Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-06 / 78. szám
4 I RÉGIÓ 2021. április 6. lwww.ujszo.com Tereprendezés a kompkikötő építésénél Júniusban végső döntés születhet az elterelőútról A város vezetése Andrej Doleíal közlekedési miniszterrel tárgyalt (Képarchívum) vataSCin Péter A napokban átadták a munkaterületet a dunaradványi kompkikötő kivitelezőjének. A túlparti Neszmélyen is elkezdődött a munka. Jól kirajzolódik már a radványi Duna-parton annak a területnek a körvonala, ahol a bekötőút, a parkoló, a fogadóállomás és a rámpa fog állni. Ugyanakkor nem csak az építkezést végző arany osmaróti cég gépei hagytak már látható nyomot a tájon: a Duna túloldalán szabad szemmel is könnyen kivehető, hogy Neszmélyen is folynak a munkálatok. A két község közt létrejövő kompösszeköttetés mintegy 40 kilométernyi kerülőutat fog kiváltani, emellett a tervek szerint újabb lendületet adhat a környék turizmusának is. A párkányi és a komáromi hidak közti folyószakaszon jelenleg egyedül Karva és Lábatlan között van olyan kompösszeköttetés, mely személyforgalom lebonyolítására is szolgál, viszont gépjárműveket nem szállít, és csak szezonálisan működik. A projekt a Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával valósul meg - emlékeztetett a kivitelezés kapcsán kibocsátott sajtóhírben az Ister-Granum EGTC, mely a beruházás szlovákiai részéért felelős. Magyarországon a kivitelezést a NIF Zrt. végzi. A komp beszerzéséért és üzemeltetéséért a Magyar Közút NZrt. felel. A tervek szerint még idén befejeződik az építkezés Dunaradványon és Neszmélyen is. A kompközlekedés elindítása 2022-ben várható. SZÁZ ILDIKÓ Március utolsó napján látogatott Vágssllyéro Andrsj Dóiéval közlekedési miniszter, hogy tárgyaljon a város vezetésével az elkeriilőút megépítéséről. A tárca vezetője egyéb elfoglaltságára hivatkozva nem tudott részt venni a múlt heti önkormányzati ülésen, amelyre Jozef Belicky, Vágsellye polgármestere meghívta. Március 8-án dudálással és forgalomlassítással tiltakoztak a városi hivatal dolgozói és a vágsellyei lakosok az ellen, hogy megvonták az európai uniós támogatást az eddig prioritásnak tartott elkeriilőút megépítésére. A város vezetése és az elterelőút megépítését több mint egy évtizede sürgető lakosok-számára érthetetlen volt, miért döntött így a minisztérium, miután megtörtént a telekfelvásárlás, kiadták az építési engedélyt, és folyamatban van a közbeszerzési eljárás. A múlt szerda délutáni, városházán tartott egyeztetést követő rögtönzött sajtótájékoztatón Andrej Dolezal elmondta, nem az a vita tárgya, hogy megépítik-e az elkerülőutaí. „Az építési engedélyen van a hangsúly, amelyet még nem adtak ki az elkeriilőút egyik szakaszára. Ha ezt a problémát sikerül megoldani, június 30-án visszatérek, és ezt követően döntünk arról, hogyan tovább. Vágsellye eddig várt, váljon még az építési engedély jóváhagyásáig” - hangsúlyozta Dolezal. A közlekedési minisztérium szeretné felgyorsítani a folyamatot, de addig semmiképpen sem valósulhat meg a beruházás, míg az első néhány kilométert illetően hiányzik a területi döntés az építkezés elhelyezéséről és az építési engedély. A tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy hibák történtek a múltban az ügyintézés során. Egyelőre nem csoportosították át az Európai Uniótól kapott támogatást, de az építési engedély jóváhagyása nélkül nem fordíthatják a vágsellyei elkerülőút megépítésére sem. Jozef Belicky, Vágsellye polgármestere elmondta, három hónapjuk van arra, hogy az építési engedélyt megszerezzék, ebben az esetben van remény arra, hogy a beruházás az eredeti támogatásból valósuljon meg. Ha ez nem sikerül, új közbeszerzési eljárás indul, és az eredetileg tervezett projektet két részre osztják. Háromnegyed éven belül a második, jóváhagyott szakaszra is kijelölhetik a kivitelezőt. A bekötőút nyomvonala, a 63-as főúthoz csatlakozik majd (A szerző felvétele) Több község nem pályázhat a műemlékek felújítására HEGEDŰS NORBERT 1800 szociálisan hátrányos helyzetű személy munkahelye van veszélyben - állítják az újonnan alakult magyar párt, a Szövetség politikusai. A füleki vár alatt Agócs Attila (Híd), Fülek polgármestere, a Híd alelnöke, Rigó Konrád volt kulturális államtitkár, a Híd elnökségi tagja, Cziprusz Zoltán, az MKP alelnöke és Orosz Örs, az Összefogás alelnöke tartottak sajtótájékoztatót. Magyarlakta régiók A kulturális minisztérium által megváltoztatott támogatási rendszer, a módosított feltételek miatt az önkormányzatok már nem tudnak munkanélkülieket bevonni a várak és a különböző műemlékek felújításába. Mindez különösen fájdalmasan érinti az olyan, tartós munkanélküliséggel küzdő - többnyire magyarlakta - régiókat, mint Gömör, Nógrád és a Bodrogköz. Emellett azt sem tudni, mi lesz a roma polgárőrségeket támogató programmal, melynek folytatásáról egyelőre nem érkezett hivatalos információ. Agócs Attila szerint ez a két program összesen mintegy 1800 embernek adott munkát országszerte (600-an a műemlékek felújításán, további 1200-an pedig a polgárőrségekben dolgoztak), akiknek így veszélybe kerül a megélhetésük, mivel sok esetben szociálisan hátrányos helyzetű személyekről van szó, akiknek sokszor ez volt az egyetlen bevételi forrásuk. Agócs szerint a füleki vár felújítása remek szimbóluma annak, hogy a helyi műemlék körüli fejlesztés hogyan járulhat hozzá a környező utcák és a térség fejlődéséhez is. Kérdésünkre a polgármester elmondta, a városban éves szinten tíz embert foglalkoztattak a program keretében, ebből nyolc segédmunkás volt, egy koordinátor és egy szakmai munkás. Őket évi hat-hét hónapon át alkalmazták. „Ezekben a családokban ez a hathavi kereset adta meg a családi kassza alapját” - magyarázta Agócs. Kiszoruló községek Rigó Konrád leszögezte, kultúrával is lehet olyan munkahelyeket teremteni, melyek sokat hozhatnak az adott községnek, ugyanakkor szerinte biztos, hogy 2021-ben az a támogatási keretprogram, mely tíz éve sikerrel működik, már nem fog megvalósulni abban a formában, ahogyan eddig létezett. Ennek eredménye, hogy 27 község kiszorul a támogatottak köréből, egyebek mellett Fülek, Jolsva, Murányalja, Nagyszalánc stb. Rigó elmondta, a program 2012 óta létezik, minden évben 20-40 község kapcsolódott be, de ez 2-3-ra csökkenhet, ha minden így marad. Elismerte, hogy meghirdettek egy hasonló programot, de abba csak polgári társulások jelentkezhetnek, a keretösszeg pedig 3,5 millió euróról 1,1 millióra csökkent. Ráadásul ez a program a műemlékvédelem mellett hét másik témakörre is vonatkozik. „Ez egyáltalán nem megoldás, csak megpróbálja elkenni a hatalmas bukást” - mondta Rigó, és felszólította Natália Milánóvá (OEaNO) kulturális minisztert, hogy nyilatkozzon, folytatni akaij a-e a programot, és teremtse elő a kieső összeget. Kevés a segítség Orosz Örs szerint a probléma gyökere abban rejlik, hogy Szlovákiában a rendszerváltás óta a műemlékek egyharmada eltűnt vagy tönkrement. Az állam az egész problémát a tulajdonosokra hárítja, és kevés segítséget nyújt a felújításokban. Orosz szerint a műemlékpolitikában sokkal jobban kellene bízni az aktivistákban, akik tetteikkel már bizonyították az elhivatottságukat. Felhívta rá a figyelmet, hogy a pandémia mellett fokozódik a hazai turizmus jelentősége. „Aki a vidéket járja, láthatja, hogy katasztrofális a helyzet” - véli a politikus, aki szerint a műemlékek többségénél beruházásra van szükség, ha meg akarjuk menteni őket. Cziprusz Zoltán szerint a leszakadó régiók előrehaladásához jól kell működnie az úgynevezett „aranyháromszögnek, az állam, a megyék és az önkormányzatok együttműködésének. Elmondta, hogy Besztercebánya megye képviselőjeként Agócs Attilával az elmúlt években támogatták a turizmus fejlődését, mely szerinte kitörési pont lehet a lemaradó régiók számára. Két éve a megye létrehozta a Régiófejlesztési Ügynökséget, mely minden évben megkapja a megye költségvetésének egy százalékát. Ebből Gömörben 14 projekt kapott 127 ezer eurót, Nógrádban pedig 12 projekt osztozott 114 ezer eurón. Magyar ügy? Zárásként Agócs feltette a kérdést, hogy mennyire magyar ügy a leszakadó régiók kérdése, hiszen az érinti a teljes Palócfoldet, Nógrádot, Gömört egészen a Bodrogközig. , Amikor elindult ez a támogatási program, 2016-ban az első 12-es csomag fele volt déli járás” - mondta. Felszólította a kormányt, hogy vegye figyelembe az itt élők véleményét, kapcsolja be az itteni szakembereket a járási cselekvési tervek kidolgozásába. „Ezt úgy lehet elérni, ha mi magunk is tevőlegesen bekapcsolódunk ebbe a munkába” - zárta. Afüleki vár jó példa arra, hogy egy műemlék fejlesztése az egész régiónak segítség (A szerző felvétele)
