Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-07 / 79. szám

141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2021. április 7. | www.ujszo.com audió- és videóeszközöket ma már széles körben használják távmunka­végzéshez” - fejtette ki Marina Ti­tova, a Kaspersky fogyasztói termé­kek marketingjéért felelős vezetője. A Kaspersky a következőket ta­nácsolja annak érdekében, hogy na­gyobb biztonságban érezzük ma­gunkat a webkamera használata közben, illetve, hogy a virtuális kommunikáció növekedését az ada­taikat és biztonságukat védő embe­rek számának ugyanolyan arányú növekedése kísérje: Ruházzunk be egy egyszerű, cél­­orientált webkamerafedélbe, amely biztosítja nyugalmunkat, ha nem használjuk a kamerát. Használjunk hatékony biztonsági megoldást, amely több eszközre - számítógépre, Macre, Android- és iOS-rendszerű készülékekre - kiter­jedően biztosít speciális védelmet. Vannak olyan alkalmazások ame­lyek védelmet nyújtanak a mikro­fonhoz való jogosulatlan hozzáférés ellen. Vizsgáljuk meg, hogy a jelenleg használt alkalmazásaink közül me­lyik rendelkezik hozzáféréssel a webkameránkhoz vagy a mikrofo­nunkhoz, és távolítsuk el a hozzáfé­rést, amennyiben nincs rá szükség. Azok számára, akik jobban bele szeretnének mélyedni a közösségi oldalakon online fellelhető adatok védelmébe, a Privacy Checker al­kalmazását javasoljuk. Ez egy egyszerű eszköz, amely egy adott közösségi oldal minden egyes beál­lítását ismerteti, és tanácsot ad azzal kapcsolatban, hogyan állíthatók be különféle adatvédelmi szintek a kü­lönféle platformokon. A Kaspersky fogyasztói informa­tikai biztonsági kockázatokat vizs­gáló felmérésének (Kaspersky Con­sumer IT Security Risks Survey (Consumer ITSR)) keretében 15 070 fogyasztót kérdeztek meg a 2020 szeptember és október közötti idő­szakban. (szí) ÖSSZEFOGLALÓ Az online felhasználók csaknem egynegyede (2396- a) mindig engedólyt ad arra, hogy az alkalmazások ás a szolgáltatások hozzáfárjenek a mikrofonjukhoz vagy a webkamerájukhoz, derül ki a Kaspersky 15 ezer személyre kiterjedő globális felméráséből. A webkamerával kapcsolatos álta­lános biztonságtudatosság ugyanak­kor ígéretesen magas, ugyanis tízből csaknem hat válaszadó (59%) aggó­dott amiatt, hogy valaki a tudta nél­kül nézi őt a webkamerán keresztül, 60%-uk pedig attól tartott, hogy ez kártékony szoftveren keresztül tör­ténhet. Ez azt valószínűsíti, hogy a jövőben - a távoli munkavégzéshez és az együttműködési alkalmazások használatához való alkalmazkodás során - egyre többen fogják proaktív módon védeni a technológiai eszkö­zeiket. Az elmúlt évben a videókonferen­ciákra való hagyatkozás óriási nö­vekedést eredményezett egyes al­kalmazások, például a Microsoft Teams használatában: a 2020. júni­usi adatok szerint 894%-os növeke­dés volt tapasztalható a 2020. feb­ruári bázishasználathoz képest. Ez­zel párhuzamosan szinte globális hi­ány lépett fel a webkamerák piacán, rengeteg piacvezető szállító tapasz­talt hatalmas mértékben megnöve­kedett keresletet. Mivel ezek a technológiák és ap­­pok segitettek átvészelni a tavalyi év eseményeit mind a munka, mind a társasági élet és a szórakozási lehe­tőségek tekintetében, az emberek teljesen érthető módon hajlandóak voltak hozzáférést engedni az alkal­mazásoknak a mikrofonjukhoz és a kamerájukhoz. Ezek az eszközök lényegében elősegítették, illetve felerősítették a hirtelen digitális át­állást, aminek eredményeképpen a 25-34 év közötti korosztály 27%-a mindig engedélyezi a hozzáférést, derül ki a Kaspersky kutatásából. Ez ugyanakkor kevésbé jellemző az idősebb korosztályra: az 55 évesnél idősebb válaszadók 38%-a mondta azt, hogy soha nem engedélyez ilyenfajta hozzáférést az appok és szolgáltatások számára. A kellő óvatosság és a modem kommunikációs eszközök nyújtotta előnyök élvezete közötti egyensúlyt úgy lehet a legkönnyebben megte­remteni, ha körültekintően meg­vizsgáljuk az általunk használt al­kalmazásokat és szolgáltatásokat, valamint az általuk kért engedélye­ket. Teljesen normális például, ha egy videóhívásos alkalmazás hoz­záférést kér a kamerához. Ugyanak­kor, ha egy bármilyen releváns funkció nélküli alkalmazás minden megalapozott indok nélkül hozzáfé­rést kér a mikrofonunkhoz, akkor érdemes az engedélyeket megvizs­gálni. Ezek a megállapítások nagyjából megteremtik a fenti egyensúlyt és rávilágítanak arra, hogy az emberek egyre jobban igénylik, hogy bizton­ságban érezhessék magukat napja­ink digitális világában anélkül, hogy le kellene mondaniuk a kameráknak és az együttműködési alkalmazá­soknak az új távmunkavégzéses vi­lágban játszott szerepéről. „Nyilvánvaló, hogy sokan nin­csenek azonnal tisztában a webka­mera használatához és a kiberbiz­­tonsági folyamatokhoz kapcsolódó biztonsági protokollokkal. Ugyan­akkor most egy erős pozitív irányú tendenciát látunk az online bizton­sággal és a potenciális fenyegeté­sekkel kapcsolatos tudatosságnöve­kedés terén. Ez proaktívabb fo­gyasztói magatartást eredményez, mint például a megelőző intézkedé­sek meghozatala vagy az engedé­lyek ellenőrzése a videós és a mik­rofonhoz való hozzáférés engedé­lyezése előtt. Számítunk továbbá ar­ra is, hogy a kiberbiztonsággal kap­csolatos tudatosság növekedését a vállalatok által a dolgozóik számára biztosított biztonságtudatossági képzés is alátámasztja majd, külö­nösen annak fényében, hogy az Teljesen normális például, ha egy videóhívásos alkalmazás hozzáférést kér a kamerához. Ugyanakkor, ha egy bármi­lyen releváns funkció nélküli alkalmazás minden megalapozott indok nélkül hozzáférést kér a mikrofonunkhoz, akkor érdemes az engedélyeket megvizsgálni. (Shutterstock) Sokan mindenhez hozzáférést adnak A 2I/Boriszov lehet a valaha talált legősibb üstökös MTI-HÍR A Naprendszerbe érkezett második és egyben legutóbb észlelt üstökös, a 21/Boriszov az egyik valaha megfigyelt legősibb üstökös lehet az Európai Déli Obszervatórium (ESŐ) Nagyon Nagy Teleszkópjának (VLT) új megfigyelései szerint. A csillagászok szerint a 21/Bo­riszov valószínűleg korábban soha­sem repült közel csillaghoz, mielőtt 2019-ben elhaladt a Nap mellett, ez­által háborítatlan maradványa annak a gáz- és porfelhőnek, amelyből lét­rejött. Az üstököst Gennagyij Boriszov amatőr csillagász fedezte fel a Bah­­csiszerájban lévő Krím félszigeti Asztrofizikai Obszervatóriumban 2019 augusztusában, néhány héttel később nyilvánították a Naprend­szeren túlról érkezett égitestnek. „A 21/Boriszov lehet a valaha megfigyelt első igazi ősi üstökös” - mondta Stefano Bagnulo, az észak­írországi Armagh Obszervatórium és Csillagvizsgáló szakértője, a Na­ture Communications című tudo­mányos lapban kedden megjelent tanulmány vezető szerzője. Bagnulo és kollégái a poliametria nevű technikát használták az üstö­kös részletes elemzésére. Ennek se­gítségével össze tudják hasonlítani a csillagközi látogatókat a „helyi” üs­tökösökkel - úja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hír­portál. Arra jutottak, hogy a 21/Boriszov poliametrikai jellemzői különböz­nek a Naprendszer üstököseitől a Hale-Bopp üstökös kivételével. Ezt 1997-ben rekordideig, 18 hónapig lehetett megfigyelni szabad szem­mel, és ez volt az egyik legősibb üs­tökös, melyet addig a csillagászok valaha láttak. A Hale-Boppról úgy vélik, hogy csak egyszer haladt el a Nap mellett, ezáltal alig volt rá ha­tással a napszél és a Napból érkező sugárzás. Ez azt jelenti, hogy ősi, te­hát összetétele nagyon hasonlatos ahhoz a gáz- és porfelhőéhez, mely­ből 4,5 milliárd évvel ezelőtt kiala­kult. A polarizáció, az üstökös színe és összetétele elemzésével a tudósok arra jutottak, hogy a 21/Boriszov még ősibb, mint a Hale-Bopp. „A 21/Boriszov csillagközi térből érkezése az első lehetőség egy másik bolygórendszerből érkező üstökös összetételének tanulmányozására” - mondta Ludmilla Kolokolova, a Marylandi Egyetem tudósa. A jövőben Bagnulo reményei sze­rint a csillagászoknak új, jobb lehe­tőségük is nyílhat egy vándorló üs­tökös vizsgálatára, az ESA ugyanis 2029-re tervezi a Comet Interceptor program indítását, mellyel képesek lehetnek eljutni egy másik csillag­közi objektumhoz, amennyiben azt elérhető röppályán fedezik fel. A földi teleszkópok használatával is lehet azonban információkat sze­rezni a 2I/Boriszovról. Bin Jang, az ESO csillagásza és csapata a Nature Astronomy című tudományos lap­ban mutatta be eredményeit. A chi­lei Atacama-sivatagban működő ALMA (Atacama LargeMillimeter/ submillimeter Array) űrtávcső se­gítségével megállapították, hogy a 21/Boriszov csóvája kompakt kavi­csokat is tartalmaz, mintegy 1 mil­liméteres vagy annál nagyobb szemcséket. Megállapították, hogy a szén­­monoxid és víz relatív mennyisége drámai módon megváltozott az üs­tökösben, ahogy közeledett a Nap felé. Ez azt sugallja a szakértők sze­rint, hogy az üstökös olyan anya­gokból áll, melyek a bolygórend­szer különböző helyszínein alakul­tak ki. Bár a 21/Boriszov volt az első bolygóközi üstökös, amely elhaladt a Nap mellett, nem ez volt az első csillagközi látogató. Az első az Ou­­muamua volt, az objektumot 2017- ben észlelték. A szivar alakú űrszikla a Naptól 38 millió kilométerre ha­ladt el, majd elhagyta a Naprend­szert. Eredetileg üstökösnek nyilvá­nították, később az aszteroidák közé sorolták, mivel nem volt csóvája. Bár a 21/Boriszov volt az első bolygóközi üstökös, amely elhaladt a Nap mel­lett, nem ez volt az első csillagközi látogató (Shutterstock)

Next

/
Oldalképek
Tartalom