Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-17 / 88. szám

www.ujszo.com | 2021. április 17. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Birkák a nyájban? Ha a volt kormányfő közönséges, sértő és megalázó a közbeszéd is BOLEMANT LILLA C -vitamint vagy vizet ad­nak be az orvosoknak - mondja egy ismerősöm, arra utalva, hogy az or­vosok is egy világszintű összeeskü­vés részei, és ahhoz, hogy rávegyék az embereket az oltásra, nekik is pél­dát kell mutatniuk, mintha beoltatnák magukat. Egy éve az a hír járta, hogy az orvos pénzt kap, ha a halál okaként a Covid-vírust írja be. De kitől is? Az a rengeteg titkos információ, ami a világhálón kering! Egy idő után elment a kedvem, hogy megpróbál­jak bárkivel is vitatkozni, higgye már el, hogy amibe belehalt a rokona, az nem influenza volt, és a krónikus be­tegségével még élhetett volna sok­sok évig. Javasoltam, hogy több for­rásból is tájékozódjon, és akkor a va­lósághoz közelibb képet kap. Ez sem segített, csupán azt értem el, hogy én kaptam sokkal több videót, cikket, amik arról szóltak, az oltóanyag nem hatékony, csupán birkaként akolba akarják terelni az emberiséget. Hát persze! Hiszen nyáj immunitásról beszélnek. És ki akar birka lenni? Mindenkinek legyen szabad válasz­tása! Erről szól az a beadvány is, amit a hágai nemzetközi bírósághoz nyújtott be szlovák állampolgárok egy csapata azzal, hogy akaratuk el­lenére egy orvosi kísérlet része vol­tak, amikor kötelezően részt kellett venniük az országos tesztelésen. Ezeknek a vírustémában (és min­den egyébben) „tudományosan” tá­jékozott embereknek csak az nem jut eszükbe, hogy a viselkedésükkel ők korlátoznak másokat - mert ugye abból a szempontból is nézhetjük a dolgot, hogy aki beoltatja magát, az szeretné magát védettnek érezni. De ha körülötte veszélygócok szalad­gálnak, akik meg vannak győződve, hogy az ő immunrendszerük tökéle­tes és nincs szükségük oltásra, akkor a beoltott is veszélybe kerül. Hasonlóan terjedő veszély, aho­gyan az exminiszterelnök próbálja félrevezetni az embereket. Minősít­hetetlenül sértő, megalázó kijelenté­seket tesz olyan szakemberekre, or­vosokra, tudósokra, aki életüket a tu­dománynak szentelik, és keresik az utat a járvány leküzdésére. Az ország vezetői adják meg az alaphangot. Ha olyan közönségesek, amilyen a volt kormányfő, közönséges, sértő és megalázó a közbeszéd is, a közönsé­ges, buta emberek megengedik ma­guknak, hogy bárkit gyalázatos mó­don bántalmazzanak. Igen, szóbeli bántalmazás az, ahogyan például az Állami Gyógyszerellenőrzési Hivatal vezetőjét, családját és alkalmazottait rágalmazza a „vezető”. Ennek hatá­sára naponta kapnak fenyegető, dur­va hívásokat, mert nem engedélyezik a Szputnyik használatát, miközben ez nem is az-ő dolguk. Hiszen az oltó­anyagot a miniszter rég engedélyez­hette volna. Hol is van a gond? Sajnos még a magasan képzett, in­telligensnek látszó emberek között is sokan Vannak, akik féligazságoknak, álinformációknak, összeesküvés­elméleteknek hisznek. Talán valami hiányzik az életükből, valamit ke­resnek, a megértést, az elismerést, a szeretetet. Úgy érzik, itt megkaphat­ják? Vagy az összetartozás érzését, a nyáj szellemet keresik? A vezér már megvan hozzá. Csak követni kell, lehetőleg gondolkozás nélkül. Az első ölelés (Mads Nissen - TASR/AP) Járvány, remény, ölelés az év fotóján Adón Mads Nissan felvétele nyerte a World Press Photo versenyen az óv fotója díjat. A szeretetet és együttérzést szim­bolizáló képen egy brazil idősott­honban a hónapokig tartó izolálás után először ölel meg egy nővér egy 85 éves asszonyt az úgynevezett öle­lőfüggöny védelmében, és az átlát­szó függöny sárga szegélye pillan­­gószámyként veszi körül őket. „Éle­tünk ikonikus képe, rendkívüli pil­lanat. Látjuk a kiszolgáltatottságot, a szeretetet, a veszteséget, az elválást, a pusztulást, de ami fontos, a túlélést is. Szárnyakat, a repülés és a remény szimbólumát”-írta a zsűri. (MTI) Az ukrán határon Európáról van szó BRAUNSTEINER ÁRON Viszonylag sokat olvashattuk az utóbbi napokban Joe Biden amerikai elnök nevét, főleg az Oroszország elleni szankciók és az afganisztáni haderőkivonás kapcsán. De nem csak Biden és az Egyesült Államok a főszereplő, hiszen mindkét lépés koor­dinálva volt a NATO-val. A közös sajtótájékoztatón Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Jens Stoltenberg NATO-fötitkár - lényegé­ben Európát képviselve - hangsúlyozta a közös döntések fontosságát, ahogy a bevonuláskor, úgy a kivonuláskor is. Európában sokan pont ezt várták a Biden-kormánytól, a visszatérést a kedélyes atlanti kapcsolatokhoz. Trump alatt az Egyesült Államok sokszor egyoldalú döntéseket hozott, az európai államfők a Twitteren tudtak meg bizonyos lépéseket, új irányokat. ANATO-n belül is ellenséges volt az el­nök, a védelmi kiadások emelését követelte az európai tagoktól. Az tény, hogy az Egyesült Államok többet költ a hadseregre, mint az összes többi NATO-tagállam együtt, és sok tagállam nem teljesíti a megegyezés sze­rinti minimális 2 százalékos kiadást. Viszont Biden tudja, hogy megéri ez a különbség, mert míg az US A a védelmet biztosítja Európa számára, addig Európa a legitimitást. 2001. szeptember 11 -e után az afganisztáni invázió óriási legitimitást nyert azzal, hogy nem egyedül tette az amerikai hadsereg, hanem az egész NATO, a szerződés 5. cikkelye alapján. Az más kérdés, hogy a lassan húsz éve húzódó konfliktus mostanra nagyon alacsony támogatottsággal bír. A szeptember 11 -i terrortámadások után érthetőnek tűnt sokak számára, és most is inkább az iraki háborút emlegetik nagy baklövésként és félreveze­tésként. Ma már legendásak azok az ENSZ-ülések, ahol hamis bizonyíté­kok alapján próbálta a Bush-kormány meggyőzni a nemzetközi közössé­get a megszállás szükségéről. Ugyan a beavatkozás körüli vita és a nem egységes NATO-fellépés joggal rontotta az iraki invázió legitimitását, vé­gül az USA és a „limitált tettre készek koalíciója” mégis elkezdte az iraki háborút. De így is koalícióra volt szükségük, nem tudtak egyedül lépni. Amikor az utóbbi négy év alatt Trump egyedül hozott döntéseket, rom­lott az ország iránti bizalom és a nemzetközi elismertsége is. Nem egy elemző figyelmeztetett az izolálódó USA lépései kapcsán, hogy azok nem az erőt sugallták, hanem pont a gyengeséget. Kína, Oroszország és Wa­shington más riválisai felbátorodva nézték ezt az elkülönülést. A Biden-kormány talán legkomolyabb nemzetközi lépése eddig a Kína elleni szankciók voltak. Nem azért, mert különlegesen agresszívak vagy merészek, hanem mert az EU-val és Nagy-Britanniával egyeztetve lettek kiszabva. Ezek a nyugati szankciók az első ilyen koordinált lépések 1989 óta Kína ellen. A szövetségesekkel való kapcsolatok ápolásának egy példája az orosz szankciókban látható. Ugyan a kongresszus felhatalmazta Bident az Észa­ki Áramlat 2 földgázvezeték szankcionálására is, ez mégsem került bele a végső csomagba, mert az érintett németek ellenezték. A NATO-cinikusok körében ez az észak-atlanti együttműködés elavult, haszontalan. Viszont az orosz csapatösszevonások az ukrán határon megint csak emlékeztetnek a NATO eredeti küldetésére - Európa védel­mére. Emlékeztet arra, hogy Európa az Egyesült Államokra hagyatkozik a védelem terén, és a kapcsolat ugyan nem mindig rózsás, reálpolitikai szin­ten maradt a régi mondás: „Ez van, ezt kell szeretni”. És jobb, ha a szövet­ségesünk legalább meghallgat minket. FIGYELŐ Gyász helyett szappanoperát! Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez a Fülöp herceg halálhíre utáni műsorváltozások miatt. II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el. A BBC közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 né­zői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsor­­változások miatt. A BBC történe­tében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem. A társaság a halálhír bejelentése után összes hazai televíziós csator­náján törölte az adástervben sze­replő műsorokat, és a herceg halá­lával kapcsolatos híreket, emlékműsorokat és megemléke­zéseket közvetített. A jórészt kul­turális, zenei és dokumentummű­sorokra szakosodott BBC Four te­levíziós csatorna adását aznap fel­függesztették. A változás miatt elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef fözővetél­­kedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át. A médiatársaság beszámolója sze­rint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kéthar­madával zuhant az edinburghi her­ceg halálhírének bejelentését kö­vető műsorváltozások idején. A BBC szabadkozva azt írta:,.Fü­löp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki”. A médiatársaság a közle­ményben elismerte, hogy „néhány néző” nem fogadta örömmel a her­ceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra. A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mér­legelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején be­tölt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom