Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-12 / 107. szám

www.ujszo.com I 2021. május 12. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 19 Látványosan drágulhat az építési engedély MOLNÁR IVÁN A családi házat építők hamarosan még mélyebbre nyúlhatnak a zsebükbe, ha a parlament elfogadja az új építésügyi törvényt (TASR-feivétei) Pozsony. Jelentősen megugor­hat az építési engedélyért fizetett összeg, ha a parlament módosítások nélkül hagyja jóvá az új építésügyi törvény javaslatát, amelyet a múlt héten bocsátottak tárcaközi egyeztetésre. A szakemberek szerint az új díjszabás a lakásárakat is megdobná. Az új építésügyi törvény javasla­tával a Sme rodina kormányfő­helyettese, Stefan Holy és a párt közlekedésügyi minisztere, Andrej Dolezal rukkolt elő. A javaslatot múlt héten bocsátották tárcaközi egyeztetésre, a szakma pedig június 25-éig mondhatja el róla a vélemé­nyét. „A jelenleg is érvényes építés­ügyi törvény már több mint 40 éves, így nem csoda, hogy nem felel meg korunk elvárásainak. Úgy gondol­juk azonban, hogy a 21. században már nem kell feltalálnunk a kereket, csak átvenni azt, ami másutt működik, és amit a gyakorlat is iga­zolt” - mondta el az új törvényja­vaslattal kapcsolatban Holy. Kíméletlen drágulás A szakemberek ugyanakkor már most figyelmeztetnek, hogy a Holy és Dolezal által előterjesztett javas­lat az épitési engedélyezési eljárás illetékének a látványos drágulásá­hoz vezetne. „A családi házra ki­adott területi határozat és építési engedély illetéke eddig 90, a tár­sasházra kiadotté pedig 250 euró körül mozgott, és még a legdrá­gább, több mint 10 millió euró értékű ingatlanok esetében is csu­pán 1100 euró volt. Az új építés­ügyi törvény most előterjesztett ja­vaslata azonban azzal számol, hogy az említett illeték az építési költsé­gek 1,25 százalékát teszi majd ki. Egy 100 ezer eurós költségvetésből felépült családi ház esetében így el­éri majd az 1250 eurót, egy 5 milli­ós költségvetésből épült társasház esetében pedig a 62,5 ezer eurót. A legdrágább, több mint 10 millió eu­rós ingatlanok esetében ugyanez 125 ezer euró is lehet” - figyelmez­tet Juraj Suchánek, a Városfejlesz­tési Intézet (IUR) ügyvezető igaz­gatója. Szerinte ez olyan látványos növekedés lenne, amit mindenki Változó illeték ► A családi házra kiadott területi határozat és építési engedély illetéke eddig 90, a társasházra kiadotté 250 euró körül mozgott. ► Az új építésügyi törvény javaslata azzal számol, hogy az említett illeték az építési költségek 1,2596-át teszi majd ki. Egy 100 ezer eurós költségvetésből felépült családi ház esetében így elérheti az 1250 eurót. megérezné, és emiatt a lakásárak is tovább nőhetnének. Javuló versenyképesség? A javaslat kidolgozói ugyan azzal kecsegtetnek, hogy az új szabályok­nak köszönhetően javul Szlovákia versenyképessége, a Városfejlesztési Intézet azonban ezzel nem ért egyet teljes mértékben. „Az épitési enge­délyezési eljárás egyszerűsítése és a gyorsabb ügyintézés ugyan előrelé­pésnek számít, az illetékek növelése azonban ezzel ellentétes hatást vált ki” — vallja Suchánek. Az általa ve­zetett intézet felmérése szerint, ha a területi határozat és építési engedély illetéke az építési költségek 1,25 szá­zalékát teszi majd ki, azzal a szlovák díjszabás jóval nagyobb lesz a kör­nyező országokban mértnél. Ma­gyarországon például az építkezéssel kapcsolatos összes illeték az