Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-16 / 87. szám
8 I RÖVIDEN Biden bünteti Oroszországot Bécs/Moszkva. Miután Joe Biden amerikai elnök kedden javaslatot tett egy harmadik ország területén tartandó amerikai-orosz csúcstalálkozóra, az osztrák külügyminisztérium jelezte, Helsinki mellett Bécs is készséggel rendelkezésre áll egy Biden-Putyin találkozó helyszínéül. Amerika üdvözölte Ausztria ajánlatát, az orosz fél visszafogottan reagált. Nem lehet rövid határidővel megszervezni Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök találkozóját, a kérdés a tanulmányozás szakaszában tart - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Biden azt javasolta, a csúcsot az elkövetkező hetekben tartsák meg. Peszkov közölte, még a megvitatás stádiumában van az április 22-23-án videókonferencia formájában megtartandó klímacsúcson való orosz részvétel ügye is. A csúcstalálkozó azért is kérdéses, mert Biden tegnap bejelentette, pénzügyi szankciókat léptet életbe Oroszország ellen, és kiutasít az országból tíz orosz diplomatát válaszul a Moszkva részéről érkezett kibertámadásokra és az amerikai elnökválasztásokba történt orosz beavatkozásra. Moszkvában bekérették az amerikai nagykövetet a washingtoni szankciók nyomán. (MTI) Dróntámadás iraki amerikai erők ellen Erbíl. Dróntámadás érte Irakban, Erbíl repülőtere közelében azt a katonai támaszpontot, ahol az Egyesült Államok vezette szövetség külföldi csapatai állomásoznak. A drón TNT robbanóanyagot dobott le a bázisra, aminek következtében azonban személyi sérülés nem történt, és mindössze egy épület kapott lángra. Dróntámadás ugyanakkor ezelőtt még sohasem érte a támaszpontot, jóllehet rakétákkal már többször lőtték. Irakban több olyan milícia is tevékenykedik, amely Irán támogatását élvezi, és amely a külföldi katonák távozását követeli. (MTI) Brexit: 5,3 millió EU-polgár érintett London. A brit belügyminisztérium adatai szerint meghaladta az 5,3 milliót azoknak az EU-polgároknak a száma, akik tartós letelepedési engedélyért folyamodtak a brit hatóságokhoz. Nagy-Britannia tavaly január 31 - én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (brexit) után kezdődött átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért-jogi elnevezéssel letelepedett státusért - kell folyamodniuk. Ezt a 27 EU- tagország Nagy-Britanniában élő polgárai közül március 31 -ig 5301500-an tették meg. (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. április 16. | www.ujszo.com Távozik a NATO Afganisztánból Brit katona Afganisztánban. Közeledik a búcsú ideje. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Kivonulnak Afganisztánból az amerikai csapatok a New York- i terrortámadás huszadik évfordulójáig, szeptember 11-ig - jelentette be Joe Biden amerikai elnök. A NATO május 1-jóig megkezdi az afganisztáni misszió erőinek kivonását. „Ideje befejezni Amerika leghosszabb háborúját. Itt az ideje, hogy az amerikai csapatok hazajöjjenek” - fogalmazott az elnök. Hozzátette, a jelenleg Afganisztánban állomásozó, körülbelül 2500 amerikai katona kivonása május 1-jén megkezdődik. Biden szerint „egyre kevésbé világos”, hogy az amerikai csapatoknak miért kellene Afganisztánban maradniuk. „Nem folytathatjuk az afganisztáni katonai jelenlétünket abban a reményben, hogy majd ideális feltételeket teremtünk a kivonulásunkhoz” - mondta. Felidézte, hogy tíz évvel ezelőtt likvidálták Oszama bin Ladent, az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat vezetőjét, és az amerikai katonák azóta is az ázsiai országban vannak. „Úgy gondolom, hogy elsősorban azért vonultunk be Afganisztánba, hogy az országot még egyszer ne használhassák fel támaszpontként egy hazánk elleni támadáshoz. Ezt a célt megvalósítottuk. Úgy fogalmaztam, hogy Oszama bin Ladent a pokol kapujáig is követnénk. Pontosan ezt tettük, és elkaptuk” - mondta az elnök. Azt is egyértelművé tette, hogy a katonáikat ugyan kivonják, de az Egyesült Államok „nem veszi le a tekintetét a terrorfenyegetettségről” sem Afganisztánban, sem a világ más táján. Joe Biden már régóta szkepti(TASR/AP) kus az Egyesült Államok afganisztánijelenlétével kapcsolatban. Elemzők szerint az amerikai csapatok kivonása egyértelmű kockázatokkal jár, ugyanis előidézheti a tálibok erősödését, illetve eltörölheti a demokrácia és a nők jogai terén az elmúlt két évtizedben elért eredményeket. Abban azonban szinte mindenki egyetért, hogy ideje véget vetni annak a két évtizede tartó háborúnak, amelynek során több mint 2200 amerikai katona halt meg, 20 ezer megsebesült, és körülbelül 2000 milliárd dollárjába került az országnak. „Továbbra is támogatjuk az afgán nők és lányok jogait, és jelentős humanitárius és fejlesztési segítséget nyújtunk majd az országnak” - mondta Biden. Árra kérte a régió országait - kiemelve Pakisztánt, Oroszországot, Kínát, Indiát és Törökországot -, hogy tegyenek többet Afganisztán támogatásáért. Az Egyesült Államok tavaly állapodott meg az afgán kormány ellen harcoló tálibokkal a kivonulásról közel 20 évnyi katonai beavatkozás után. Az iszlamista lázadók viszonzásképpen megígérték, hogy felhagynak a fegyveres támadásokkal, és részt vesznek az afganisztáni felek közötti béketárgyalásokon. A tálibok és az afgán kormány közötti tárgyalások mindazonáltal megrekedtek. Felismerve, hogy nincs katonai megoldás az Afganisztán előtt álló kihívásokra, a NATO-tagországok úgy döntöttek, hogy május 1-jéig megkezdik az országban szolgáló misszió erőinek kivonását - jelentette be Jens Stoltenberg NATO- főtitkár. Ausztrália szeptemberig kivonja a katonáit Afganisztánból, összhangban az Egyesült Államok és többi szövetségese döntésével — jelentette be tegnap Scott Morrison, az ország miniszterelnöke. USA-hírszerzés: Kína fenyeget Tajvan a kínai manőverek hatásairól Kína közelmúltbeli, Tajvan szigetót körülvevő „kalandos manőverei" megváltoztatják az indiai- ás csendes-óceáni tórsóg állapotait - közölte Tajvan elnöke, Caj Jing-ven. Tajpej. A tajvani elnök hangsúlyozta: „ezek a lépések megváltoztatják a status quót az indiai-csendesóceáni térségben és fenyegetik a regionális békét és stabilitást”. Caj Jingven volt magas rangú tisztségviselőkből álló, nem hivatalos amerikai küldöttséget fogadott, akik előtt kifejtette Kínával kapcsolatos nézeteit. A delegáció tagjai között van Christopher Dodd volt connecticuti, demokrata párti szenátor és két korábbi külügyminiszter-helyettes, a George W. Bush elnöksége idején hivatalban lévő Richard Armitage és az Obamaadminisztráció idejéből James Steinberg. A találkozón Caj hangoztatta, hogy a sziget együttműködik az US A- val és másokkal a regionális stabilitás megőrzése érdekében. Elmondta, Kína gyakran küld hadihajókat és katonai repülőgépeket azért, hogy hadgyakorlatot tartsanak a szigetet körülvevő vizeken és légtérben. Dodd szerint az Egyesült Államok és Tajvan partnersége erősebb, mint valaha, mivel a két fél között elmélyültek a gazdasági kapcsolatok, a demokratikus értékek iránti kölcsönös elkötelezettség és rendkívül fontos biztonsági partnerség tűzi egymáshoz. Az egykori amerikai szenátor hozzátette, régi barátja, Joe Biden elnök kérésére érkezett Tajpejbe, „hogy megerősítse az Egyesült Államok elkötelezettségét az említett elvek, partnerségek iránt.” Tajvan Kína legérzékenyebb területi kérdése és a legfőbb viták forrása Washingtonnal, amely az amerikai törvények értelmében köteles biztosítani a sziget számára az önvédelemhez szükséges eszközöket. Tajvan az elmúlt hónapokban panaszkodott a kínai légierő szinte mindennapos bevetéseire a légvédelmi azonosító övezet közelében. Legutóbb hétfőn, 25 kínai repülőgép, köztük nukleáris fegyver hordozására alkalmas bombázó, behatolt Tajvan védelmi övezetébe. Ezek után Kína bejelentette, hogy ötnapos gyakorlatot kezd a Tajvannal szemközti partjainál. (MTI) Washington. A Kína jelentette példátlan fenyegetésre figyelmeztetett az amerikai Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője a kongresszus globális kockázatokat értékelő meghallgatásán. „Kína számos területen egyre inkább az USA közel egyenrangú versenytársának számít, miközben próbálja úgy átírni a nemzetközi normákat, hogy az megfeleljen a tekintélyelvű rendszerének” - hangsúlyozta Avril Haines, a távol-keleti ország térségbeli agresszióját és gazdasági erejét említve. Kiemelte, Peking olyan kiberképességeknek van birtokában, amelyekkel ideiglenes zavarokat okozhat az USA kritikus infrastruktúrájában. (MTI) A Nemzeti Gárda egysége posztói Minneapolis üzletsora előtt. Vádat emeltek az ellen a rendőrnő ellen, aki egy igazoltatás során lelőtte a 20 éves Daunte Wrightot. A rendőrnő azzal védekezett, hogy elektromos sokkolóval akart rálőni a férfire, de véletlenül ehelyett az éles lőfegyverét húzta elő és azzal lőtt rá. A hozzátartozók azonban ezt a magyarázatot nem fogadták el, arra hivatkozva, a nőnek 26 évnyi szolgálati tapasztalata volt, valamint hogy sokáig tartotta maga előtt a pisztolyt és csak azután lőtt. A történtek után a hétvége óta több alkalommal is összecsaptak a városban a tüntetők és a rendőrök. (tasr/ap) Biztonsági kockázat lehet a kínai egyetem Budapest. A Diákváros meg fog épülni, a kormány betartja a megállapodást - jelentette ki Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón, és a kommunista párt tömeggyilkosságaira emlékeztetve kért „szerénységet” a baloldali kötődésű Karácsony Gergely budapesti főpolgármestertől, aki viszont a fővárosban 500 milliárd forint ráfordítás árán megvalósuló kínai Fudan Egyetem kapcsán „kommunista egyetemről” és „a Kínai Kommunista Párt elveiről, befolyásszerzéséről” posztolt. Molnár Zsolt, az MSZP politikusa úgy látja, a kormány alábecsüli a kínai egyetem nemzetbiztonsági veszélyességét. „Ha a magyar adófizetők pénzéből is épül egy egyetem, tisztázni kell, a magyar államnak milyen beleszólása van ennek biztonsági ellenőrzésére” - mondta. A politikusnak az az érzése, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén a kormánypárti képviselők alábecsülték az ügy jelentőségét és veszélyességét. Á kínai hírszerzésnek gyakorlatilag korlátlan lehetőségei vannak, ezt viszont a kormány nem értékelte helyesen. „Magyarországnak e területen nagyon nagy a felelőssége. Talán az ország lehetőségei nemzetbiztonsági erőforrások tekintetében kisebbek. Kisebb ország vagyunk, kisebb GDP-vel, ezért mi különösen kitettek vagyunk egy ilyen veszélynek. Nem állítom, azért jön a kínai egyetem, hogy a gyenge láncszemet megtalálja, de bizony ennek van kockázata” - vélekedett Molnár. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint jó hír az országnak, hogy a világ egyik legjobb egyetem idejönne. (ATV, ú)
