Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-07 / 79. szám
8 i RÖVIDEN Hadgyakorlatot tart Kína Tajvannál Peking. Kína „rutinszerű” hadgyakorlatot tart a saját területének tartott Tajvannál repülőgéphordozó rajával. A kínai haditengerészet szerint a manőver célja „a nemzeti szuverenitás és a biztonság szavatolására vonatkozó képességek fejlesztése”. A haditengerészet jelezte, ajövőben rendszeresen tartanak hasonló hadgyakorlatokat. Az amerikai haditengerészet szintén tegnap jelentette, a Theodore Roosevelt repülőgép-hordozó és az őt kísérő hajóraj - az idén már másodszor - hajózott be a Délkínai-tengerre. A történések a térségbéli feszültség kiéleződését jelzik. Kína rendszeresen megsérti a tajvani légteret és az utóbbi időben fokozta katonai tevékenységét is a sziget térségében. (MTI) Iráni atomprogram: amerikai lépések Washington. Washington kész megfontolni az Irán ellen a nukleáris programmal kapcsolatos szankciók feloldását, de csak akkor, ha Teherán szigorúan betartja a 2015-ös többhatalmi atomalkuban foglaltakat-jelentette be az USA külügyminisztériumának szóvivője, közvetlenül az iráni atomprogram korlátozásáról szóló egyezménnyel kapcsolatos bécsi egyeztetések előtt. Ned Price hozzátette, Washington biztosan nem készül egyoldalú gesztusokra Irán felé a tegnap rajtolt bécsi egyeztetéseken, valamint leszögezte: egyelőre nem számítanak közvetlen tárgyalásokra Teheránnal. (MTI) Iráni vádemelés az ukrán gép ügyében Tohorán. Vádat emeltek Iránban tíz tisztségviselő ellen, akiket az ukrán utasszállító 2020. januári lelövéséért vonhatnak felelősségre. A MAU ukrán légitársaság gépét az iráni Forradalmi Gárda lőtte le 2020. január 8-án röviddel azután, hogy a gép felszállt a teheráni repülőtérről. A szerencsétlenségben a fedélzeten tartózkodó mind a 176 személy, köztük az ukrán személyzet 9 tagja életét vesztette. Az iráni polgári légi közlekedési hatóság márciusban közzétett jelentésében arra jutott, a rosszul beállított radar és a légvédelem kezelőjének hibájából történt a katasztrófa. Teheránt akkor bírálták amiatt, hogy a vizsgálat során nem neveztek meg felelősöket. (MTI) Törzsi összecsapás Dárfúr régióban Kartúm. Legalább 50-en haltak meg és 132-en sebesültek meg a nyugat-szudáni Dárfúr régióban fegyveres összecsapásokban - derül ki a Nyugat-dárfűri Orvosok Bizottságának tegnapi bejelentéséből. Komoly hiány van egészségügyi felszerelésből a térségben. Számos súlyos sebesültet a fővárosba, Kartúmba kellett szállítani. Az összecsapások szombaton törtek ki Nyugat- Dárfür állam fővárosában. (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG Orosz erősítés az ukrán Ukrán határőrök a Donyec-medencében. Rendszeresen lövik őket. (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. A Kreml csapatokat vezényelt a délkelet-ukrajnai szakadér területekkel határos Rosztov megyébe. Az oroszbárét felkelők által ellenőrzött terület határán rengeteg katonai járművet, rakétavetőket, helikoptereket halmoznak fel. Az orosz hadsereg orosz területen való mozgásának nem kellene aggodalmat keltenie, mert Oroszország nem jelent fenyegetést más országokra - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. „Az orosz hadsereg olyan irányban mozog orosz területen, amilyenben szükségesnek tartja, olyan formában, amilyenben szükségesnek tartja az országunk hathatós védelmének szavatolására” - hangoztatta a szóvivő azzal kapcsolatban, hogy Moszkva csapatokat vezényelt a délkeletukrajnai szakadár területekkel határos térségbe. Peszkov azt mondta, emiatt senkinek sem kell nyugtalankodnia, mert szerinte „Oroszország a világ egyetlen országára sem jelent fenyegetést, Ukrajnára sem”. A Donyec-medencében március 26-án éleződött ki ismét a helyzet, amikor négy ukrán katona életét vesztette. Kijev a „donyecki köztársaság” milíciáját tette felelőssé az incidensért, amit Donyeck visszautasított. Az ukrán hadsereg tegnapi tájékoztatása szerint az elmúlt 24 órában két katonát vesztettek az ország keleti részén zajló konfliktusban. Jens Stoltenberg NATO-fötitkár telefonon felhívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és kifejezte aggodalmát az orosz haderőnek az ukrán határ menti aktivitásának erősödése miatt. A lassan hét éve tartó konfliktus viszonylagos nyugalmi fázis után a napokban egyre feszültebbé kezd válni. Megszaporodtak a minszki fegyverszüneti megállapodást megszegő villongások az arcvonal mentén. Kijev szerint azután történik, hogy Oroszország az ukrán határ mentén nagyon sok katonát és eszközt vont össze, és ezzel párhuzamosan a Donbasz régió szeparatista csoportjai egyre 2021. április 7. | www.ujszo.com határon sűrűbben intéznek támadást a kormányerők ellen. Az ukrán hadsereg vezetője a kijevi parlamentben 27 orosz zászlóaljról beszélt, ez akár 15 ezer katonát is jelenthet. Ami igazán aggasztó, hogy rengeteg katonai járművet, rakétavetőket, helikoptereket is szállítanak folyamatosan a térségbe, illetve egészségügyi osztagokat, utászokat is. Azaz ha az orosz hadsereg invázióra készülne, akkor az pont így nézne ki. Az orosz kormány szerint csak a fokozódó ukrán agressziótól védik a környék lakosságát, illetve felkészülnek arra, ha a nyugati hatalmak beavatkoznának a konfliktusba. Ukrajna két keleti megyéjében 2014-ben tört ki felkelés, amit az orosz hadsereg fegyverrel és pénzzel biztosan segített, és legalább 2015 első hónapjaiban katonákkal is -bár ezt Moszkva csak annyiban ismeri el, hogy oroszországi önkéntesek egyéni módon csatlakozhattak a felkeléshez. A harcok nyomán két ukrajnai megye, Donyeck és Luhanszk nagy része két önálló népköztársaságként működik azóta, orosz támogatással. 2015 óta elvben tűzszünet van, amit utoljára tavaly nyáron erősítettek meg, ám ennek ellenére rendszeresek a kisebb összecsapások annak a szűk demilitarizált zónának a környékén, ami elvben a felkelők és az ukrán hadsereg között van. (MTI, 444) építhet Magyarországon Kína méretes egyetemet A magyar kormány egy kínai állami óriáscéggel szeretné megvalósítani a magyar felsőoktatás egyik legnagyobb beruházását, a sanghaji elit egyetem, a Fudan budapesti campusának építését - derül ki a Direkt36 hírportál által megszerzett dokumentumból. Budapest. Az oknyomozó portál által megszerzett minisztériumi előterjesztésben az áll, hogy az 540 milliárd forintra becsült építkezésből 100 milliárdot a magyar állam állna, viszont mintegy 450 milliárdot Kína hitelezne. (Hasonló konstrukcióban, mint a Belgrád-Budapest vasútbővítésnél.) Az építkezés - olvasható a megszerzett dokumentumban - egyébként kínai projektként valósítható meg. „A Fudan campusa ráadásul a kormány számításai szerint több pénzbe fog kerülni, mint amennyit a teljes magyar felsőoktatás működésére költött az állam 2019- ben. A Fudan épületei ezen kívül elveszik a helyet a sok ezer magyar di-Mindörökké Kormánymegbízás Netanjahunak Jeruzsálem. Benjámin Netán jahut, a jobboldali Likud párt elnökét kérte fel az új kormány megalakítására Izraelben Reuven Rivlin államfő, miután a frakciókkal tartott megbeszélésén a legtöbb képviselő a kormányfői tisztséget 2009 óta betöltő politikust javasolta a tisztségre. Netanjahut 52 képviselő, a Likud, két ultraortodox párt, valamint a jobboldali nacionalista Cionista vallásosok nevű párt javasolta kormányfőnek. Riválisát, Jaír Lapidot, a centrista ellenzéki Van Jövő (Jes Atíd) párt elnökét 45 képviselő ajánlotta e posztra. Rivlin leszögezte, ha lenne rá törvényes lehetősége, akkor legszívesebben egyik jelöltet sem bízná meg az új kormány megalakításával, mert szerinte egyikük sem rendelkezik a 120 tagú kneszetben a kormányalakításhoz szükséges legalább 61 fos többséggel a március 23-án, két éven belül negyedszer megtartott parlamenti választás alapján. A törvényhozásba bejutó két arab párt nem kívánt megnevezni senkit sem kormány főj előlinek. (MTI) Moszkva. Aláírta Vlagyimir Putyin a választási törvény módosítását, amely összhangba hozza az orosz elnökválasztás rendjét a tavaly elfogadott alkotmánymódosítással, megnyitva a lehetőséget, hogy még kétszer jelöltesse magát a tisztségre. Az orosz alkotmány a július 1-jén megszavazott módosítást megelőzően kizárta annak a lehetőségét, hogy az orosz elnök két egymást követő ciklus letöltése után ismét versenybe szálljon a tisztségért. Az elfogadott változtatás törölte az „egymást követő” kitételt, egyben lenullázta a hivatalban lévő államfő addigi mandátumait. A 68 éves Putyin 21. éve áll Oroszország élén. 2000 és 2008 között elnöki minőségben - akkor az államfői mandátum 4 évig tartott -, majd 2008 és 2012 között, az alkotmányos korlátozás miatt miniszterelnökként. Ebben az időszakban Oroszország elnöke Dmitrij Medvegyev volt, majd ismét Putyin került az államfői hivatalba, amelynek mandátumát időközben 6 évre hosszabbították. A 2018-ban megtartott választás megerősítette e tisztségben. Az elnök eddig nem jelentette be egyértelműen, hogy indulni kíván-e a 2024-ben esedékes elnökáknak tervezett, modem kollégiumi és közösségi tereket ígérő Budapest Diákváros projekt elől is” - olvasható a cikkben. Az építkezésre bejelentkező Kínai Állami Építőmérnöki Vállalatot az elmúlt években a világ számos táján gyanúsították meg korrupcióval és kémkedéssel. Az alapításhoz szükséges tőkét és a campus építéséhez az ingatlanokat a magyar állam biztosítja, többek között például egy 800 milliós telket. Az évek óta szoros kínai kapcsolatok kiépítésére törekvő Orbán-Putyin 2036-ig is elnök lehet (TASR/AP) választáson, ha igen és nyer, akkor akár 2036-ig is hatalmon maradhat. Putyin aláírta azokat a törvénymódosításokat is, amelyek értelmében akár ötmillió rubelig (kb. 55 ezer euró) terjedő pénzbírsággal vagy öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a második világháborús szovjet veteránok nyilvános megrágalmazása, valamint a becsületük és méltóságuk megsértése. Alekszej Navalnij ellenzéki politikust egy moszkvai bíróság egy második világháborús veterán megrágalmazása címén már megbüntette... (MTI, ú) kormány több fontos üzletet kötött az elmúlt időszakban kínai partnerekkel. Ilyen a Budapest-Belgrád vasútvonal 700 milliárd forintos felújítása, amit kínai állami cégek nyertek el közösen Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségével. Tavaly a koronavírus kitörése után a magyar állam rengeteg kínai védőfelszerelést és lélegeztetőgépet vásárolt sokszor nagyon drágán, majd idén Magyarország lett az első európai uniós ország, amely kínai vakcinát kezdett el használni. (24.hu, 444) Vörösre festették Rangun utcáit Rangun. A mianmari tiltakozók vörös festéket fújtak Rangun utcáira és buszmegállókra kedden ezzel emlékeztetve a februárban hatalomra került juntát, hogy vér tapad a kezéhez. „A vér még nem száradt meg” - olvasható az egyik pirossal írt feliraton. Egy másik, festékkel írt üzenetben a közkatonákat szólították fel, hogy ne hagyják magukat kizsákmányolni a hataloméhes tábornokoktól. „Ne öljetek embereket egy kutyaeledel árával vetélkedő alacsony fizetésért” - olvasható benne. Több ellenzéki csoport emellett röplapokon a buddhista újévet jelző, jövő héten esedékes vízünnep bojkottjára szólított fel. A katonai hatalom ellenzéke szerint így lehetne kimutatni az együttérzést az utcai összecsapásokban megölt tüntetőkkel és családjaikkal. A mianmari Politikai Foglyokat Támogató Egyesület friss összesítése szerint február elseje óta mintegy 570 ember vesztette életét, és csaknem 3500-at őrizetbe vettek a hatóságok, utóbbiak négyötöde még mindig rács mögött van. (MTI)
