Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-27 / 96. szám

A City— PSG ígérkezik az egész BL-idény legizgalmasabb párharcának Kedden és szerdán a Real Madrid- Chelsea és a Paris Saint-Germain- Manchester City elő­döntőkkel folytatódik a Bajnokok Ligája 2020/2021-es idénye. P ep Guardiola a BL egyenes kieséses szaka­szában gyakorlatilag az összes klasszikus csatá­rát száműzte a csapatból; a Man­chester City örökös gólrekordere, Sergio Agüero mindössze 25 per­cet játszott, Raheem Sterling 91- et, és Gabriel Jesúsnak is csak 111 perc játéklehetőség jutott a négy meccsen. Ennek az az oka, hogy azt a típusú átmenetből átmenetbe való váltást, amit például a Paris Saint-Germain játszik, Guardiola teljesen kiirtotta együtteséből. Ha­gyományos értelemben egy csapat vagy birtokolja a labdát vagy nem. A két fázis közötti szakaszt nevez­zük átmenetnek - ez utóbbi kiegé­szítést Jósé Mourinho terjesztette el első chelsea-s korszakában. A folyamat egyszerű; labdabir­toklás, átmenet támadásba, lab­davesztés, átmenet védekezésbe. Majd ez ismédődik újra és újra. A lényeg, hogy egy csapat mindig a négy szakasz valamelyikében van éppen. Kivéve Guardiola Cityjét, amely tudatosan kerüli azokat a szituációkat, amikor ő vagy az el­lenfél átmenetbe válthatna. Hogy ezt megtehesse, Guardiola fel­áldozta a klasszikus csatárait, és mindhárom csapatrészben a létező leglabdabiztosabb játékosait ját­szatja. A Borussia Dortmund elle­ni első meccsen például a pályára lépett 12 játékos közül senki sem passzolt 80 százaléknál rosszabb hatékonysággal. Mindez egyben azt is jelenti, hogy az idei szezonra a City lett a leglassabb csapat, mert Guardiola számára mindennél fon­tosabb a kontrollált labdatartás. A City ezért szinte soha nem passzol területre, hanem labdaszerzés után azonnal kiveszi a játékból a labdát, és teljesen állóra fékez. Stílusok csatája Guardiola óvatossága nem vélet­len. Amióta elhagyta a Barcelonát, nemhogy a végső siker, de még a döntő sem jött össze neki soha. A Bayern Münchennel egymás után háromszor is az elődöntőben bu­kott el, a Cityvel pedig öt év alatt most először jutott be a legjobb négy közé. De ami ennél is so­katmondóbb, hogy egyszer sem tudott szépen kiesni. 2014-ben a Real Madrid 5-0-s összesítéssel verte Guardiola Bayemjét, egy évvel később a Barcelona 5-3-ra győzött ellenük. Első manchesteri évében a Monaco 6-6-os összesí­téssel, idegenben lőtt több góllal búcsúztatta a Cityt. 2018-ban a Liverpool 5-1-re nyert, 2019-ben a Tottenham 4—4-gyel, idegenben lőtt több góllal jutott tovább. Csu­pa sokgólos, kaotikus meccs, ami Guardiola vereségével végződött. A katalán edző ezért egészen 2012- ig ment vissza az időben, és Vicente del Bosque legyőzheteden spanyol válogatottjától merített ihletet. Ez volt az az év, amikor a spanyolok megvédték Európa-bajnoki cí­müket, és a 2008-as Európa-baj­­noksághoz és a 2010-es világbaj­noksághoz hasonlóan, kapott gól nélkül hozták le az egyenes kieséses szakaszt. Akárcsak Guardiola mos­tani Cityje, az a spanyol válogatott is nélkülözte a klasszikus csatáro­kat, és elsősorban labdabiztos, sok­oldalú középpályásokból állt. Del Bosque csapatát a kapott gólok elkerülésére tett erőfeszítések jelle­mezték, amit úgy igyekezett elérni, hogy labdabirtoklással ellehetede­­níti, hogy az ellenfél gólhelyzetbe kerüljön. Mivel a spanyoloktól képtelenség volt elvenni a labdát, a tiki-takanacciónak nevezett füt­­ballstílus - amelyet egy spanyol kommentátor használt először a 2012-es Európa-bajnokságon, és a tíki-taka, valamint a catenaccio keverékére utal — lassú és unalmas meccseket eredményezett, de cse­rébe sebezhetedenné tette a válo­gatottat. Az átmenetek fontossága Miközben Guardiola Cityje ké­nyesen ügyel arra, hogy ne legyen átmenet a meccsen, a Paris Saint- Germain kizárólag ezeket a lehe­tőségeket keresi. A Bayern München elleni negyed­döntőben a PSG szinte az összes mutatóban alulmaradt. A gólhely­zetek száma 24-13, a kapura lövéseké 39-16 volt a Bayern javára, az xG szerint - amely nem a hely­zetek számát, hanem azok minőségét méri - pedig gólokkal kellett volna továbbjutnia a német együttesnek. A PSG azon­ban a müncheni odavágón 75 szá­zalékos hatékonysággal használta ki a helyzeteit, és a három kontrából szerzett gól végül elegendőnek bi­zonyult az elődöntőhöz. Ha párhuzamot vontunk Guar­diola Cityje és a 2012-es spanyol válogatott között, akkor a PSG Pép Guardiola először jutott BL-elődöntőbe a Manchester Cityvel esetében is érdemes lehet korábbra visszakanyarodni, és megnézni Luis Enrique Barnáját, amely 2015-ben triplázott. Annak a csapatnak a já­téka arról szólt, hogy fordulás után a lehető leghamarabb eljusson a labda a Neymar-Lionel Messi-Luis Suárez hármashoz, amely onnantól kezdve megoldotta a gólszerzést. A PSG most ugyanezt csinálja Neymarral és Kylian Mbappéval. A csapat két legnagyobb sztárja teljesen kivonja magát a védekezés­ből, hogy aztán labdaszerzés után egyeden gyors passzal ziccer­­jf i A be hozható legyen. A PSG- j nek az idei BL-szezonban ^ W ádagban három kontratá­madása van meccsenként, ami lövéssel végződik, így a . c ^ csapat győzelme vagy bukása V gyakorlatilag en-CHAMPIONS LEAGUE, használásán áll: ha Neymar és Mbappé be­lövi a helyzeteit, akkor a PSG-nek nyert ügye van, ha viszont nem, akkor meleg a helyzet (a Bayern elleni két meccs ezt tökéletesen be­mutatta). A PSG és a City tehát két teljesen ellentétes stílusban futbal­lozva próbálja megszerezni a hőn áhított BL-trófeát, emiatt a sorozat legizgalmasabb és legkiélezettebb párharcára lehet számítani. A Real rutinjával senki nem versenyezhet Bizonyos értelemben a futball­­identitás talán már kevésbé számít, mint korábban. 25 évig senkinek sem sikerült megvédenie a címét a Bajnokok Ligájában, de aztán Zinédine Zidane Real Madridja sorozatban háromszor is megnyer­te 2016 és 2018 között. A Real futballidentitását nehéz megfejteni, mivel alig kapcsolódik valamelyik nemzet stílusához. Nem igazán spa­nyol csapat, és az edző nemzetisége sem érződik rajta úgy, ahogy Johan Cruyff Barcelonáján a holland, vagy Fabio Capello Reálján az olasz. Zidane francia, akinek azonban a felfogása érezhetően megváltozott, amikor Olaszországban, majd Spanyolországban futballozom. A Real játékosai is különféle nem­zetekből érkeznek. A kapuban Bel­gium, a védelemben Spanyolország és Franciaország képviselteti ma­gát, a középpályán Brazília, Horvát­ország és Németország, míg a tá­madósorban Brazília, Franciaország és Belgium - vagy Spanyolország, attól függően, hogy Zidane-nak mely játékosok állnak a rendelke­zésére. Valószínűleg ez a modern éra legsokoldalúbb topcsapata, ami a nemzetiségeket illeti, habár a so­rozatos Bajnokok Ligája-sikerek miatt a Real szurkolói nem panasz­kodnak, hogy se a spanyolt, se se­melyik másik stílust nem képviseli a csapatuk. Miközben a City és a PSG stílusa jól beazonosítható, a Real esetében a sötétben tapoga­tózunk. Ami biztos, hogy Zidane­­nak van egy alapjátéka, ami a zárt védekezésen, a középpálya egyéni villanásain és Karim Benzema befe­jezésein alapszik. Mivel alapesetben a Real kezdőcsapata legalább hét helyen megegyezik a négy évvel ez­előttivel, a játékosok csukott szem­mel is képesek elvégezni a rájuk bí­zott feladatot, és pontosan tudják, hogy hol helyezkednek a társaik És ha van valami, ami a másik három versenyben maradt csapat fölé eme­li a Reált, akkor az a rutin: a Reált többszörös BL-győztes játékosok alkotják, akik pontosan tudják hogy hogyan kell nyerni, amikor a leginkább számít. A beazonosíthatadan Real ellenfele az a Chelsea lesz az elődöntőben, amelyet az egyik legizgalmasabb modern gondolkodású edző, Tho­mas Tuchel irányít. Tuchel annak idején Jürgen Kloppot váltotta a Mainz kispadján, nagyon ígéretes edzőnek tartották, és jelentős hatással volt a Dortmundra. Tuchel mindenki másnál jobban képviseli a spanyol és a német fut­ball kereszteződését: sokat merít (Fotó: TASR/AP) Guardiola pozíciós játékából, de bátran nyúl Klopp intenzív, energi­kus fötballjához is. Tuchel csapatai a bő taktikai repertoárjukról híre­sek az egyik legnagyobb erényük pedig, hogy képesek az ellenfél játé­kához igazítani az aktuális taktikát. Az erős ellenfelekkel szemben Tuchel gyakran nyúl a kontrafoci­hoz, de alapvetően a pozíciós játék számára a legfontosabb. Tuchel a német futballreform egyik legki­válóbb terméke, az újgenerációs edzők prototípusa, aki folyama­tosan nyit az új dolgok felé, rend­szeresen foglalkozik a csapat sta­tisztikai elemzéseivel, mivel ezek új dimenziókat nyitottak meg a felkészülésben és az ellenfelek fel­­térképezésében. Trófeahalmozónak vagy sikeredzőnek a legnagyobb jó­indulattal sem lehet nevezni, de ed­dig bárhol edzősködött, az akaratát érvényesíteni tudta, és megrefor­málta az adott klubot. A Chelsea-t eddig 21 tétmeccsen irányította, melyek közül csupán kettőt veszí­tett el, legyőzte a Manchester Cityt, bejutott a BL-elődöntőbe, jelenleg pedig top 4-ben van a Premier League-ben. Izgalmas kérdés, hogy a mentálisan megrendítheteden Real Madridot milyen taktikával kívánja majd feltartóztatni. Kovács Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom