Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-21 / 91. szám

TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA www.ujszo.com I 2021. április 21. 115 Veszélyben a gépe, támadnak a hackerek SZABÓ LACI Pénteken a szlovák nemzetbiztonsági hivatal rendkívüli figyelmeztetést adott ki, mivel az online bűnözők intenzív zsarolóvírus-támadást indítottak szlovákiai célpontok ellen. Mindenki (gépe és pénze) veszélyben van, ezért most újra összegezzük, hogyan védekezzünk, mire ügyeljünk. Ahhoz, hogy zsarolóvírus­támadás áldozatai legyünk, elég egy kis figyelmetlenség, a vírus ugyanis úgy jut be a gépbe, hogy ráklikke­­lünk egy olyan linkre, amely végze­tes lehet. A leggyakrabban ezek e­­mailben, közösségi portálokon, in­ternetes oldalakon, újabban pedig SMS-ben érkeznek. Senki sem lehet biztos abban, hogy nem éri ilyen támadás, ezért az első és legfontosabb teendő, hogy min­denről legyen egy biztonsági máso­latunk - lehetőleg egy külső merev­lemezen. Amikor a mentést végez­zük, akkor kapcsoljuk ki a wißt, in­ternetet, hogy egyik gépen se legyen aktív internetkapcsolat. A másik fontos teendő, hogy a gépen mindig legyen egy megbízható, naprakész vírusirtó és kémprogram-ellenőrző szoftver (ezek az esetek többségében már a gyanús linkeket, e-maileket is ki tudják szűrni). Harmadsorban pe­dig mindig legyünk gyanakvóak, ne kattintsunk olyan linkekre, amelyek kéretlenül érkeznek e-mailben, ne nyissuk meg a spam fiókban talál­ható e-maileket, még akkor sem, ha azok egy ismerőstől, baráttól érkez­tek (a hackerek sokszor a feltört gé­pek segítségével terjesztik a víruso­kat, hogy a megbízható feladónak köszönhetően nagyobb arányban klikkeljenek az emberek a fertőző linkekre). Mindig ellenőrizzük, hogy ki a feladó, a csalók általában kül­földi címről küldik a leveleket, sok­szor megtévesztően hasonló e-mail­­címről (egy-egy betűnyi eltéréssel). Ne adjuk ki személyes adatainkat, felhasználónevünket, jelszavunkat, bankkártyaadatunkat, PIN-kódunkat egy e-mailben érkező megkeresésre, még akkor sem, ha az hivatalosnak tűnik, és jogszabályi változással in­dokolja a lépést (ha ilyet kap, hívja fel a bankot, szolgáltatót, ott elmondják, nem ők állnak a levél mögött, csalási kísérlet áldozata). Ne higgyünk az ismeretlen, meg­bízhatatlan emberek, intézmények rendkívül vonzó posztjainak, nyere­ményeinek, főleg akkor, ha a nyere­mény átvételéhez a bankkártya ada­tait is kérik. Ne osszuk meg az ilyen posztokat, bármilyen kecsegtető is az „ajánlat”! Ha ismert emberrel reklá­mozzák az „akciót”, akkor legyünk még gyanakvóbbak, ezzel a hamisí­tással ugyanis a csalók csak a sike­rességet, az átvert emberek számát szeretnék növelni. És végül, ha on­line vásárolunk, fizetünk, akkor mindig legyünk nagyon óvatosak, csak akkor adjuk meg a bankkár­tyánk adatait, ha mi indítjuk a vá­sárlást, mi gépeltük be a weboldal cí­mét (csakis megbízható oldalakon vásároljunk, még akkor is, ha ugyan­azt a terméket egy másik, számunkra ismeretlen oldalon olcsóbban kínál­ják). Számos hazai bank kínál lehe­tőséget arra, hogy egyszer haszná­latos bankkártyával fizessünk, hasz­náljuk ezt a megoldást (ennek lénye­ge, hogy a rendszer egy kártyaszá­mot generál, amely csak egyetlen fi­zetésre alkalmas, a fizetés végén azonnal érvénytelenné válik, így, ha valakik meg is szereznék az adato­kat, már nem tudnak vele mit kez­deni, az nem működik, érvénytelen). Két példával illusztráljuk, hogyan leplezhetjük le a csalókat: a napok­ban a_Szlovák Posta nevében terjed­tek csaló e-mailek, amely lényege, hogy csomagunk érkezett, és a szál­lítás díját kérik (pár eurós tétel). Ha a linkre kattintunk, máris a csalók oldalára kerülünk, ha megadjuk a kártyaszámot, akkor azzal szabad kezet adunk számukra a rablásra. Ha ilyen levelet kapunk, akkor tegyük fel a kérdést: valóban rendeltünk csomagot? Ha igen, akkor a vissza­igazolásban szerepelnie kell a cso­magszámnak, ez a hivatalos. Ha nem vagyunk biztosak benne, akkor a legjobb, ha felhívjuk a posta ügy­félszolgálatát, és rákérdezünk, miért „küldték” a levelet, szinte biztos, hogy itt véget is ér a csalók terve, hi­szen a telefonban megtudjuk, hogy semmilyen csomag nem érkezett, ahogy azt is, hogy a posta sosem kér ilyen illetéket e-mailben (ha van is ilyen, a csomag átvételekor kell fi­zetni). Egy másik csalás pedig a Micro­soft nevében támad, az áldozatokat ezúttal telefonon keresik, hogy a csalások elleni szoftvert telepítse­nek a gépre. Ha bedől nekik, és en­gedélyezi a (táv)telepítést, egy kém­programmal és zsarolóvírussal gaz­dagodik a gépe, és csak napok kér­dése, mikor állnak elő a hackerek a számlával, mennyit kémek azért, hogy feloldják a zárolt gépet, ada­tokat. Ha feloldják... Ha ilyen hívás érkezik, azonnal szakítsa meg a te­lefonvonalat, ne engedélyezzen semmit, ha pedig meg akar győződ­ni a lépés helyességéről, hívja fel a Microsoft ügyfélszolgálatát... Ha óvatosak vagyunk, akkor csökkentjük annak esélyét, hogy zsarolóvírus-támadás áldozatai le­gyünk, ám még így is benne van a pakliban, hogy megjelenik a hacke­rek számlája, amely sokszor az ezer­­eurós váltságdíjat is meghaladhatja. Ilyenkor segíthet a mentés, hiszen minden fontos adatról van másola­tunk, így a számítógép teljes újrate­lepítése megoldja a problémát, és a fontos adatait sem veszti el. Ha óvatosak vagyunk, akkor csökkentjük annak esélyét, hogy zsarolóvírus-támadás áldozatai legyünk, ám még így is benne van a pakliban, hogy megjelenik a hackerek számlája (Shutterstock) EU: betilthatják a mesterséges intelligencia alapú rendszereket ÖSSZEFOGLALÓ Elsőként a Politico számolt bs arról, hogy az EU arra készül, hogy számos terülstsn betiltja a mesterséges intelligencia használatát. Hivatalosan mindezt a héten je­lentik be állítólag, de online már ki­­szivárgott, hogy mire lehet számí­tani. Amennyiben a tervezetet elfo­gadják, akkor az EU keményen tiltja vagy korlátozza majd a mesterséges intelligencia használatát számos te­rületen. A tagállamok állítólag kö­telesek lesznek értékelőtanácsot felállítani, amely teszteli és minő­síti a kockázatos Al-rendszereket. Azok a cégek, amelyek tiltott AI- szoftvert fejlesztenek vagy forgal­maznak, a globális árbevételük 4 százalékának megfelelő büntetésre is számíthatnak. A tervezet szerint betiltanák a mesterséges intelligen­cia használatát tömeges megfigye­lési célokra. Egyének követése és adatok egyéb forrásokból való összesítése is tilos lehet majd. A társadalmi minősítéssel foglalkozó Al-rendszereket is betiltanák állí­tólag (amely megbízhatóságot vagy személyiségvonásokat feltételez viselkedés alapján). Azt mondják, hogy állítólag külön engedély kell majd a távoli biometrikus azonosí­tórendszerekhez, mint például az arcfelismerés használata nyilvános helyeken. Az embereket pedig kü­lön értesíteni kell arról, ha Al-alapú rendszerrel kerülnek interakcióba. A felügyelőbizottságok alá tartozhat minden olyan rendszer, ami