Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-28 / 97. szám
www.ujszo.com | 2021. április 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Ficóval nem megy Pellegrini is tudja A Hlas a Smer egyetlen reménysége, hogy valamikor kormányozhat MARTIN VANCO Korántsem annyira nyilvánvaló a Hlas és a Smer majdani együttműködése, mint ahogy azt most sokan gondolják. Persze a két pártnak egyforma a génállománya, a Hlas a Smer kiónja. És igen, csak azért jött létre, mert a népszerű Pellegrini le akart válni a népszerűtlen Ficóról. Az is igaz, hogy a drámai szakítás után normalizálódott a két párt viszonya, Pellegrini és Fico békét kötött, vagy legalábbis tűzszünetet. De ez sem jelenti azt, hogy az útjuk közös. Az elmúlt hónapokban közösek voltak a témáik, ugyanaz volt a mozgatórugójuk: az őrizetbe vett embereik megvédése, a kormány kritizálása a járványkezelés miatt, és főleg elérni valahogy az előrehozott parlamenti választás kiírását. De ez sem fog tartani örökké, és törékeny lesz a tűzszünet a két párt között. Fico az elmúlt hetekben visszaevezett azokra a politikai vizekre, ahonnan érkezett, és ahol elemében érzi magát: összeesküvés-elméletek, akár a vakcinákról, sorosozás, külföldi titkos hatalmak emlegetése, és persze az oroszimádat. Tudja jól, hogy már csak ezeken a vizeken halászhat, a zavarosban, hogy valahogy megőrizze a Smer 10 százalékra zsugorodott, maradék táborát. Illetve kivesse hálóját Kotleba szélsőségeseire és az összeesküvéshívőkre. Csak így maradhat olyan játékos, akivel még úgy-ahogy számolni kell a politikában. Gondolhatunk bármit Pellegriniről, de az biztos, hogy ő más célközönséget nézett ki magának. Persze pártja messze van a modem európai szociáldemokráciától, de azért mégiscsak modernebb a Smemél. A DNS-ük közös, de már külön utakon járnak, és egyre távolabb fognak kerülni egymástól, egyre több lesz köztük az ellentét. Persze ez még mindig nem jelenti azt, hogy egyszer ne kormányozhatnának együtt. Hiszen ha más típusú szavazókra vadásznak, nem jelentenek konkurenciát egymásnak, a végén pedig simán összeborulhatnak. De ez sem ilyen egyszerű. Ugyanis a Smer egyetlen reménysége a Hlas, hogy még valamikor kormányozhat. A Hlasnak viszont csak kölönc a Smer, amely éppen a kormányzásban akadályozza. A közös múlt. A Hlas mindenképpen próbál majd szabadulni attól a bélyegtől, hogy az ő emberei is részt vettek az ország szétrablásában, úgymond az előző életükben. Ez a közös örökség bizony alaposan nyomasztja Pellegriniéket. Emellett a Smer és a Hlas együtt sem képez akkora erőt, hogy csak ketten kormányozhatnának - és feltehetően ez nem lesz így a jövőben sem. A felmérések azt mutatják, hogy Pellegrininek a második legnépszerűbb politikusként másutt kell keresnie szövetségeseket, nem a Smemél, ezért is jelentette ki, hogy a választás után afféle „megbékélési” kormányt szeretne, és a jelenlegi kormánypártok között keresne partnereket. Ezzel pedig egyértelműen kizárja a Smert egy új kormányból. A Hlas legfőbb célja mindenkit meggyőzni arról, hogy más, mint a Smer. A nyilvánosság nagy része már elhitte ezt neki, még a jelenlegi kormánypártokat kell meggyőznie. A szerző a Trend kommentátora (Danglár) Futballgigászok bukása DUDÁSTAMÁS Ritkán fordul elő, hogy a focival kapcsolatos hűeknek sikerül kitörniük a sportoldalakról, esetleg tananyaggá válnak, de ezt is sikerült elérniük a legnagyobb