Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-24 / 94. szám
2 I KÖZÉLET 2021. április 24. | www.ujszo.com Gyimesi felvétele az alakulóban levő magyar párt megoeztásához vezethetne CZlMER GÁBOR Pozsony. Az MKP-ból, a Hídból és az Összefogásból alakulóban lévő Szövetség nevű párt nem egységes abban, hogy együtt akarnak-e működni Gyimesi Györggyel, az OLaNO magyar nemzetiségű parlamenti képviselőjével és az Új Egység Mozgalommal. Sólymos László, a Híd elnöke lapunknak elmondta, elutasítja, hogy pártja egy olyan politikai formációnak legyen a része, amelynek Gyimesi is a tagja. „A Híd soha nem fog olyan pártban tevékenykedni, amelynek olyan tagjai lennének, akik együttműködnek a fasisztákkal és szélsőségesekkel” - mondta a párt elnöke. Arra a kérdésre, hogy Gyimesit ebbe a kategóriába sorolja-e, azt válaszolta, a képviselő eddigi tevékenysége azt mutatja, nem jelent gondot számára a szélsőjobboldali erőkkel való együttműködés. „Hiszen támogatta az ő törvényjavaslataikat a parlamentben” - tette hozzá azzal, hogy a tevékenysége miatt nem tudja őt máshova sorolni, mint a szélsőségesekhez. Gyimesi az ESNS egy javaslatát támogatta. Sólymos hozzátette azonban, a Szövetségen belül nem volt olyan tárgyalás, amelynek a témája a Gyimesivel való közös munka lett volna. Sólymos arról is beszélt, hogy a Samu István nevével fémjelzett Új Egység Mozgalomról is hasonló véleménnyel van, szerinte ennek a szervezetnek az esetében is minden arra mutat, hogy szélsőséges. Magdeme Klára, a Híd szóvivője lapunknak elmondta, Gyimesi, aki szélsőséges véleményeket fogalmaz meg, a Híd elnöksége számára elfogadhatatlan. MKP: nincs terítéken A Gyimesivel való együttműködés a Szövetség pénteki sajtótájékoztatóján merült fel. Forró Krisztián, az MKP elnöke újságírói kérdésre válaszolva arról beszélt, elvben nem zárkóznak el attól, hogy az OEaNO képviselőjével valamilyen módon együtt dolgozzanak. Hozzátette, a Híd formálisan nem vétózott meg egy ilyen kooperációt, de jelenleg nem is tárgyalnak ilyesmiről. „Amennyiben Gyimesi jelezni fogja, hogy szeretne a Szövetség pártba belépni, akkor fogunk ezzel a kérdéssel foglalkozni” - mondta Forró. Arra a kérdésünkre, hogy az MKP számára elfogadható-e az Űj Egység Mozgalom, amelytől Sólymos szintén elhatárolódott, Forró úgy válaszolt, az együttműködés kérdésében eddig még nem kereste meg őket a formáció. Az MKP elnöke szerint a politikai spektrum egyik szélsőségét képviselő szereplőnek sincs helye a Szövetségben. Sem Gyimesit, sem pedig az Új Egység Mozgalmat nem tartja azonban ilyen szélsőségnek. „Gyimesi olyan érzékeny témákat vet fel a parlamentben, amelyek a közösségünket érintik” - mondta. Hasonlóképpen vélekedik az említett mozgalomról is, amely szerinte a magyar közösség számára ugyancsak fontos kérdéseket vet fel, bár az eszközeikkel nem mindig ért egyet. „Ha valóban szélsőséges irányba mozdulna el az Új Egység Mozgalom, akkor természetesen a szélsőségeket mi mindenképpen elítéljük” - mondta Forró. Összefogás: ez nem jó út Mózes Szabolcs, az Összefogás vezetője a sajtótájékoztatón szintén arról beszélt, nem zárják ki a Gyimesivel és az Új Egység Mozgalommal való együttműködést, és a képviselőt, illetve a formációt sem tartják szélsőségesnek. „Nagyon rossz üzenet lenne, ha az elején azzal indítanánk, kit tudunk kizárni, és nem azzal, hogy ki mindenkivel akarunk együttműködni” - mondta. Hozzátette azonban ő is, hogy az említett szereplőkkel való kooperációról az alakuló pártban nem egyeztettek. Gyimesi: Csak egyesekkel Maga Gyimesi arra reagálva, hogy a Híd elutasítja a vele való együttműködést, úgy válaszolt, ő pedig nem akar együtt dolgozni egy nem magyar érdekképviselettel. „Ki mondta, hogy nekem érdekem együttműködni egy olyan párttal, amelynek az összes érdek fontosabb, mint a magyar” - mondta a képviselő a Hídról szólva. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy az alakulóban lévő Szövetség egyes politikusaival bizonyos ügyek mentén együtt dolgozna. Arra a kérdésre, fontolgatja-e, hogy kéri majd a felvételét a Szövetségbe, Gyimesi azzal válaszolt, az OEaNO frakciójának a tagja, így nem tervez ilyesmit. „Az én célom a következő időszakban, hogy a kormányprogramot teljesítsem” - mondta. Samu István, az Új Egység Mozgalom vezetője visszautasította a Híd elnöke által megfogalmazottakat, miszerint a formáció szélsőséges lenne. Ahogy arról tavaly augusztusban beszámoltunk, a mozgalom képviselői részt vettek a magyarországi szélsőjobboldali párt, a Mi Hazánk Mozgalom tisztújító kongresszusán. Ez a politikai erő gyakran él rasszista narratívákkal, de antiszemita összeesküvés-elméleteket is terjeszt. Samu szerint ők egyik magyarországi politikai szereplőtől sem zárkóznak el, amely a határon túli magyarok helyzetével szeretne foglalkozni. „A baloldaltól, a szociáldemokratáktól sem” - tette hozzá. A mozgalom vezetője arról is beszélt, a közgyűlésük egy olyan határozatot szeretne elfogadni, amely szerint nem fognak együttműködni senkivel, aki az elmúlt 15 évben a szlovákiai magyar politikum megosztottságát okozta. „Amíg a Híd ezen politikusainak helye van a Szövetségben, nem kívánunk az utóbbi párttal együtt dolgozni” - mondta, és név szerint Bugár Bélát, Sólymos Lászlót és Jakab Elemért nevezte meg. A járványnál is jóval több kárt okozhatnak a robotok A 2035-ig tartó időszakban akár 350 ezer munkahely szűnhet meg az országban az iparban tapasztalható technológiai váltás miatt (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN A koronavírus-járvány okozta munkapiaci problémák eltörpülnek amellett, amit az előttünk álló technológiai váltás, a gyártás automatizálása ós a robotok tömeges bevezetése okozhat. A legfrissebb felmérés szerint munkahelyek százezrei szűnhetnek meg Szlovákiában. Pozsony. A koronavírus-járvány tavaly márciusi megjelenése előtti időszakban a szlovákiai munkaerőpiac rég nem látott szárnyalást produkált. Míg az ezredfordulón a gazdaságilag aktív lakosság csaknem 20 százalékának nem volt munkája, 2019 végére, 2020 elejére az állástalanok aránya 4,92 százalékra esett vissza, vagyis az elmúlt év elején, a világjárvány kitörése előtt már csak 135 ezer olyan állástalan volt a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában, akik egy kedvező ajánlat esetén képesek lettek volna azonnal munkába állni. A járvány kitörése előtti három évben több mint 40 százalékkal csökkent az állástalanok száma. A járvány megjelenése azonban 180 fokos fordulatot hozott: az állástalanok tábora az említett 135 ezerről mára csaknem 219 ezerre duzzadt, vagyis nagyjából 84 ezerrel nőtt. Az elemzők szerint már ez is hatalmas terhet ró a szociális ellátórendszerre, mindez azonban csak gyenge előjátéka annak, ami Szlovákiát az elkövetkező években fenyegeti. Százezrek veszélyben „Az előttünk álló 14 évben, vagyis a 2035-ig tartó időszakban akár 350 ezer munkahely szűnhet meg Szlovákiában az iparban tapasztalható technológiai váltás, a gyártás automatizálása és a robotok tömeges bevezetése miatt” - állítják az Istro- Analytica Közép-európai Tanulmányok Intézetének az elemzői az általuk elvégzett legfrissebb felmérésre hivatkozva. A legnagyobb elbocsátásokra ráadásul a szlovák gazdaság húzóágazatainak számító gépiparban és autógyártásban, továbbá az építőiparban és a közlekedésben számíthatunk. Az Istro- Analytica szerint az említett 350 ezer állás elvesztése miatt a szociális járulékokból 3,1 milliárd, az egészségügyi járulékokból 1,2 milliárd euróval kisebb összeg folyna be évente az államkasszába. A személyi jövedelemadó esetében évente csaknem 265 millió eurós kieséssel számolhatna az állam. Ördögi kör Mit tehet Szlovákia, hogy elkerülje a katasztrófát? Az IstroAnalytica szakemberei azt ajánlják, hogy az állam az olyan ágazatokban támogassa a foglalkoztatottság növelését, amelyeket a robotok bevezetése és az automatizálás nem érint majd olyan súlyosan. „Elsősorban a szolgáltatásokban, az egészségügyben, a szociális szférában, a mezőgazdaságban és a kutatásfejlesztésben kellene növelni az alkalmazottak számát” - áll a társaság ajánlásai között. Eszerint csak a helyi mezőgazdasági termelés, a hagyományos agrártermékek és az agroturizmus felfuttatásával nagyjából 50 ezer új állást lehetne létrehozni a 2035-ig tartó időszakban. Az sem jelent azonban százszázalékos biztonságot, ha a szolgáltatásokat erősítik az iparral szemben. Matej Homák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint a világjárvány például épp a szolgáltatásokat tarolta le a legnagyobb mértékben, vagyis ha a jövőben egy a mostanihoz hasonló járvánnyal találnánk magunkat szemben, ebben az ágazatban is emberek tízezrei kerülhetnének újra az utcára. Az elemzők azonban egyetértenek abban, hogy a Szlovákia számára az elkövetkező évekre elkülönített uniós támogatások felhasználásánál a munkapiac fenntarthatóságára is gondolnunk kellene, ahelyett, hogy értelmetlen projektekre szómánk el az eurómilliárdokat. Népszavazás: 500 000 aláírás is lehet TASR-HÍR Az előrehozott választás kihirdetését célzó népszavazás kihirdetésére kezdett petíció alá a Smer 300 ezer aláírást gyűjtött össze - közölte tegnap Robert Fico pártelnök. Pozsony. Mivel a népszavazási kezdeményezésbe más szubjektumok is bekapcsolódtak, a végleges adat csak hétfőn (április 26.) lesz ismert. Fico feltételezi, hogy összesen körülbelül 500 000 aláírást sikerült összegyűjteni. Leszögezte, hogy a Smer mindent elkövet annak érdekében, hogy a népszavazás sikeres legyen. Hozzátette: az aláírásgyűjtés szerdán (április 21.) zárult le. Fico szerint a népszavazásra, amely egyebek mellett arról fog szólni, hogy „az emberek milyen Szlovákiát akarnak”, szeptemberben kerülhet sor. Ha a referendum sikeres lesz, és sor kerül az előrehozott választásra, az emberek Fico szerint eldönthetik majd, hogy olyan politikusokat akarnak, akik külföldi utasításokat követnek, vagy pedig egy szuverén országban élnének inkább. A petíciós bizottság február elején tette közzé a petíciós íveket a Smer, a Hlas és a parlamenten kívüli SNS pártokhoz köthető népszavazási kezdeményezés keretében. A Hlas tagjai korábban arról tájékoztattak, hogy 285 000 aláírást sikerült összegyűjteniük. Az aláírásgyűjtést kezdeményező pártok szerint nem poRobert Fico, a Smer elnöke szerint sikeres lesz a népszavazás frASR-feivétei) litikai, hanem polgári kezdeményezésről van szó. A petíciót a Szakszervezetek Országos Konföderációja (KOZ) is támogatja. Azt a kérdést szeretnék népszavazásra bocsátani, hogy a lakosság egyetért-e a kormányzati ciklus lerövidítésével. Az előrehozott parlamenti választásra a népszavazás eredményének kihirdetése után, legkésőbb 180 napon belül kerülne sor. Egy népszavazás kihirdetéséhez legalább 350 ezer állampolgár támogató aláírására van szükség.