építési költségek 0,6 százalékát teszi ki, míg Ausztriában ez 1,1, Lengyelország­ban pedig 0,3%. A környező orszá­gok már így is olcsóbbak lennének Szlovákiánál, azonban ha kizárólag az építési és használatbavételi enge­délyt nézzük, az ezért fizetett összeg az említett országokban az építés tel­jes költségeinek ennél is kisebb há­nyadát, 0,016-0,12%-át teszi ki. Az építkező fizet rá A Városfejlesztési Intézet számí­tásai szerint az építési engedélyezési eljárás egyszerűsítése és felgyorsí­tása 5-10 százalékkal járulhat hozzá az építőipar teljesítményének a nö­vekedéséhez. Ha 7,5 százalékos nö­vekedéssel számolunk, az nagyjából 380 millió eurós plusztermelést je­lent, amiből az állam csak az áfán 76 millió eurós pluszbevételhez juthat. „Tisztában vagyunk a most előter­jesztett javaslat építkezőknek nyúj­tott előnyeivel. Az új szabályok azonban az államnak és az önkor­mányzatoknak is hasznosak lesznek, így nem szabadna megengedni, hogy az új szabályozás költségeit teljes egészében az építkezőkkel fizettes­sék meg” - tette hozzá Suchánek. A vendéglősök a terasznyitást követően sem lélegezhetnek fel ÖSSZEFOGLALÓ A vendéglátóipar az éttermek és bárok terasznyitását köve­tően is rendkívül nehéz helyzetben van. A szakembe­rek szerint az elkövetkező idő­szakban még folytatódhatnak az elbocsátások. Pozsony. „Az ágazatunk több mint 100 ezer embernek nyújt megélhe­tést, a koronavírus-járvánnyal kap­csolatos megszorítások miatt az ál­lam segítsége nélkül azonban to­vábbra sem múlt el a tömeges elbo­csátások veszélye” - állítja Vojto Artz, a Szlovákiai Szakácsok és Cuk­rászok Szövetségének az elnöke, aki szerint minden attól függ, hogyan alakul a nyári szezon. „A legújabb járványügyi szabályoknak, a terasz­nyitásnak köszönhetően ugyan né­miképp javult a vendéglősök helyze­te, látványos javulásról azonban nem beszélhetünk. A járvány miatt a ven­déglátóipari vállalkozások 90%-a nehéz anyagi helyzetben van, 25%­­ukat továbbra is csőd fenyegeti” - vallja Artz. Szerinte a nagy hírverés­sel bejelentett terasznyitás a vendég­lők csupán 40%-át érinti, akiknek rá­adásul így is csupán a bevételeik 15%­­a származik a teraszokból. Az elmúlt időszakban Artz szerint az ágazat alkalmazottainak egy része más munkakörökben volt kénytelen kipróbálni magát, ha túl szerette vol­na élni a járvány okozta nehéz idő­szakot. „Sokan dolgoztak futárként, sofőrként vagy szezonmunkásként” - mondta Artz, aki szerint a helyzet ja­vulásáról még korai lenne beszélni, a szakemberek szerint ugyanis a ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a leg­több csődöt általában épp a piacnyi­tást követően jelentik be. (TASR, mi) Áprilisban tovább nőtt az állásajánlatok száma Pozsony. A járványhelyzet ja­vulása a szlovákiai munkapiacon is érezteti a hatását. A legnagyobb szlovákiai munkapiaci portál, a Profesia.sk szerint a munkáltatók áprilisban több mint 23 ezer állást hirdettek meg a honlapjukon. „Ilyen jó április eredményre hat éve nem volt példa, még a járvány ki­törése előtti legjobb években, 2018- ban és 2019-ben is kevesebb új ál­lásajánlatot regisztráltunk” - mondta el Nikola Richterová, a Profesia.sk szóvivője, aki szerint tavaly áprilishoz képest az új állá­sok száma megháromszorozódott. „Míg az elmúlt hónapokban a leg­több ajánlat az IT-ágazatból érke­zett, áprilisban már a kereskedelem és az ipar vette át a vezetést. A ke­reskedelemben 4185, az