgató, majd hozzátette, később minden bizonnyal alkalmaznak va­lamilyen pszichológiai felmérést azoknál, akiknél szükségesnek mu­tatkozik, hiszen például van a gye­rekek között olyan is, aki a járvány miatt hosszabb ideig nem járt óvo­dába. Még nem biztos, hogy bele tudnak-e vágni az idei évre tervezett nagyszabású fejlesztésbe, de az elő­készületeket már megtették. „Múlt héten adtuk be a Bethlen Gábor Alapítványhoz egy kültéri tanterem terveit. Próbálunk reagálni a Covidra is, s ha olyan helyzet állna elő, akkor rendelkezésünkre állna egy külső helyiség, ami könnyen el­érhető” - mondta az igazgató a 60 négyzetméteresre tervezett több­­funkciós teremről, ahol osztályfő­nöki órákat, szülői értekezleteket is lehetne tartani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom