Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-19 / 89. szám
6 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. április 19. I www.ujszo.com RÖVIDEN Lukasenka elnök gyanúja Minszk/Moszkva. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szombaton bejelentette, hogy a fehérorosz hatóságok őrizetbe vettek egy összeesküvő csoportot, amely merényletet tervezett ellene és gyermekei ellen, és valószínűleg kapcsolatban állt az amerikai titkosszolgálatokkal. „Elfogtuk a csoportot, elmondták, hogyan tervezték ezt az egészet” - mondta a fehérorosz vezető. „Nyilvánvalóan külföldi titkosszolgálatok tevékenységének is nyomára bukkantunk. Valószínűleg az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda volt, nem tudom, ki dolgozott ott az amerikaiak közül” - tette hozzá. Közben Moszkvában a Szövetségi Biztonsági Szolgálat sajtóosztálya azt közölte, hogy őrizetbe vettek két gyanúsítottat, akik katonai hatalomátvételt készítettek elő Fehéroroszországban. (MTI) Orosz hadgyakorlat a Fekete-tengeren Moszkva. Hadgyakorlat céljából 15 orosz hadihajó tartott a Fekete-tengerre, szombaton - már áthaladtak az Azovi-tengert a Fekete-tengertől elválasztó Kercsi-szoroson az orosz haditengerészet közlése szerint. Az orosz haditengerészet nem közölte, milyen hosszú lesz a gyakorlat. Az Egyesült Államok a közelmúltban még azt tervezte, hogy két hadihajót küld a Fekete-tengerre, de később Washington letett a tervről. (MTI) Vége a kubai Castro-érának Havanna. Raúl Castro, a Kubai Kommunista Párt elnöke a párt 8. kongresszusán bejelentette, hogy lemond tisztségéről és átadja a vezetést egy fiatalabb generációnak. A 89 éves politikusnak a zárt körű eseményen mondott felszólalásából a televízió idézett. A párt főtitkárságát a sajtó értesülései szerint Miguel Díaz-Canel államfő veszi át, Castro visszavonul a politikából. Utolsó elnöki mandátumát 2013-2018 között töltötte le, de 1959 óta részt vett bátyjával, Fidel Castróval közösen az ország vezetésében. Fidei Castro 2016- ban halt meg, de az állam elnökségét már 2008-ban átadta az öccsének. (MTI) Titkosszolgálatoknak dolgoztak a kiutasított orosz diplomaták A cseh hatóságok körözést indítottak két orosz állampolgár ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közük volt Szergej Szkripal brit oldalra átállt orosz hírszerző és lánya megmérgezéséhez 2018-ban Nagy-Britanniában, valamint a vrbéticei lőszerraktárban bekövetkezett robbanásokhoz is. Az orosz útleveleken szereplő nevek szerint Ruszlan Bosirovról (balra) ésAlekszandr Petrovról van szó. (TASR/AP-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Prága/Moszkva. 18 orosz diplomatát utasítottak ki Csehországból, a cseh hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatoknak dolgoztak - közölte Andrej Babiö cseh kormányfő szombaton Prágában. Babis szerint a kiutasítás oka: megalapozott a gyanú, hogy az orosz titkosszolgálatok képviselőinek szerepük volt a morvaországi Vrbéticében levő lőszerraktárban, 2014 októberében és decemberében történt robbanásokban. Babis a diplomaták kiutasításáról tájékoztatta Milos Zeman cseh államfőt, aki szerinte teljes mértékben egyetértett az intézkedéssel, bár nyilvánosan nem foglalt állást. A dél-morvaországi Vrbéticében, egy régi gyártelepen kialakított raktárakban 2014-ben több nagyobb robbanás történt, melyek következtében két személy meghalt, és komoly anyagi károk keletkeztek. Később a Vrbéticében tárolt, fel nem robbant lőszert más helyre szállították. A rendőrség a robbanások ügyét szándékos veszélyeztetésként vizsgálta. A robbanások következtében három környékbeli falu több száz lakosát kellett kitelepíteni. A prágai hírportálok szerint a Vrbéticében tárolt lőszerek egy részét az akkori ukrajnai és szíriai fegyveres konfliktusok résztvevőinek szállították volna ki. A robbanásnak azonban nem Csehországban, hanem Bulgáriában kellett volna bekövetkeznie. Az eset ezért összefüggésben lehet Emilijan Gebrev bolgár fegyverkereskedővel, akit 2015-ben megpróbáltak megmérgezni, de a merényletetúlélte. Jan Hamácek a diplomaták kiutasításáról szóló bejelentés előtt lemondta a mára tervezett, már nyilvánosan bejelentett moszkvai látogatását, ahol a koronavírus elleni orosz vakcina beszerzéséről tárgyalt volna. A Cseh Televízió úgy értesült, hogy tegnap délig már több ország - köztük az Egyesült Államok, Szlovákia, Nagy-Britannia, Ukrajna - nyilvánosan támogatásáról biztosította a cseh kormány lépését. Az ügyet az Európai Unió külügyminisztereinek mai találkozóján is megvitatják. Ha bebizonyosodik, hogy Oroszországnak szerepe volt a vrbéticei robbanásokhoz, az hatást gyakorolhat a dukovany atomerőmű új energiablokkjaira kiírandó meghívásos pályázatban az orosz Roszatom részvételére is - jelentette ki tegnap Karel Havlícek cseh ipari és. kereskedelmi miniszter. Csehország nagyon jól tudja, mi lesz a következménye a 18 orosz diplomata kiutasításának - közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szombaton