Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-11 / 106. szám

2 I KOZELET 2021. május 11.1 www.ujszo.com Júliustól változnak az árurendelés szabályai MOLNÁR IVÁN Pozsony. Nem egész két. hónapunk maradt arra, hogy az eddigi szabélyok alapján rendeljünk árut az Európai Unión kívüli országokból, így például Kínából vagy az Egyesült Államokból. Július elsejétől újra változnak a vámszabályok. Mire kellene felkészülnünk? „Az adóhivatalok intenzíven ké­szülnek az új vámszabályok beve­zetésére. Ezek - az egész Európai Uniót érintő eCommerce projekt ré­szeként - július elsejétől lépnek életbe. A lényeg, hogy a nem uniós tagországokból árut rendelőknek már az összes árut el kell majd vá­moltatniuk, beleértve az elektroni­kus vámnyilatkozat benyújtását is” - nyilatkozta lapunknak Martina Ry­­banská, a központi adó- és vámhi­vatal szóvivője. Míg jelenleg a 22 euró alatti rendelések nem áfaköte­lesek, július elsejétől megszűnik ez az értékhatár, vagyis a behozott áru­ért az értékétől függetlenül ki kell majd fizetni az áfát. A jó hír azon­ban, hogy a 150 euró alatti külde­mény továbbra is vámmentes lesz. „A 150 eurónál olcsóbb, vagyis nem vámköteles küldeményeket egyszerűbben lehet majd elvámolni, vagyis nem a standard vámeljárás vonatkozik majd rájuk. Mivel eze­kért nem kell vámot fizetni, elég lesz benyújtani egy egyszerű elektroni­kus űrlapot, amelynek a kitöltésénél a honlapunkon minden segítséget megadunk. A kitöltést követően az űrlapot elektronikus aláírással kell majd ellátni, és elküldeni” - mondta el Rybanská. Pár kivétel azonban itt is lesz. Akik olyan terméket rendel­nek, amely után jövedéki adót kell fizetni, vagyis például alkoholt, az ilyen küldeményre akkor is a stan­dard elvámolás szabályai vonat­koznak majd, ha az értéke nem ha­ladja meg a 150 eurót. A standard vámnyilatkozatot kell majd be­nyújtaniuk azoknak is, akik például fegyvereket vagy védett állatokból készített termékeket rendelnek. „Az új szabályok az összes olyan magán- és jogi személyre vonatkoznak majd, akik nem uniós tagországok­ból rendelnek árut, vagyis azokra is, akik például a kínai vagy egyesült államokbeli webáruházakból ren­delnek árut” - tette hozzá Rybanská, aki szerint a részletekről a honlap­jukon (www.fmancnasprava.sk ) tá­jékoztatnak. A külföldről érkező küldemé­nyekkel kapcsolatban újításokkal rukkolt elő a Szlovák Posta is. „Azok az ügyfeleink, akiknek külföldről érkezik vámköteles küldeményük, május elejétől már igénybe vehetik az újfajta elektronikus kommuniká­ciót a vámnyilatkozat kitöltésénél. A honlapunkon (www.posta.sk ) a Csomagkövetés (Sledovanie zásie­­lok) szekcióban felkérhetik a postát az említett elektronikus szolgáltatás igénybe vételére. A felhasználóba­rát környezetnek köszönhetően közvetlenül átirányítjuk őket a vám­eljáráshoz szükséges dokumentu­mokhoz. Természetesen, továbbra is lehetővé tesszük a papíralapú ügy­intézést is” - mondta el lapunknak Iveta Dorcáková, a Szlovák Posta szóvivője. Ha a vámeljárást igénylő szállítmány megérkezik az ideigle­nes raktárba, a posta elektronikus úton értesíti a küldeményről az ügy­felet, ha korábban megadta az e­­mail-címét. Ellenkező esetben az ér­tesítést postai úton küldik el. Az ér­tesítés kézbesítése után az ügyfél elektronikus úton jelezheti a postá­nak, szeretné-e igénybe venni a vámnyilatkozattal kapcsolatos szol­gáltatásait a vámeljárás során. Az eljárás részleteiről szintén a Szlovák Posta honlapján tájékoztatnak. A Sme rodina padlóra küldené a sütőipart MOLNÁR IVÁN Pozsony. A szlovákiai pékek hétfőn nyílt levélben szólították fel a parlamenti képviselőket, hogy ne támogassák az üzletláncokról szó­ló jogszabály legújabb, a törvény­­hozás által e héten tárgyalt módo­sítását. A tervezett módosítások a pékek szerint katasztrófahelyzet­hez vezetnének a sütőiparban. „A jelenleg érvényes szabályok szerint a kereskedők legkésőbb 10 nappal a számla kézbesítését vagy 15 nappal az áru átadását követő­en fizetnek a pékeknek az áruju­kért, ami jelentős segítséget jelent a pékipari vállalkozásoknak. Hogy időben hozzájussanak a pénzükhöz, az ebben az ágazat­ban rendkívül fontos, hiszen csak így biztosítható a folyamatos ter­melés” - mondta el Jana Holécio­­vá, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. Az üzletláncok és a beszállítóik jogviszonyát rende­ző, a parlament által e héten tár-A szlovákiai pékségek 12 ezer em­bernek adnak munkát (TASR-felvétel) gyalt törvényhez benyújtott kép­viselői módosító javaslat azonban olyan feltételeket szabna, amely a pékek számára elfogadhatatlan. Jaroslav Karahuta, a kormány­­párti Sme rodina parlamenti kép­viselője azt javasolja, hogy az említett 15 napos fizetési határ­időt több mint 30 napra módosít­sák, vagyis a pékek a jelenlegihez képest jóval később jutnának hozzá a pénzükhöz. „Ha az említett javaslat zöld utat kap, akkor az élelmiszergyártók, amelyek a járvány miatt már így is kilátástalan helyzetben vannak, gyakorlatilag kamatmentes hite­leket folyósítanának az üzletlán­coknak, miközben ez utóbbiaknak a járvány ellenére tavaly is 6 szá­zalékkal nőttek a bevételeik. A meghosszabbított fizetési határidő miatt ugyanakkor a pékek kény­telenek lesznek a bankoktól köl­csönt felvenni a gyártás finanszí­rozására” - állítja Tatiana Lopú­­chová, a Szlovákiai Pékek, Cuk­rászok és Tésztagyártók Szövet­ségének (SZPCC) az elnöke. „Ki­nek az érdeke, hogy legalizálják az üzletláncok jogszerűtlen gyakor­latát? A gyártóké és a fogyasztóké egész biztos, hogy nem” - tette hozzá Lopúchová. A pékek szakmai szervezete ezért nyílt levélben fordult a par­lamenti képviselőkhöz, hogy ne fogadják el az említett módosítást. „Reméljük, hogy a képviselők hallgatnak ránk” - reménykedik Marián Solty, az SPPK alelnöke, aki szerint a tét nem kicsi, hiszen csak a szlovákiai pékségek 12 ezer embernek adnak munkát, vagyis minden harmadik élelmiszeripari alkalmazott ebben az ágazatban dolgozik. Holéciová szerint bár­milyen negatív változás súlyos károkat okozna a sütőiparban, aminek az ágazat alkalmazottai és a fogyasztók innák meg a levét. Oltóponttá válhatnak a VW-konszern gyárai SUDÁRÁGNES A győri Audi Hungária néhány napja gyári oltápontkánt működik: 3000 dolgozót oltottak be eddig a Covid-19 elleni Pfizer-vakclnával. Ha lehetőség nyílik rá, a német vállalat később nemcsak a munkatársainak, hanem azok családtagjainak, illetve a partnercégeinek is szeretné felkínálni ezt a lehetőséget Magyarországon. De mi a helyzet Pozsonyban? Pozsony/Győr. Kezdjük a ma­gyar oldalon: az Audi győri gyárá­ban az előzetes regisztráció során 3500 munkatárs jelentkezett; az el­ső körben rendelkezésre álló há­romezer adag vakcinát ők kapták meg, a regisztráció sorrendjében. Naponta 600 