európai focikluboknak. Nem is csoda: az európai Szuperliga bejelentésében és gyors bukásában minden adott volt a jó sztorihoz: foci, pénz, népharag és még politika is. A történteket a projektmenedzsment tantárgyak keretében is tanítani fogják - a legnagyobb bukások témakörben. Közgazdászként a 12 európai elit futballklub terve valahol érthető. Akár tetszik, akár nem, a modem klubfoci már régen a pénzről szól. A fordulópontot a televíziós közvetítéseinek jogdíjai hozták, az elmúlt két évtizedben a klubok egyre nagyobb összegen osztozkodtak. Ez azonban inflációhoz is vezetett a játékospfacon, és az elit játékosok ára az egekbe szökött. Őket ma már csak a gazdaságilag legerősebb klubok engedhetik meg maguknak, és ezek közül is több komolyan eladósodott. Az elit klubok tulajdonosai ezért a Szuperligában látták a lehetőséget, hogy további bevételekhez jussanak, amelyeken nem kellene osztozkodni az UEFA-val. Nem mellesleg, az alapító kluboknak a Szuperliga pénzügyi biztonságot teremtett volna, ugyanis a részvételük, az UEFA által szervezett Bajnokok Ligájával ellentétben, minden évben garantált lett volna, az eredményektől függetlenül. A részt vevő klubvezetők meg voltak győződve, hogy a szurkolók is támogatni fogják az ötletet, hiszen ki ne szeretné látni az elit csapatok egymás elleni meccseit. Azonban két komoly hibát is elkövettek. Az első az volt, hogy alábecsülték az UEFA ellenállását. Az UEFA vezérei rögtön észlelték, hogy mekkora anyagi veszélyt jelent számukra a Szuperliga. Ha a Bajnokok Ligájából kiválnának a legnagyobb vonzerejű klubok, az komolyan csökkentené a bevételeket is. A lázadást már csírájában el kellett fojtani, ezért gyorsan az asztalra kerültek a legnagyobb horderejű fenyegetések. A nemzeti bajnokságokból való kizárás azért minden klubvezetőt elgondolkodtat, és a klubokra nehezedő nyomást tovább növelte, hogy a Szuperligában részt vevő klubok játékosai nem játszhattak volna a nemzeti válogatottjukban. Az elit klubok nagyobb hibája azonban az volt, hogy rosszul mérték fel a szurkolók hangulatát és nem számoltak a szociális hálók visszhangkamráival. A futballszurkolók ugyanis alapjában véve nagyon konzervatív lelkek, és természetesen ragaszkodnak az évtizedek óta futó bajnokságaikhoz. Sok drukker attól is viszolyog, hogy a pénz egyre nagyobb szerepet játszik a fociban, és ezért a kicsiknek már szinte semmi esélyük a nagy csapatok ellen. Ezért a szociális hálókon azonnal kitört a Szuperliga elleni felkelés, de a projektben részt vevő angol klubokat igazán az rendítette meg, hogy a szurkolók spontán tiltakozásokba kezdtek a stadionok előtt. Ezért is inogtak meg elsőként éppen az angol klubok, ezzel gyakorlatilag halálra ítélve az egész Szuperligát. Az események fo tanulsága, hogy a klubvezetők részéről több empátiára volna szükség. A nagyobb bevételek reménye elvakította őket, és egy olyan terméket akartak a piacra dobni, amire jelenleg igazán senki sem volt vevő. Elképzelhető, hogy egy más időpontban lehetett volna esélye a Szuperligának, de a jelenlegi közhangulatban a népharag elsöpörte azt. De ne becsüljük alá a pénz erejét: valószínű, hogy az európai futball Szuperliga-ötletével valamilyen formában találkozunk a közeljövőben. FIGYELŐ Jobb Biden első 100 napja, mint Trumpé Biden jobban áll az első 100 nap után, mint Trump állt, az amerikaiak 55%-a elégedett vele az Ipsos felmérése szerint. A lakosság 40%a úgy gondolja, az ország jó úányba halad. Ezzel Joe Biden olyan szintű támogatottságra tett szert, amellyel Donald Trump sosem rendelkezett. Az új elnök járványra adott válaszával 65% ért egyet. Összehasonlításképpen: januárban csak 38%-nyian támogatták Trump járványpolitikáját. 52% egyetért Biden gazdaságpolitikájával, 53% a munkaerőpiaci intézkedéseivel. A bevándorláspolitikája miatt búálják a legtöbben: 49% elégedetlen ezzel. (MTI) Nem kell a braziloknak a Szputnyik, mert nem biztonságos Számos hiányosságot talált a brazil egészségügyi hatóság a klinikai tesztelés mindhárom fázisában és az orosz vakcina dokumentációjában is. A fő probléma, hogy a Szputnyikban levő emberi adenovirus mégsem ürül ki a szervezetből, idővel szaporodni kezdhet, halált és súlyos emésztőszervi és légzőszervi megbetegedéseket és gyulladást okozhat. Az orosz Szputnyik és a brit-svéd AstraZeneca ugyanaz a vakcinatípus. A fő eltérés, hogy az AstraZenecánál csimpánz adenovírust használnak arra, hogy bejuttassák a szervezetbe a koronavírus tüskefehérjéjének genetikai kódját. Az orosz vakcinában viszont ezt emberi eredetű adenovírushoz kapcsolták. Mivel ugyanarról a vakcinacsaládról van szó, az oroszok kezdettől lejárató kampányt folytattak az AstraZeneca ellen, például az orosz állami média és a politikusok csak „majomvakcinaként” emlegetik. A brazil vizsgálat szerint viszont éppen az emberi adenovírussal van probléma a Szputnyiknál. A brazil egészségügyi hatóság, az Anvisa főleg ezért nem hagyta jóvá a Szputnyik ottani alkalmazását, holott ez az egyik ország a világon, ahol a legsúlyosabb a járvány helyzet, és minden megfelelő vakcinára szükség lenne. Eddig a csimpánz- és az emberi adenovírusról is egybehangzóan azt állították a kutatók, hogy az oltás után fokozatosan kiürül a szervezetből. Brazíliában a CoronaVac az oltási hadjárat fő vakcinája, amelyet a kínai Sinovac Biotech cég fejlesztett ki, de oltanak Pfizer/BioNTechhel is. Azonban kevés az oltóanyag az országban, emiatt a brazil vezetés már az ENSZ-től is kért segítséget. Az Anvisa öttagú igazgatótanácsa egyhangúlag döntött úgy, hogy nem hagyja jóvá a Szputnyik importját, ; mert az oroszok nem adtak megfelelő információkat az oltóanyag biztonságáról, minőségéről, hatékony: ságáról, és így lehetetlen megállapítani, a rövid, a közép- és a hosszú távú kockázatokat. Az Anvisa kutatói Oroszországba is elutaztak, és ott is számos hiányosságra bukkantak. Nem árulták el nekik például, hogy pontosan ki végzi a gyártás egyes fázisaiban a különféle biotechnológiaifarmakológiai folyamatokat, a Gamaleya létesítményeibe pedig nem engedték be őket. Antonio Barra Torres vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az Anvisa nemzetközileg elismert, tekintélyes intézet. Ezzel nyilván azt akarta megelőzni, hogy az elutasító döntés miatt az Anvisa lejáratásába kezdjenek. „Sose fogjuk engedni, hogy brazilok millióit oltsák be olyan anyaggal, amelynek nincs megfelelően ellenőrizve a minősége, a hatékonysága és a biztonságos használata”-jelentette ki Barra Torres. Az Égészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői május 10-én kezdik meg közösen az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA) az orosz Gamaleja intézet által kifejlesztett oltóanyag gyártási eljárásának vizsgálatát, jelenleg a klinikai gyakorlatot ellenőrzik. (TASR, úsz, mti)