fenye­getheti a biztonságot: önvezető au­tók, toborzórendszerek, jogi döntés­hozó rendszerek stb... A magas kockázatú rendszerek piacra dobása előtt külön bizottság ellenőrzi majd azokat, továbbá azok felügyeletét, és azt is megnézik, hogy sztereotípiák­tól mentes, minőségi adathalmazra építették-e a rendszereket. Minden tagállam képviselheti majd magát továbbá az Európai Mesterséges Intelligencia Tanács­ban, és közösen dönthetnek a fe­nyegetést jelentő rendszerekről és a javasolt változtatásokról, tiltások­ról. (IT Café) Ellenszélben is nagyot nőtt a személyi számítógépek piaca Ritkán látott mértékben, 55,2 százalékkal nőtt az idei első negyedévben le­szállított PC-k darabszáma (Shutterstock) HWSW-HÍR Tovább duzzadt a PC-piac, amely minden tekintetben jelentősen nőtt az év első három hónapjában. A piacvezető gyártókat több probléma hátráltatja, az akadályok között pedig egyelőre az Apple tud legjobban mozogni. Ritkán látott mértékben, 55,2 szá­zalékkal nőtt az idei első negyedév­ben leszállított PC-k darabszáma - derül ki az IDC legújabb kutatásá­ból. Az OEM gyártók összesen kö­zel 84 millió darab konfigurációt szállítottak le, ami hatalmas ugrás­nak számít az egy évvel korábbi 54 millióhoz képest. A piacvezető há­rom vállalat sorrendje nem válto­zott, az élmezőnyből csak az Apple tudott javítani a pozícióján, amely egy év alatt kényelmesen duplázta meg eladásait. Az IDC szerint márpedig még en­nél is nagyobb lehetett volna a nö­vekedés, gyártók ugyanis így sem tudták maradéktalanul kiszolgálni a megrendeléseket. A koronavírus­­járvány miatt világszerte bevezetett távmunka, távoktatás, na meg per­sze az otthoni szórakozás iránt meg­ugrott igények továbbra is szokatla­nul nagy tömegeket sarkallnak új PC-k vásárlására. A gyorsan meg­nőtt kereslet miatt bizonyos félve­zetős komponensekből hiány ala­kult ki, amit különféle logisztikai problémák tetéztek, így nem csoda, hogy a darabszám mellett átlagos el­adási ára (ASP) is megnőtt. Utóbbi­hoz hozzájárult, hogy a drágább ga­mer, a felső kategóriás nagyvállala­ti, illetve az oktatásban előszeretet­tel alkalmazott érintőképernyős modellek iránt nagyobb mértékben nőtt a kereslet. A szokatlan körülményekben az összes gyártó jelentősen növelni tudta eladásait, ám az egyes szerep­lők között most is jelentős különb­ségek mutatkoztak. A piacvezető Lenovo pozícióját nem veszélyez­tette komolyabban semmi, habár végül a második helyezett HP egy lépéssel közelebb került kínai tu­lajdonú riválisához. A dobogó utolsó fokát birtokló Dell lényege­sen rosszabbul használta ki a lehe­tőséget. A konkurensekhez képest szerénynek számító 23,4 százalé­kos növekedéssel 15,4 százalékra apadt az amerikai gyártó részese­dése. Az élmezőny legnagyobb nyerte­se az Apple, amely kényelmesen duplázta meg a tavalyi első negyed­évben leszállított Mac-konfigu­­rációinak darabszámát. A ritkán lát­ható mértékű, 111,5 százalékos nö­vekedéssel az Acer elé került a kali­forniai székhelyű szereplő, amely 8 százalékos piaci részesedésével így már a negyedik legnagyobb szerep­lőnek számít. Bár az IDC elemzésé­nek publikus része nem tér ki az okokra, az Apple részben az ARM- alapú új Macekből, részben pedig a csipgyártóknál kivívott erős pozíci­ójából kovácsolhatott tetemes előnyt. Az élmezőnyben a cuperti­­nói vállalat az egyetlen, amely képes saját processzorokkal szerelt note­­bookok értékesítésére is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom