Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-22 / 92. szám
www.ujszo.com | 2021. április 22. KÖZÉLET I 3 AKO: az ország lakosainak 89 százaléka nem adott meg második nemzetiséget Az országos mintában az érettségivel nem rendelkezők 9 százaléka, az érettségizettek 10 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek pedig csak 6 százaléka jelölt meg a népszámlálásban második nemzetiségi hovatartozást (TASR-felvétel) CZÍMER GÁBOR Pozsony. A második nemzetiségi identitás megjelölése ritkább a magasabb végzettséggel rendelkezők között, derül ki a lapunk számára készült felmérésből. Az AKO közvélemény-kutató ügynökségnek az Új Szó megrendelésére készített exkluzív adatfelvétele szerint a legmagasabb végzettségűek esetén a legalacsonyabb a második nemzetiségi identitás megjelenése. A reprezentatív felmérésben azt vizsgálták, a polgárok válaszoltak-e a népszámlálás során a nemzetiségre vonatkozó második kérdésre, vagy sem. A kutatás szerint az országos mintában az érettségivel nem rendelkezők 9 százaléka, az érettségizettek 10 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek pedig csak 6 százaléka jelölt meg a népszámlálásban második nemzetiségi hovatartozást. A felmérés azt is mutatja, hogy az ország lakosainak férfi- és nőtagjaira egyaránt igaz, 89 százalékuk nem adott meg a népszámlálás során második nemzetiséget. 3-3 százalékuk viszont másodsorban szlováknak, 2-2 százalékuk pedig a nemzetiségre vonatkozó második kérdésnél magyarnak vallotta magát. Mennyi a magyar? Az AKO által készített felmérésben a megkérdezettek 9,8 százaléka mondta, hogy magyar nemzetiségű. Václav Hrích, az ügynökség kutatója lapunknak hangsúlyozta, a felmérésük a felnőtt lakosság körében készült. Rámutatott, a kutatást ezerfős mintán végezték, amelybe valamivel kevesebb mint 100 magyar került, ezért statisztikai értelemben a magyarok ilyen módon kimutatott 9,8 százalékos aránya némileg bizonytalan, sőt magasabb, mint a tíz évvel ezelőtti népszámlálási adat. A 2011 -es népszámlálás során ugyanis 8,5 százalék vallotta magát magyarnak és 9,4 százalék magyar anyanyelvűnek. „Ezen adatok közti különbség statisztikai értelemben véve azonban nem jelentős” - mondta Hrích a kutatásuk és a 10 évvel ezelőtti népszámlálási adatról szólva. Magyarok, szlovákok A kutatás egyik eredménye, hogy az AKO adatfelvétele során magukat elsődlegesen magyarnak valló személyek nagyjából egyharmada az idei népszámláláson a nemzetiségre vonatkozó második kérdésre is válaszolt, vagy válaszolni fog. Legtöbben, 25 százalékpontnyian, a magyar mellett a szlovák nemzetiséget adták meg, de a romát is 3 százalékjelölte be. A magukat elsődlegesen szlováknak valló személyek az ország lakosságának az AKO szerint 86,7 százalékát teszik ki. Ennek a csoportnak az 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó második kérdésére is válaszolt. Ebből az 5 százalékból 2 százalékpont volt az, aki a második helyen a magyart, 2 százalékpont a csehet és egy százalékpont a ruszint jelölte meg a második identitásaként. Teljes népesség Ahogy arról beszámoltunk, a teljes lakosságra vonatkozóan a felmérés azt mutatja, 9 százalék nyilatkozott úgy, hogy az idei népszámlálás során a nemzetiségre vonatkozó második kérdésre is válaszolt. Ebből 3,2 százalékpontnyian mondták, hogy ezen második nemzetiségnek a szlovákot jelölték meg, 2,2 százalékpontnyian pedig másodsorban magyarnak vallották magukat. Ez utóbbi csoport legnagyobb részének az elsődleges identitása szlovák. A nemzetiségre vonatkozó második népszámlálási kérdésre 1,8 százalékpontnyian a cseh, 0,7 százalékpontnyian a ruszin, 0,5 százalékpontnyian a roma nemzetiséget jelölték meg. 12 százalék Az eddig leírtak alapján az AKO kutatásából az is látszik, hogy azon 9,8 százalékon túl, aki az ügynökség adatfelvételekor magyarnak vallotta magát, van 2,2 százalék, aki a közvélemény-kutatásban elsődlegesen szlováknak, a népszámlálásban azonban másodlagosan magyarnak tartja magát. Feltéve, hogy a népszámláláson az említett 9,8 százalék a legnagyobb valószínűség szerint elsődlegesen a magyar nemzetiséget jelölné be, a két adat összeadható. Ha a statisztikai hibák miatt a konkrét számoktól el is vonatkoztatunk, Hrích szerint akkor is kijelenthető, hogy a második helyen magyart jelölők az elsődlegesen magyar nemzetiségűdének egy ötödének megfelelő nagyságú csoportot alkotnak. A kutatás Az AKO közvélemény-kutató ügynökség az Új Szó megrendelésére készített exkluzív telefonos adatfelvétele során 1000 nagykorú személyt kérdezett meg. A kutatást április 12-16. között valósították meg, a válaszadókat telefonon keresték meg. A felmérésben használt mintában a nem, a kor, az iskolázottság, a lakhely és a nemzetiség tekintetében képezték le az ország lakosságát. A válaszadóknak a következő kérdést tették fel: „Az idei népszámlálás során egy második nemzetiséget is fel lehetett tüntetni. Milyen az ön esetleges második nemzetisége, amelyet második nemzetiségként feltüntetett vagy fel fog tüntetni a népszámlálási kérdőívben?” Átlagon alul a magyar járások A magyarok lakta járások legnagyobb része átlagon alul teljesített a népszámlálás elektronikus szakaszában, ezekben a régiókban az országos átlagtól kevesebben töltötték ki az internetes kérdőívet. A magyarok lakta közigazgatási egységek közül csak a Szenei, a Galántai, a Vágsellyei, a Dunaszerdahelyi és a Lévai járásban érte el vagy haladta meg a kitöltöttség az országos átlagot. (czg) Nyakig eladósodunk a világjárvány miatt MOLNÁR IVÁN Rég nem látott költségvetési hiány, újra az egekbe szökő államadósság - a Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint a világjárvány költségei és az alacsonyabb adóbevételek már tavaly felforgatták az államkasszát, és ez csak a kezdet. Idén folytatódik a mélyrepülés. Pozsony. A Statisztikai Hivatal szerdán közzétette az állam gazdálkodásával kapcsolatos pontosított adatait, amelyek szerint a világjárvány rendkívül mély nyomot hagyott az államkasszán. „Míg 2019- ben a kiadások 1,25 milliárd euróval Igor Matoviőra a pénzügyminisztérium élén is nagy kihívások várnak: míg 2019-re az államadósság már csak a GDP alig valamivel több mint 48 százalékát tette ki, tavaly ez 60,57 százalékra ugrott (TASR-felvétel) haladták meg a bevételeket, tavaly az államháztartás hiánya 5,6 milliárd euróra ugrott. A hiány tavaly így elérte a bruttó hazai termék (GDP) 6,16 százalékát, szemben az egy évvel korábbi 1,3 százalékkal”-mondta el lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. A teljes képhez ráadásul hozzátartozik, hogy az önkormányzatok és a szociális alapok költségvetése tavaly pluszban végzett, a hiány növekedéséhez így teljes egészében a központi költségvetés járult hozzá, amikor a Matovic-kabinet 6,1 milliárd euróval költött többet a bevételeinél. „Mindez természetesen az államadósságon is meglátszik, amely az egy évvel korábbi 45,3 milliárd euróról tavaly 55,2 milliárd euróra ugrott, amivel hirtelen semmivé foszlott az elmúlt évek igyekezete a GDP-arányos adóssághegy fokozatos csökkentésére” - tette hozzá Morhácová. Míg 2019-re az államadósság már csak a GDP alig valamivel több mint 48 százalékát tette ki, tavaly ez 60,57 százalékra ugrott. Aki azt gondolná, hogy a tavalyi katasztrofális gazdálkodást már nem lehet túlszárnyalni, annak sajnos nem szolgálhatunk jó hírekkel. A pénzügyminisztérium előzetes becslései szerint az államháztartás hiánya idén meghaladja a 7 milliárd eurót, vagyis a GDP 7,4 százalékát. Az álíamadósság ugyanekkor a GDP csaknem 65 százalékára, 62 milliárd euróra nő. Szlovákia minden egyes lakosára így több mint 11 ezer eurónyi adósság jut majd, szemben a tavalyelőtti 8,3 ezerrel.
