Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-07 / 79. szám

2 KÖZÉLET 2021. április 7. | www.ujszo.com Más Szputnyikot kaptunk, mint amilyet a Lancet szaklap tanulmányához küldtek Az oroszoktól kapott Szputnyik V-vakcinát Szlovákiában tengerimalacokon tesztelték, s bár az állatok túlélték az ol­tást, a gyógyszerellenőrzési ügynökséget ez még nem győzte meg, mivel továbbra sincs elég információja ahhoz, hogy biztonságosnak ítélje meg az orosz oltóanyagot (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Állami Gyógyszerellenőrzési Ügynökség (SÚKL) továbbra sem rendelkezik elég információval ahhoz, hogy elég biztonságosnak ítélje meg a Szputnyik V nevű orosz vakcina használatát. A Denník N információi szerint a Szlovákiába küldött vakcina gyártási tétele eltér a Lancet szaklapnak küldött készítményétől. A kormányválság, amely végül Marek Krajcí és Igor Matovic (mindketten OEaNO) lemondásához vezetett, éppen az orosz vakcina be­hozatalával kezdődött. A koalíción belül nagy felhábo­rodást váltott ki, hogy a szlovák kor­mányfő és az egészségügyi minisz­ter egy olyan oltóanyagot akar be­adatni az embereknek, amely még nem esett át az Európai Gyógyszer­ügynökség (EMA) biztonsági ellen­őrzésén. Matovicék viszont azzal érveltek, hogy az EMA és a már re­gisztrált készítményeket gyártó cé­gek lassúsága miatt az ország nem engedheti meg magának a vakcina­program csúszását. Ebben az idő­szakban ugyanis Szlovákiában rendkívül rosszak voltak a vírusada­tok, a lakosságarányos, hét napra át­számított halálozási arány nálunk volt a legmagasabb. Pavol Jarcuska, a kassai L. Pasteur Egyetemi Kór­ház infektológusa, aki maga is tá­mogatta Szputnyik behozatalát, ak­kor azzal érvelt, hogy a Lancet, amely a világ egyik legszínvonala­sabb orvosi szaklapja, olyan tanul­mányt közölt, melyben a Szputnyik V jó értékelést kapott. Az SÚKL ellenőrzése után azon­ban úgy tűnik, hogy a brit folyóirat tudósainak eljuttatott vakcina nem pontosan egyezik azzal, amit Szlo­vákiába szállítottak. A hivatal még Krajcí utasítására kezdte meg a ké­szítmény biztonságosságának elem­zését, és bár több szempontból is jól teljesített (például sterilitás, fehérje­koncentráció, rendellenes toxicitás stb.), az SÚKL egyelőre nem tudja ajánlani a használatát, mivel szerin­tük nincs róla elég információjuk. Az egészségügyi minisztérium ezért felkereste azokat az országokat, ahol már oltanak a Szputnyikkal (az EU- ban csak Magyarországhoz tudnak fordulni), és kérte, osszák meg az adataikat, emellett pedig a gyógy­szergyártó céget is felkérték a hiány­zó dokumentáció pótlására. Az SUKL mellett az EMA is vizs­gálja, mennyire biztonságos a Szput­nyik V, az európai ügynökség ráadá­sul több adattal is dolgozik, de egye­lőre nem jutottak eredményre. Szlo­vákiába eddig 200 ezer orosz vakcina érkezett, de Igor Matovic szerint összesen. 2 millió oltóanyagot ren­delt, amelynek nyárig kellene meg­érkeznie. Hogy Szlovákiában megkezdődik-e a vakcina használata, egyelőre kérdéses. (nar, Dennlk N) Úgy tűnik, a személyes tragédia sem növeli feltétlenül az oltási hajlandóságot Az SAV felmérésének adatai arra utalnak, hogy azok a személyek, akiknek va­lamilyen közeli hozzátartozójuk vagy ismerősük hunytéi koronavlrusban, na­gyobb mértékben voltak hajlandóak visszaszorítani a személyes találkozó­kat. A kutatás adatai összhangot mutatnak az egészségügyi minisztérium statisztikájával is, amely szerint az utóbbi hetekben a szigorú lockdown be­vezetése után jelentősen csökkent az emberek mobilitása. (TASR-fejvétei) NAGYROLAND A lakosság csaknem kéthar­madának már személyes tapasztalata is van a korona­vírussal, ás közel 7 száza­léknak van olyan ismerőse, aki elhunyt a fertőzésben - derült ki Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) felméré­séből. Ennek ellenére a tudósok nem fedeztek fel összefüggést a személyesen megélt tragédia és az oltási kedv megnövekedése között. Pozsony. Immár nyolcadik alka­lommal jelent meg a „Hogy vagy, Szlovákia?” nevű felmérés, ame­lyet az SAV a Seesame és az MN­­Force nevű közvélemény-kutató ügynökségekkel együttműködve készített el. A kutatássorozatban folyamatosan vizsgálják az embe­rek vírushoz való hozzáállását és a személyes tapasztalataikat. A leg­utóbbi adatgyűjtést március 24. és 27. között végezték, vagyis abban az időszakban, amikor a kórházban kezelt személyek száma a februári rekordok után fokozatosan csök­kenni kezdett, illetve amikor a szi­gorú lockdown hatásai már kezdtek megmutatkozni. Covid a mindennapokban A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek kétharmadának már személyes tapasztalata is van a vírussal, vagyis ismernek vírussal fertőzött személyt, vagy pedig saját maguk is átestek a megbetegedé­sen. A brit mutáció által okozott gyors terjedést az is jól mutatja, hogy a január végén és február ele­jén végzett felmérésben a válasz­adók közel fele számolt be szemé­lyes tapasztalatról. A kutatók emellett arra is rákérdeztek, mennyire volt súlyos lefolyású a betegség az ismerőseik körében. A válaszadók mintegy 7 százaléka mondta, hogy elhunyt egy hozzá­tartozójuk, egy barátjuk, vagy egy közeli ismerősük. További 9 szá­zaléknak van olyan tapasztalata, hogy a vírus miatt valamelyik is­merősük kórházba került. Kevesebb találkozás A személyes tragédiák bizonyos szempontból befolyásolták az em­berek vírushoz való viszonyát. Azok, akik ismernek koronavírus­ban elhunyt személyeket, nagyobb százalékban vallották, hogy telje­sen megszüntették a személyes ta­lálkozókat, mint azok, akik a vírus­sal kapcsolatban nem éltek át ilyen tragédiát. Az emberek mozgásának csökkenését egyébként az egész­ségügyi minisztérium adatai is alá­támasztják: az utóbbi hetekben csökkent a mobilitás, ennek követ­keztében pedig jól alakult a repro­dukciós szám is (jelenleg 0,75 és 0,85 között van). Ez az adat azt mu­tatja, hogy a betegek átlagban hány további személyt fertőznek meg. A járvány csúcspontján a reprodukci­ós szám meghaladta az 1,1-et, vagyis nagy általánosságban azt le­het mondani, hogy minden egyes beteg megfertőzött egy újabb sze­mélyt. A szigorúbb kijárási tilalom bevezetése óta azonban az emberek látható módon csökkentették a sze­mélyes találkozókat, így a repro­dukciós szám is csökkent, ami a ví­rus fokozatos visszaszorulásához vezetett. Sokan oltatnának A legújabb adatok szerint az ol­tás elfogadottsága még sose volt ilyen mértékű a szlovákiai lakosság körében: március végén a válasz­adók közel 42 százaléka mondta azt, hogy biztosan beoltatja magát. Emellett az oltást elutasítók aránya is csökken, legutóbb már csak 28,8 százalék vallotta, hogy biztosan nem kér a vakcinából. A legelfo­gadottabb vakcinának egyébként a Pfizer- és a BioNTech-oltóanyag számít, a válaszadók több mint 70 százaléka igent mondana rá. A má­sodik legelfogadottabb a Modema vakcinája 55,5 százalékkal, majd a Szputnyik V következik 55 száza­lékkal. Érdekesség, hogy az Astra­Zeneca vakcináját, amelyet az utóbbi hetekben összefüggésbe hoztak különféle trombózisos tü­netekkel, pusztán az emberek 31,1 százaléka fogadná el. Komplex folyamat Az oltási hajlandóság azonban az SAV szakemberei szerint nem hoz­ható összefüggésbe a személyes ta­pasztalatokkal. A látszólagos ellentmondás Mi­­loslav Bahna, az SAV szociológiai intézetének munkatársa szerint an­nak tulajdonítható, hogy az emberek hozzáállásának kialakulása egy hosszú folyamat eredménye. „Meg­lepő, hogy a halálesetek és a súlyos lefolyású esetek milyen kismérték­ben függenek össze az oltási hajlan­dósággal. Ez a felfedezés arra utal, hogy a vírussal kapcsolatos vélemé­nyünk egy komplexebb megítélési folyamat során jön létre, amely a járvány kezdete óta formálódott, és mára már egy tragikusabb esemény sem feltétlenül változtat rajta” - fo­galmazott az akadémia szociológiai intézetének munkatársa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom