Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-13 / 108. szám
KOZELET 2021. május 13. I www.ujszo.com A járvány második hulláma kiütötte a munkapiacot Az éttermekben dolgozók bruttó havi fizetése csak 3 százalékkal csökkent, azonban így is ez a legrosszabbul fizető ágazat, alig 532 eurós bruttó átlagbérrel (TASR-feivétei) A sztrádahálózat bővítése délen évekre leáll Pozsony. A közlekedési miniszter, Andrej Dolezal (Sme rodina) szerdán mutatta be a kormánynak a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének harmonogramját, amely azt hivatott rögzíteni, hogy a következő években melyik autópályaszakaszokat, illetve elsőosztályú utakat tervezik megépíteni, vagy felújítani. A dokumentum azonban, amellett, hogy jelentős késéssel került a kabinet elé, csak az utolsó pillanatban egészült ki a tervezett fejlesztések tételes listájával. A megépítendő, felújítandó utak felsorolását és azt, hogy erre melyik évben mennyi pénzt szán a kormány, ugyanis csak a szerdai kormányülés során hozták nyilvánosságra. A közlekedési miniszter a tegnapi kormányülés után arról beszélt, a tervük az, hogy a már megkezdett, vagy már nagymértékben előkészített építkezéseket akarják folytatni, új projektekre, a déli régiókat beleértve, még sokáig kell várni. „El kell ismernem, hogy a következő 3-4 évben nem indul teljesen új szakasz építése” - mondta Dolezal. A témával bővebben az Új Szó holnapi lapszámában foglalkozunk. (czg) Szijjártó találkozik Kormokkal Pozsony. Ivan Korcok (SaS) külügyminiszter lapunknak megerősítette, hogy Magyarország a védettségi igazolványok kétoldalú kölcsönös elismerése végett már felvette a kapcsolatot Szlovákiával. A külügyminiszter ez ügyben ma tárgyal Pozsonyban magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel. Korcok kérdésünkre elmondta, ahhoz, hogy az oltási igazolványok elismeréséről kétoldalú megállapodásokat kössenek, először Szlovákiának is el kell döntenie, miként néz majd ki az általa kiállított ilyen dokumentum. „Én azonban támogatom, hogy amennyiben a helyzet ezt megengedi, akkor egy ilyen regionális megoldást is elfogadjunk, még mielőtt az uniós szintű megállapodás megszületik” - monda a szlovák külügyminiszter. A magyar kormány kétoldalú egyeztetései alapján a következő 6 országgal kötött már megállapodást az oltási igazolványok kölcsönös elismeréséről: Bahrein, Horvátország, Montenegró, Szerbia, Szlovénia, Törökország (2021. május 11- től). A magyar kabinet a dokumentum elismeréséről azért köt kétoldalú megállapodásokat, hogy az igazolványok tulajdonosai beutazhassanak az érintett országokba. Ma öt közép-európai ország és Szlovénia külügyminisztere találkozik Pozsonyban, Szijjártó és a visegrádi országok külügyi tárcavezetői pedig pénteken Lengyelországban külön is egyeztetnek. (czg) Pozsony. A koronavírus-járvány második hulláma, amely az idei első negyedévben érte el a csúcspontját, hatalmas pusztítást hagyott maga mögött a szlovák munkapiaeon, az átlagbérek ennek ellenére több ágazatban is tovább emelkedtek. Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? „Az idei első negyedévet a járvány második hulláma uralta, jelentős visszaesést okozva a munkapiacon, az egyes ágazatok között azonban látványos különbségekvoltak. Míg az idegenforgalomban, a szállodaiparban és a vendéglátásban hatalmas pusztítást okozott, az iparvállalatok megtalálták a módját annak, hogy a járvány tetőzése idején is fenntarthassák a termelésüket” - nyilatkozta lapunknak Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Kevesebb munka Hogy a járvány második hulláma okozta gazdasági visszaesés miatt emberek tízezrei veszítették el az állásukat, azt a Statisztikai Hivatal legfrissebb, szerdán közzétett felmérése is igazolja. Eszerint az idei első negyedévben már csak egy olyan ágazat volt Szlovákiában, amelyben a válság ellenére is nőtt az alkalmazottak száma. Az IT-ágazatban március végén nagyjából 3 százalékkal dolgoztak többen az egy évvel korábbihoz képest, amit az elemzők a távmunka és az online kereskedelem felfutásával magyaráznak. Ezek gördülékeny működéséhez ugyanis több számítógépes szakemberre volt szükség. Az összes többi ágazatban azonban csökkent a foglalkoztatottság. „A járványügyi megszorítások a szállodaiparban okozták a legnagyobb felfordulást, ebben az ágazatban az idei első negyedévben csaknem 22 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma az egy évvel korábbihoz képest” - mondta el Hornák. Nagyjából 14 százalékkal kevesebben dolgoztak azonban a vendéglátásban, 10%-kal az építőiparban, 7-tel a nagykereskedelemben, 5-tel pedig az iparban és a kiskereskedelemben is. ÖSSZEFOGLALÓ Zuzana Öaputová államfő az Alkotmánybírósághoz fordul a választási ciklus lorövidítését célzó népszavazás kihirdetéséért indított petícióval összefüggésben. Pozsony. Az államfő hangsúlyozta, tiszteletben tartja azon állampolgárok véleményét, akik aláírták a petíciót, ugyanakkor érzékeli azon jogi véleményeket is, amelyek szerint az ebben a kérdésben kihirdetett népszavazás még akkor sem lenne kötelező érvényű a törvényhozás számára, ha sikeres lenne. Magyarán: egyes jogászok szerint nem Változó bérek A szállodaiparban és a vendéglátásban a járványügyi intézkedések negatív hatása a béreken is meglátszott. A Statisztikai Hivatal szerint a szállodaiparban dolgozók bruttó havi átlagbére az idei első negyedévben 13 százalékkal, 669 euróra esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Az éttermekben dolgozók fizetése ugyan csak 3 százalékkal csökkent, azonban így is ez a legrosszabbul fizető ágazat, alig 532 eurós bruttó átlagbérrel. A Statisztikai Hivatal szerint az általa ezúttal vizsgált összes többi ágazatban nőtt az átlagbér. A legnagyobb növekedést, több mint 6 százalékosat, az építőiparban mérték, ahol az átlagkereset így 768 euró körül alakult. A többi ágazatban 1 és 4 százalék közötti növekedést regisztráltak. A nagykereskedelemben így a havi bruttó átlagfizetés az első negyedévben 1101, az iparban 1182, a közlekedésben és raktározásban 1029, az autókereskedőknél és -javítóknál 1054, a kiskereskedelemben pedig 809 euró körül biztos, hogy alkotmányos lenne a választási ciklus ilyen módon történő lerövidítése. „Az államfő feladata olyan döntést hozni, amely biztosítja a népszavazás alkotmányosságát (...). Ebből kifolyólag helyénvalónak tartom, hogy a vitás kérdéseket még a népszavazás kihirdetése előtt tisztázzuk, hogy később a referendum menetét, de az eredményét se lehessen megkérdőjelezni” - hangsúlyozta Caputová, hozzátéve: ha az Alkotmánybíróság zöld utat ad a népszavazásnak, akkor ő nem használja ki a rendelkezésére álló határidőt, hanem haladéktalanul kihirdeti azt úgy, hogy még szeptemberben megtarthassák a referendumot. Caputová szerint az elnöki iroda gyakorlatilag egy hét alatt igazolta, mozgott. A legjobban fizető ágazatnak továbbra is az IT-szektor számít, 2108 eurós átlagbérrel. Dinamikus növekedés Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? „Hogy hogyan alakul a foglalkoztatottság és a bérek növekedési üteme, az a gazdaság teljesítményétől függ. A jó hír, hogy az elkövetkező hónapokban már dinamikusabb növekedésre számíthatunk”vallja Hornák. A Szlovák Takarékpénztár elemzőjének a szavait az Európai Bizottság (EB) tegnap közzétett legújabb, tavaszi gazdasági előrejelzése is igazolja. Eszerint Szlovákia bruttó hazai terméke (GDP) - a tavalyi 5,2 százalékos visszaeséssel szemben - idén már 4,8, jövőre pedig további 5,2 százalékkal nőhet. Az Európai Unió 27 tagországa közül idén így a szlovák gazdaság növekedési üteme lesz a hetedik leggyorsabb. A jó hír, hogy az idei 7,4 százalékról jövőre már 6,6 százalékra eshet vissza az állástalanok aránya is. Szlovákia gazdasági növekedése Hornák szerint jelentős mértékben hogy a leadott íveken több mint 500 ezer hiteles aláírás szerepel, így a népszavazás kihirdetéséhez szükséges 350 000 aláírás határát bőségesen sikerült teljesíteni. Az előrehozott választást célzó népszavazás kihirdetéséért indított petíciós kérdőíveket egyébként több mint 585 000 személy írta alá. A petíciós bizottság tagjai május 3- án, hétfőn adták le az íveket az elnöki palotában. Azt a kérdést szeretnék népszavazásra bocsátani, hogy az állampolgárok egyetértenek-e a választási ciklus lerövidítésével. Sikeres népszavazás esetén az előrehozott parlamenti választásra legkésőbb az eredmény kihirdetése utáni 180. napon kerülhetne sor. függ a legfontosabb kereskedelmi partnereink részéről tapasztalható kereslettől. Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése e tekintetben is jó hírekkel szolgál. Eszerint az Európai Unió gazdasága 2021-ben 4,2, 2022-ben pedig 4,4 százalékkal bővülhet, míg a téli előrejelzésében az EB 2021-re még csak 3,7, 2022-re pedig 3,9 százalékos bővülést prognosztizált. Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az uniós gazdaság várható erőteljes fellendülése a lakosság átoltottságának a növekedésével és a rendkívüli korlátozások fokozatos feloldásával magyarázható. „A munkaerőpiacnak azonban még így is időre lesz szüksége a teljes felépüléshez” - állítja Gentiloni is, aki szerint az uniós munkanélküliségi ráta idén várhatóan 7,6, jövőre pedig 7 százalék körül alakul. Az Éurópai Bizottság szerint a jövő év végére az összes uniós tagállam gazdasági teljesítménye visszatérhet a koronavírus-járvány okozta válság előtti szintre. A petíciót a Smer és a Hlas kezdeményezte, majd az SNS is csatlakozott az aláírásgyűjtéshez. A Hlas sajtónyilatkozatában közölte, tiszteletben tartják az államfő döntését és azt, hogy joga van az Alkotmánybírósághoz fordulnia. „Ugyanakkor ki kell mondani, hogy ez a kormány hónapról hónapra többet árt ennek az országnak és sajnáljuk, hogy az embereknek további hónapokat kell várniuk a véleményük kinyilvánítására” - közölte a Hlas. Robert Fico, a Smer elnöke már korábban kijelentette, hogy semmi értelme az Alkotmánybírósághoz fordulni, mivel az ország történetében már két alkalommal szerveztek népszavazást hasonló kérdésekkel. (dp.TASR) Caputová egyelőre nem hirdeti ki a népszavazást MOLNÁR IVÁN 21
