Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-30 / 99. szám
www.ujszo.com | 2021. április 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Szabadság A szakértők tanácsai helyett ott a politikai marketing F urcsa madár a szabadság. Annyit beszélünk róla. Az egész történelmünket végigkíséri a szabadság eszménye, a vágyakozás iránta. Befolyásolja a döntéseinket, a mindennapjainkat. Ám az emberek többsége valahogy mégsem gondol bele mélyebben, tulajdonképpen mi is az a szabadság, amire vágyik. A témáról nagyon okos emberek írtak tele nagyon vastag könyveket, és mondtak nagyon lényegre törő beszédeket, mégis, szinte mindig az alapoktól kell újragondolnunk a fogalmat. És ez csak részben köszönhető annak, hogy a szabadság nem egzakt, nincs pontos definíciója, és kifejezetten képlékeny. Másrészt meg azért van ez igy, mert gyakran összekeverjük az igényeink teljesülését a szabadság fogalmával. Ha csak a mostani helyzetünket nézzük: több mint egy éve harcolunk a szabadságunkért. Hogy dacoljunk a halállal. Hogy kimehessünk az utcára, hogy leülhessünk egy sörre. Hogy dolgozhassunk, hogy szabadon lélegezhessünk. A politikusok és döntéshozók hangsúlyozzák a szabadságunk fontosságát - azt, hogy kollektiven fel kell adnunk a szabadságjogaink egy részét, hogy visszaszerezzük, ami volt, és közösségként kell átlendülnünk ezen az egészen. A probléma ott van, hogy a politikusok és döntéshozók nem tudták elérni, hogy erre a nagyon specifikus, nagyon korlátozó problémára, mint ajárvány, valóban közösségi választ adjunk, és ne egyénit. Ez pedig bizonyos szempontból nem is az ő hibájuk, hiszen teljesen közösségi válasz nincs, és sosem lesz. Más szempontból viszont az ő hibájuk is: hiszen míg közösségi válaszról és a közösség szabadságáról beszéltek, nem léptek túl ők sem a saját, egyéni szintjükön - sem tetteikben, sem gondolataikban, bárhogy is állították az ellenkezőjét. Ha belegondolunk, erről szólt a kormányválság, erről szól Sulik és Matovié vitája, erről szólt az utóbbi év szinte minden fontosabb belföldi eseménye. Megoldás pedig úgy tűnik, nincs. Nincs az a probléma, amiért a teljes emberiség feladná a saját, egyéni szabadságeszményeit egy közösségi szabadságeszményért, legyen bármennyire is képlékeny, körbeírhatatlan mindkét fogalom. És ami még látványosabb és paradoxabb, mindenki katarzist vár ennek az állapotnak a végétől: közös, kollektív katarzist. Egy adott időpillanatot, amikor egyszerre sóhajtunk fel. Például a „terasznyitást”, ami miatt az emberek egy jó része félredobta a közösségi szabadságeszményét az egyéni szabadság illúziójáért. Amikor a politikusok a szakértők tanácsai ellenére kockáztattak, és képesek voltak feláldozni a közösségi szabadság felelősségét (amit nekik kellene viselniük) a politikai marketing oltárán. Igen. Mindenki megérdemel egy pohár sört. Mindenki megérdemli a régi életét, a találkozásokat. De tudatosítanunk kell, hogy ebben a helyzetben egyszerűen nincs katarzis. A világ nem így működik. A közös felszabadulás csupán politikai marketing, egy illúzió, ami abban a pillanatban cáfolódik meg, mikor megtörténik. És a világ már sosem lesz olyan, mint volt - rosszabb lesz, és még nagyobb kihívásokat állít elénk. Ideje elengedni, hogy minden egy csettintésre megváltozik. Hiszen a bűvésztrükköket sem hisszük el. Ajárvány alatt is irtóra fegyverkeznek A világjárvány okozta gazdasági válság slIonéra is rekordot döntöttek tavaly a világon a védelmi kiadások, az európai NATO-tagországok azonban mág mindig nem teljesítették a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott minimumot. A patinás hadászati-védelmi kutatóintézet, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) elemzése kimutatja, hogy a globális védelmi kiadások 3,9 százalékkal, 1830 milliárd dollárra emelkedtek 2020-ban. Az 524 oldalas tanulmány szerint továbbra is az Egyesült Államok költi messze a legtöbbet védelemre: az amerikai katonai költségvetés tavaly világméretekben a teljes összeg 40,3 százalékát tette ki. Ázsiában is folytatódott az emelkedés, bár lassabb ütemben: az ázsiai országok katonai célokra 4,3 százalékkal költöttek többet 2020-ban, mint 2019-ben. Tavalyelőtt 4,6 százalékkal emelkedtek a földrész védelmi kiadásai. Az elemzők ugyanakkor kiemelik, hogy Ázsia részaránya tíz év alatt meredeken emelkedett: 2010-ben az ázsiai gazdaságok az akkori globális védelmi kiadások 17,8 százalékát adták, ez már 25 százalék. Az emelkedéshez Kína járult hozzá a legnagyobb mértékben, védelmi költségvetése 5,2 százalékkal nőtt, ez több, mint az összes többi ázsiai ország növekedése együtt. Az európai N ATO-országok együtt számolt védelmi kiadásai azonban továbbra sem érték el a szövetség által célként kitűzött 2 százalékos GDP-arányos minimumot, annak ellenére sem, hogy a koronavírusválság miatt a 28 európai NATO- tagállam együttes hazai össztermékének értéke a kutatóintézet becslése alapján átlagosan 7 százalékkal csökkent tavaly. A londoni elemzőközpont számításai szerint az európai NATO-tagországok hazai össztermékük átlagosan 1,64 százalékát költötték védelemre, ez 2014-ben még csak 1,25 százalék volt. (MTI) Szputnyikkal nem repülsz! SZABÓ LACI E gyre több ország jelenti be, hogy mikortól fogad újra turistákat, mind több helyen enyhülnek a korlátozások, ám a turizmus újraindítása elképzelhetetlen a közös európai oltási útlevél..., pardon, a Covid- 19-igazolvány nélkül. Az Európai Parlament tegnap nagy többséggel elfogadta a tervezetet, hogy a legújabb nevén Covid-19-igazolvány (volt már vakcinaútlevél, zöld útlevél, egészségügyi igazolás, talán most már sikerült nevet adni az új dokumentumnak) mikor léphet életbe, milyen adatok szerepelnek rajta, és azt is, hogy milyen oltásokkal lehet teljesen szabadon utazni az EU tagállamaiban, később pedig a világ többi országába. Brüsszeli hírek szerint ugyanis már intenzív tárgyalásokat folytatnak több országgal, hogy nyárra, legkésőbb őszre valóban megnyíljanak az EU-n kívüli országok határai az uniós polgárok előtt. Az elfogadott szabály szerint (amelyet még az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia, de most ez szinte csak formalitás) az ÉU polgárai a júniusi bevezetéstől szinte szabadon utazhatnak a 27 tagországban, függetlenül attól, hogy kaptak-e már oltást, vagy sem. A dokumentum ugyanis egy gyűjtő adatbázis lesz, amelyen szerepel, ha valaki már átesett a betegségen, a PCR-teszteket is itt tartják nyilván, és az oltások idejét és típusát is erről tudják leolvasni az utazás, repülőre szállás előtt. Most még nagy sietve létre kell hozni a technikai hátteret, de az okostelefonok, az applikációk világában a digitális és papír alapú Covid-19-igazolás minden bizonnyal legkésőbb május végére, június elejére elkészül. Mindenki szabadon utazhat - ez a célja a Covid-19-igazolásnak - ám ez nem teljesen igaz. Hiszen akit másodszor is beoltanak, utána még két hetet kell várnia és valóban nagy szabadságot kap - teszt és karantén nélkül utazhat. Akik nem szeretnék beoltatni magukat, vagy még nem kerültek sorra, azokra továbbra is tesztelések várnak, igaz, a tervezet felszólítja a kormányokat, hogy a teszteket ingyen biztosítsák az unió polgárainak (vannak országok, ahol most is 50-100 euró egy koronavírusteszt). De van egy csoport, amely hiába kapta meg a vakcinát, mégsem élvezheti a teljes szabadságot. Azok, akik orosz vagy kínai vakcinát kaptak (ez főleg a magyar állampolgárokat érinti az EU-ban, de akár majd minket is, ha nálunk is valóban elkezdenek oltani a Szputnyikkal), tehát olyat, amelyet az Európai Gyógyszerügynökség (még) nem hagyott jóvá, csak akkor indulhatnak útnak, ha előtte elvégeztetik a tesztet, vagyis rájuk úgy tekintenek, mintha nem lennének beoltva. A szabály azonban lehetőséget ad az egyes országoknak, hogy kivételt tegyenek, és elfogadják a keleti vakcinával beoltottak Covid-19-igazolását is. Görögország máris jelezte, oda mehet bárki, mindegy, milyen vakcinával oltották, ők a keletieket is elfogadják. Nem is csoda, hiszen a főként a turizmusból élő uniós országok nemcsak megmenteni szeretnék az idei nyári szezont, hanem a maximumot kihozni belőle. Ahogy nyitnak az országok, enyhülnek a szabályok, egyre szabadabbak leszünk. A nyári szezon végén pedig már csak néhány biztonsági szabály emlékeztet bennünket a szörnyű járványra. És egy szó, amivel bővül az ellenőrzőlistánk: telefon, pénztárca, útlevél, bankkártya, Covid-19-igazolvány... Indulhatunk! FIGYELŐ Blinken a magyar kormányt bírálja „Komolyan aggódunk a magyarországi médiahelyzet hanyatlása miatt, és ezt osztják a sajtószabadság nemzetközi szószólói és számos magyar ember is” - mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter a Telexnek. Leszögezte, az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy erősítse kapcsolatát a NATO-szövetséges Magyarországgal, de nagy hangsúlyt fektet arra, hogy támogassa a magyar demokratikus intézmények, az emberijogok és ajogállamiság előremozdítását. „Világosak az aggodalmaink és az alapelveink az emberijogokról, a demokratikus intézményekről és a sajtószabadságról”- fogalmazott Blinken. „A demokrácia szövetét a független hangok és vélemények sokfélesége adja. Határozottan sürgetnénk a magyar kormányt, hogy biztosítson nyitott médiakömyezetet.” Blinken ráadásul párhuzamot vont a szovjet időszak és ajelenlegi magyar állapotok között a sajtó terén, ironikusnak nevezte a hasonlóságot. „Ez szerintem ironikus, bár talán rossz szó az irónia, nem elégséges. Ez teljesen ellentétes azzal, amit a magyarok érdemelnének, miután évtizedekig éltek egy olyan ország fennhatósága alatt, amely korlátozta a véleménynyilvánítást.” A régiót érintő orosz és kínai jelenlét Blinken szerint egyre nagyobb gond. Az amerikai állam bírálta a kínai Fudan Egyetem első európai campusának lehetséges megnyitását Magyarországon, ugyanis Peking bizonyítottan kártékony befolyásszerzésre és a szellemi szabadság elfojtására használja a felsőoktatási intézményeit. „Európa kétségtelenül egy geopolitikai verseny középpontja, ahol Moszkva és Peking aktívan dolgozik az integráció ellen. Különböző módokon igyekeznek aláásni több közép- és dél-európai ország demokratikus és szuverén akaratát”— fogalmazott a külügyminiszter. Az amerikai külügyminisztérium olyan médiákat hívott meg (köztük a Telexet) a szabad sajtó május 3-i világnapjának apropójából szervezett eseményre, amelyek mindennap kihívásokkal küzdenek, így került Magyarország a sajtószabadság szempontjából Zimbabwe, Venezuela, Törökország, Kína, Egyiptom, Pakisztán és Kazahsztán mellé. „Minden jelen lévő újságíró olyan országban dolgozik, ahol valamilyen módon támadás alatt áll a sajtószabadság” - fogalmazott az amerikai külügyminiszter. (Telex)