este. „Prága tudja jól, mi lesz ezeknek a trükköknek a következménye” - hangoztatta az orosz külügyi szóvivő. A cseh hatóságok közben körözést indítottak két orosz állampolgár ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közük volt Szergej Szkripal brit oldalra átállt orosz hírszerző és lánya megmérgezéséhez 2018-ban Nagy- Britanniában, valamint a lőszerraktárban bekövetkezett robbanásokhoz is. A szervezett bűnözés elleni cseh különleges rendőri alakulat közzétette a két férfi körözési fotóját, ők feltehetően az orosz katonai hírszerzés, a GRU emberei. Az orosz útleveleken szereplő nevek szerint Ruszlan Bosirovról és Alekszandr Petrovról van szó. A két orosz állampolgár 2014 októberében hat napig tartózkodott Csehországban, éppen abban a régióban, ahol a robbanás történt. A cseh hatóságok szerint a férfiak más nevekre kiállított moldovai és tádzsik útlevelekkel is rendelkeztek. Szkripalt és lányát 2018. március 4-én az angliai Salisburyben mérgezték meg. A brit hatóságok szerint a meghiúsult merényletet a GRU követte el a novicsok idegméregcsaládhoz tartozó hatóanyaggal. A Ruszlan Bosirov és Alekszandr Petrov néven azonosított két gyanúsított mindössze néhány nappal a merénylet előtt érkezett az Egyesült Királyságba. A brit oknyomozó csoport szerint Bosirov valójában Anatolij Csepiga, a GRU ezredese, Petrov pedig Alekszandr Miskin katonaorvos. Moszkva azonban határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz. (MTI, TASR) A mianmari katonai junta szabadon engedett szombaton több mint 23 ezer rabot a délkelet-ázsiai országban hagyományosan most ünnepelt Újévhez kapcsolódó közkegyelem részeként, de hírügynökségek szerint valószínűleg kevés olyan demokráciapárti aktivista van közöttük, akit a február 1-jei erőszakos hatalomátvétel óta börtönöztek be. A hatóságok közben 832 embert köröznek a tiltakozásokban való részvételük miatt. (TASR/AP-feivétei) Navalnij bármely percben meghalhat Moszkva. A harmadik hete éhségsztrájkoló, börtönbe zárt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus egészségi állapota rohamosan romlik, és „bármelyik percben meghalhat” - közölte szombaton a 44 éves ellenzéki aktivista, politikus egyik orvosa. Jaroszlav Asihmin azt mondta: a politikus káliumszintje vészesen magas, ami szívleálláshoz vezethet, meg-emelkedett kreatininszintje pedig veseproblémákról árulkodik. A Navalnij által támogatott orvosszervezet vezetője szerint „azonnali beavatkozásra van szükség”. Navalnij kezdetben hátfájásra panaszkodott, és azt mondta, kezdi nem érezni a lábait, ezért azt kérte, hogy saját orvosai megvizsgálhassák, amit az orosz hatóságok megtagadtak, s ezért éhségsztrájkba kezdett. (MTI) A svájci köztévé a magyar jogállam orbáni átformálásáról A svájci köztóvé (SRF) szerint a magyar kormány visszaél hatalmával, amikor milliárdos nagyságrendben viszi ki az állami vagyont olyan magánalapítványokba, amelyek vezetői többnyire a kormányfő politikai csíkosai. Az ellenzék szerint a Fidesz ily módon igyekszik felkészülni arra az esetre, ha vereséget szenved a jövő tavaszi választáson. A felvezetés kiemeli, hogy Magyarország ránézésre demokrácia, a jogállamon azonban egyre több repedés mutatkozik, mivel a Fidesz folyamatosan növelni kívánja hatalmát. A riportfilm azzal indít, hogy gazdát cserél egyebek mellett a gödöllői kastély, az Óbudai sziget, miután egyre-másra születnek a kormányhatározatok az állami vagyon kihelyezéséről. Az ellenzék fel van háborodva. Az MSZP-s Szakács László szerint Orbán Viktor a vagyon kimentését életbiztosításnak tekinti arra az esetre, ha alulmarad az urnáknál. Hanák Gábor az LMP-től arról beszélt, hogy továbbra is a kormányfő akar rendelkezni ezzel a tulajdonnal. Gergely Márton, a HVG főszerkesztőhelyettese példátlannak minősítette az eljárást, kiemelve, hogy a kormányfő párhuzamos államot próbál létrehozni, mert ki óhajtja küszöbölni, hogy az esetleges hatalomváltás bármi kockázatot jelentsen számára. Több új alap is az egyetemek privatizálására szolgál, miután elűzték a CEU-t. A többi felsőoktatási intézménynél a döntőt szót a hatalom barátai kapták, kapják meg. Az anyagi alapot MÓL- és Richterrészvények adják hozzá. A Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós értelmetlennek, ugyanakkor törvénytelennek minősíti a folyamatot. De a lényeg, hogy győzelme esetén az ellenzék ne tudja visszaszerezni az elidegenített állami vagyont. Hiszen a kuratóriumok tagjait nem lehet leváltani, kinevezésük életük végéig szól. A vádakra sem a kormány, sem a Fidesz nem kívánt válaszolni. De már arról az oldalról is többen kifogásolják ezt a megoldást. Gergely Márton szerint az ország fordulóponthoz érkezett, mert Orbán minden eszközzel igyekszik döntéseit visszafordíthatatlanná tenni. Amihez a svájci tévé hozzáteszi: ha mindezt látná, alighanem forogna a sírjában Sissi, aki egykor igen sokszor megfordult a gödöllői kastélyban. (Népszava)