iparban 3980, az IT-ágazatban pedig 3420 új állásajánlatot regisztráltunk” -(TASR-felvétel) tette hozzá Richterová, aki szerint azonban egyre több ajánlat érkezik az idegenforgalomból és a szállo­daiparból is. A leggyorsabban to­vábbra is azok helyezkedhetnek el, akik szalagmunkásként, eladóként, raktárosként, programozóként vagy adminisztratív munkaerőként szeretnének dolgozni. (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Pár nap maradt az agrárkórelmekre Pozsony. A földművelésügyi mi­nisztérium figyelmezteti a gazdá­kat, hogy alig pár napjuk maradt a 2021-es egységes kérelem benyúj­tására. „A határidő elvileg május 15. lenne, idén azonban ez hétvé­gére esik, a gazdák a támogatási kérelmet így május 17-éig nyújt­hatják be” - nyilatkozta Dániel Hrezík, a szaktárca szóvivője, aki szerint a szlovákiai agrártermelők között évente nagyjából 500 millió eurónyi uniós agrártámogatást osztanak szét a közös agrárpolitika (KAP) 1. és 2. pilléréből. Akik a kérelem beadását követően jönnek rá, hogy valamit elrontottak, azok Hrezík szerint május 31 -éig még módosíthatnak rajta. A kérelmek beadásának a részleteiről az Ag­rárkifizető Ügynökség honlapján (www.apa.sk ) tájékoztatnak. (mi) Angol font 0,8601 H Lengyel zloty 4,5522 Cseh korona 25,571 H Magyar forint 358,34 Horvát kuna 7,5387 Román lej 4,9270 Japán jen 132,12 H Svájci frank 1,0976 Kanadai dollár 1,4729 Q USA-dollár 1,2170 VÉTEL - ELADÁS Privatbank« 1,25-1,19 26,23-24,95 Postabank 1,25-1,18 26,63-24,58 372,20-343,57 Szí. Takarékpénztár 1,26-1,17 26,28-24,82 374,07-341,85 Tatra banka 1,26-1,17 26,50-24,71 375,84-340,04 CSOB 1,25-1,19 26,26-24,95 Általános Httstbank 1,25-1,18 26,40-24,76 373,72-341,54 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Kilenc éve nem látott árvágta Magyarországon Budapest. A járványügyi in­tézkedések fokozatos enyhítésé­nek köszönhetően idővel a szom­szédos országokba irányuló bevá­sárlóturizmus is újraindulhat, a rossz hír azonban, hogy időköz­ben Magyarországon is alaposan elszálltak az árak. A Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) szerint áp­rilisban 5,1 százalékkal voltak magasabbak az átlagos fogyasztói árak Magyarországon. Ennél ma­gasabb inflációt kilenc éve, 2012- ben mért utoljára a KSH. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az üzem­anyagok ára emelkedett jelentő­sen. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 12, ezen belül a do­hányáruké 20 százalékkal nőtt, a járműüzemanyagok pedig csak­nem 40 százalékkal kerülnek töb­be. A KSH adatai szerint tavaly áp­rilisban a 95-ös benzin literje 293, a gázolajé pedig 334 forintba ke­rült, míg a holtankoljak.hu adatai szerint az előbbi átlagára manap­ság már 432, az utóbbié 429 forint körül mozog. Az élelmiszerárak az elmúlt egy évben egyébként 2,4 százalékkal nőttek, de az új sze­mélyautók is 10, a bútorok pedig 5 százalékkal drágultak. Az élelmi­szerek között a KSH mérése sze­rint kifejezetten nagyot drágult az étolaj (22,8 százalék), és az átlagos inflációs szint fölött drágult a rizs (7,7), a margarin (7,5), a liszt (7,4) és a száraztészta (6,8) is. És ez még csak a kezdet: az Ers­te Bank elemzői szerint a jövő év elejéig a felső határnak tekinthető 4 százalék körül alakulhat az inf­láció Magyarországon, vagyis a drágulás üteme tartósan magas szinten mozoghat. (MTI, nepszava.hu)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom