Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-23 / 93. szám
2 I KOZELET 2021. április 23. I www.ujszo.com Itt a felmelegedés és az aszály korszaka Tegnap, a Föld napja alkalmával nyilvánították védetté a szürke farkast Szlovákiában (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szimbolikusan a Föld napján írta alá Ján Budaj (OLaNO) környezetvédelmi miniszter azt a rendeletet, amellyel vádettó nyilvánították a szürke farkast Szlovákiában. A szakértők ezen a napon figyelmeztettek, hogy az éghajlatváltozás égető probléma, mely mindannyiunkat érint. Április 22-én, a Föld napja alkalmából tartott sajtótájékoztatón Eduard Heger (OLaNO) kormányfő hangsúlyozta, Szlovákia az uniós újjáépítési alap kidolgozása során is prioritásként tekintett a környezetvédelemre. „A Föld boldogul az emberiség nélkül, mi azonban nem tudunk élni a Föld nélkül” - jegyezte meg Heger. Hozzátette, a kormány célja, hogy a cégeket támogassa a természetbarát termelésre való áttérésben és az innovatív technológiák bevezetésében. „Fontos számunkra, hogy megőrizzük Szlovákia sokszínűségét és védjük biodiverzitását. Örülök, hogy részese lehetek az eseménynek, mely keretein belül a környezetvédelmi miniszter aláírja a szürke farkas vadászatát tiltó rendelet. Ezzel a gesztussal szeretnénk jelezni, hogy komolyan vesszük a környezetünket” - zárta a kormányfő. Budaj kiemelte, a Duna szárazföldi belső deltája ágrendszerének megmentésére is igyekeztek megoldást találni - másodpercenként 20 köbméter dunai viz áramlik majd a kiszáradás által fenyegetett területre. Ezek az elárasztások a bősi vízi erőmű megépítésénél tervben voltak, eddig azonban nem került rájuk sor. Változó évszakok Pavol Fasko, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) klimatológusa szerint az évszakok kezdik elveszíteni a jelentőségüket, legalábbis olyan formában, ahogy eddig ismertük őket. A szakember állítását igazolja egy magyarországi elemzés, mely szerint 50 nappal hosszabb a nyár, mint a hetvenes években. Kis Anna, a Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa kutatása során górcső alá vette az évszakeltolódást. A meteorológus az elmúlt 50 év hőmérsékleti adatait vizsgálta meg részletesen. Mint kiderült, a hetvenes években átlagosan június 21 -én érkezett meg az első nyári nap, augusztus 20-án pedig véget is ért. A 2011 és 2019 közti időszakban átlagban május 29-től szeptember 17-ig tartott a nyári időjárás, ami 50 napos kitolódást jelent. Ezzel szemben az ősz veszített a legtöbbet (100-ról 85-re csökkent az őszi napok átlaga) méghozzá nemcsak egyszeri jelenségről van szó, az adatok szerint az elmozdulás trendszerű. Az elemzés magyarországi mérésekből indul ki, de a szakember szerint a globális felmelegedés az északi féltekén 2100-ra akár féléves nyarat is hozhat, míg a téli hónapok száma mindössze kettőre csökkenhet. Kevesebb a csapadék Szlovákia déli részén egyre melegebbek a téli hónapok, és havazás is ritkábban fordul elő. Kiemelte, a meteorológiai mérések 140 éves történelmének egyik legmelegebb évén vagyunk túl. A tavasz kivételével minden évszakban melegebb időjárás volt érzékelhető. Az esőzés kevésbé rendszeres, így hosszú távú problémát jelent a szárazság, egyes területeken pedig megjelenik a vízhiány. „Ha figyelembe vesszük a modellezéseket, melyek szerint egyre magasabb lesz a szén-dioxidszint a légkörben, a szélsőségek irányába való további eltolódás világosan látszik a közép-európai térségben. Az aszály kialakulásának veszélye is megnövekszik, ami azt jelenti, hogy tartósabb ideig nincs csapadék. Á másik oldalon viszont megjelenik a koncentrálódás, mikor rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék esik. A klímaszimulációk szerint tehát mindkét irányban növekedés tapasztalható” - fejtette ki kérdésünkre Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa. Hozzátette, a csapadékkal kapcsolatos változásoknál nagyobb a bizonytalanság, mint a felmelegedés terén, ahol az egyes trendek egyértelműen megfigyelhetőek. Nagy változások Az évszakok átrendeződése gyökeresen megváltoztathatja civilizációs szokásainkat és felülírhatja az eddig természetesnek vett életmódunkat. Az emberiségen kívül a növényeknek és az állatvilágnak is alkalmazkodnia kell a változó körülményekhez. „Az egyes területeken megszokott éghajlati viszonyok megváltoztak. A globálisan emelkedő hőmérséklet hatással van a mezőgazdasági termelésre és a vízgazdálkodásra is. Bizonyos helyeken ivóvízhiány jelenhet meg, a termesztett növények számára alkalmatlanná válhatnak az éghajlati viszonyok, ami élelmezési gondokat eredményezhet” - tette hozzá Pongrácz. A Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Egyesület (BROZ) környezetvédői szintén felhívták a figyelmet az éghajlatváltozás negatív hatásaira. Aggasztónak tartják, hogy az extrém időjárás, a hirtelen lezúduló csapadék, illetve elhúzódó csapadékmentes időszak fokozott vegyszerhasználatra kényszeríti a gazdálkodókat. Úgy vélik, az időjárási viszonyokkal folytatott harc tovább károsíthatja Dél-Szlovákia tájait. A szervezet hangsúlyozta a természetbarát gazdálkodás fontosságát és a fenntarthatósági korlátok bevezetését a mezőgazdaságra vonatkozó jogszabályokban. „Az élő országért” (Za zivú krajinu) természetvédő szervezet szerdán petícióval fordult Ján Micovsky mezőgazdasági miniszterhez, hogy értékelje át a tárca támogatási politikáját. Áz aktivisták kezdeményezését 20 ezren írták alá, azt szeretnék elérni, hogy elsősorban azok a gazdák kapjanak támogatást, akik természetbarát módon, a védett fajokra, valamint a természetes biotópok megőrzésére való tekintettel gazdálkodnak. Az elterjedt nagy táblás mezőgazdaság tönkreteszi a biodiverzitást és az élővilágot. Micovsky üdvözölte a környezetvédők szándékát. Leszögezte, kollégáival mindent megtesznek azért, hogy Szlovákia ismét sokszínű legyen. Hangsúlyozta, a 2023 és 2027 közötti időszakra kidolgozott stratégia keretein belül olyan kifizetési rendszert javasolnak, mely hozzájárul a biodiverzitás, természeti erőforrások és a klíma megőrzésének támogatásához. Uniós lépések A környezetvédelem egyre nagyobb figyelmet kap a nemzetközi politikában is. Az Európai Unió döntéshozó szervei szerdán, közvetlenül a Föld napja előtt megállapodtak az uniós klímatörvényről. Az EU-s szintű jogszabály értelmében az Európai Unió 2030-ig legalább 5 5 százalékkal csökkenteni fogja az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A tervezet célja, hogy 2050-re sikerüljön elérni a klímamentességet a kontinensen. (ba, másfélfok.hu, broz.sk, tasr) A nyár a megszokottnál melegebb lesz BUGÁRANNA Az éghajlatváltozás hatásairól Jozef Pechát, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézőt (SHMÚ) klimatológusát kérdeztük. Az éghajlat szempontjából milyen volt az elmúlt év? A klíma szempontjából 2020 rendkívüli volt Szlovákiában. Az első fél évet erős szárazság jellemezte, amit később felváltott a kiadós csapadék, helyenként túlságosan nagy mennyiségben. Az 1981 és 2010 közötti átlaghoz képest 1,3 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet, 2020-at a hazai meteorológiai mérések történelmében a 10 legmelegebb év közé sorolhatjuk. A hegyvidéket tekintve a valaha mért legmelegebb évét tudhatjuk magunk mögött, a Lomnicicsúcson mért adatok is ezt bizonyítják. A légköri csapadék 15%-kal meghaladta az előző évek átlagát. Ez legfőképpen a nyári özönvízszerű esőzéseknek és a különösen csapadékos októbernek köszönhető. Október 10. és 15. között Nyugat- és Kelet- Szlovákia egyes régióit extrém mennyiségű csapadék árasztotta el. Tavasszal azonban a szárazság jelentett kihívást, március 10-től május közepéig szokatlanul száraz időjárás uralkodott az országban. A szélsőséges jelenségek közül a túlzottan csapadékos februárt és a rendkívül száraz áprilist emelhetjük ki. Az intenzív, időnként pusztító nyári viharok is az egyre változékonyabb időjárás számlájára írhatók. Április van, de az időjárás inkább az októberire emlékeztet. Ez is a globális felmelegedés következménye? Mikor érkezik meg a nyár térségünkbe? Az április meglepetést okozott, az esőzéseknek köszönhetően enyhült a február közepétől tartó szárazság. A probléma az, hogy hullámokban érkezett a csapadék, amit kemény fagyok is követtek, Szlovákia északi részem rekordot döntött az alacsony hőmérséklet. Az áprilisi időjárás általában változékony, de amit most tapasztalunk, az teljesen rendhagyó. A 2020/2021-es tél sajnos viszonylag meleg volt, főleg az első hónapokban, végül márciusban és április elején érkezett meg a lehűlés. Ez nem jellemző, és bizonyára szorosan összefügg a klímaváltozással. A nyárral kapcsolatban még korai lenne pontos előrejelzést adni. Bízzunk benne, hogy májusban stabilizálódik az időjárás. A hosszú távú szezonális prognózisokat tekintve, egyelőre úgy tűnik, a tavasz és a nyár egyaránt a megszokottnál melegebb lesz. Milyen hatással lehet a klímaválság az emberek mindennapi életére Szlovákiában? Mi a legnagyobb kihívás ezen a téren? Az egyszerű emberek már észrevették az időjárás-változást és a klíma jellegének átalakulását. Elsősorban azokat érintette, akik szántóföldön vagy erdőben dolgoznak. Évente több millió eurós kárt okoz a szárazság és az árvíz, az elmúlt években azonban a mezőgazdaságon kívül a turizmus is egyre rosszabbul teljesít az éghajlati viszonyok változása miatt. A téli sportokat ellehetetleníti az általános hóhiány, így a síközpontok fenntartása egyre költségesebb. A városok lakói leggyakrabban nyáron érzékelik a felmelegedést. A hosszan tartó extrém idő és a füllesztő meleg jelentősen csökkenti az emberek teljesítőképességét, ami a gazdasági mutatókat is kedvezőtlenül befolyásolja. Szlovákia számára a legnagyobb feladatot a vízzel kapcsolatos problémák okozhatják. Ha a csapadék kevésbé lesz rendszeres, a jövőben komoly gondot jelenthet a vízhiány, kivéve a Csallóközt. Mit gondol, téma a klímaváltozás társadalmunkban? Hogy értékeli az ország környezetvédelmi politikáját? Megjelenik, de ez nem elég. Az emberek sejtik, hogy a klímaváltozás miatt nehezebb idők jönnek, de szinte minimális információjuk van arról, mi a teendő. Szlovákia egyes kormányai nem tekintettek prioritásként a környezetvédelemre. Ez azonban 2015-ben megváltozott, mikor hatalmas szárazság gyötörte az országot. A minisztériumi hivatalnokok elkezdték tudatosítani, hogy az éghajlatváltozás súlyos következményeket vonhat maga után. Készülnek a stratégiák, elemzések, dolgoznak a konkrét intézkedéseken a mezőgazdaságban, iparban és az erdészetben - mindez azonban egyelőre csak papíron történik. Úgy vélem, még mindig le vagyunk maradva, és csak az aktuálisan felbukkanó problémákat igyekszünk megoldani. Hiányzik a vízió, az átgondolt stratégia a még durvább éghajlati viszonyokra való felkészüléshez. A teljes interjút lapunk honlapján, a www.ujszo.com oldalon olvashatják.