embert tudtak beolta­ni, így öt napon át tartott az oltási akció. Az időpontok kiosztásakor figyelembe vették a munkaidő- és műszakbeosztást is. Azok a dolgo­zók, akik első körben kapták meg az oltást, természetesen a második vakcinát is ugyanígy megkapják. A vállalati oltóponton beadott Covid- 19 elleni védőoltásokat az országos nyilvántartásban rögzítik, így a vé­dettségi igazolványt a kormányhi­vatal automatikusan postázza a munkatársaknak. Megkérdeztük, hogy ez a német állampolgárságú dolgozókra is igaz-e, a vállalat egészségügy menedzsmentje annyit biztosan tud, hogy papíralapú iga­zolást kapnak a német munkatársak, amelyből aztán remélhetőleg plasz­tikkártya is lesz. Ez tehát a magyar oldal. A konszern pozsonyi gyárá­ban úgy tudjuk, egyelőre nincs ilyen oltási lehetőség (gyári oltópont). Győrben 50 millió forint Covid­­adományt adott át az Audi Hungária a Petz Kórházban, a rendezvényen részt vett a győri vállalat igazgató­­tanácsának elnöke, Alfons Dintner is. Megkérdeztük tőle, tud-e hason­ló kezdeményezésről a Volkswa­­gen-konszemen belül. Az Új Szó Skuba Ákos, a minőségbiztosítás te­rületének munkatársa az elsők kö­zött kapja meg a Covid-19 elleni vé­dőoltást (Fotó: Audi Hungária) Agyőri Audiban napi 600 embert tudtak beoltani, így öt napot tartott az oltási akció. kérdésére az alábbit választ adta: „Az a célunk a konszernen belül, hogy a lehető leggyorsabban beolt­suk a munkatársakat. Ilyen értelem­ben természetes törekvésünk, hogy minden telephelyünk oltóhellyé váljon. A társadalmi szerepvállalá­sunk fontos része, hogy a lehető leg­nagyobb mértékben védjük a mun­katársainkat. Az ő egészségük pri­oritás. Minden telephelyünket ezért egységes norma alapján készítettük fel: mindenhol, Pozsonyban és Győrben is ugyanez érvényes. Ez segített ahhoz, hogy a fertőzöttségi arány csaknem a nullával egyenlő. A munkatársakat minden egyes gyá­runkban hónapok óta teszteljük; s logikai következmény, hogy oltunk is. Egyes telephelyeken azokat a munkatársakat, akik külföldre mentek, külön is oltottuk. De a nagyszabású oltásokra csak akkor kerülhet sor, ha az adott ország nemzeti érdekei is lehetővé teszik. Mindenhol vannak nemzeti oltó­pontok, az oltóanyagok először ezekre a helyekre kerülnek. Aztán a háziorvosokhoz. Utána jöhetünk csak mi. Nekünk az volt az elő­nyünk, hogy az oltási koncepción­kat már korán be tudtuk mutatni (valóban: az Audi Hungária éves beszámolóján, március elején hiva­talosan bejelentették, hogy a gyár kész oltópontként működni, minden szükséges előkészületet megtett ehhez - a szerk.); s ezt a koncepciót hamar el is fogadta a magyar kor­mány, illetve a helyi hatóságok. Közös a célunk: az átoltottság minél magasabb legyen. S ez minden te­lephelyen, országban nyilvánvaló­an cél. Ebben a pillanatban úgy tu­dom, Győr az első és egyetlen gyári oltópont, de talán csak napok, hetek kérdése, hogy máshol is legyen ilyen. Ez csak attól függ, hogy az ol­tóanyaghoz milyen mértékben fér­nek hozzá az oltópontok.” Alfons Dintner úgy számol, hogy az első 3000 vakcina után újabbak érkezhetnek hozzájuk, s lehetőség nyílik gyáron kívüli regisztráltak oltására is. Őt magát is beoltották egyébként - de két hete, Németor­szágban. A Szlovák Posta is tájékoztatja majd az ügyfeleket, ha vámköteles szállítmá­nyuk érkezett (TASR-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom