Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-15 / 86. szám
8 II 2021. április 15. lwww.ujszo.com Biden találkozni akar Putyinnal RÖVIDEN Boriszov nem lesz miniszterelnök Szófia. Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök tegnap bejelentette, hogy nem lesz kormányfő abban az esetben sem, ha a választáson győztes pártjának (GERB) sikerülne kormányt alakítani, ami egyébként nem valószínű az eddigi fejlemények alapján. Boriszov pártja nyerte meg az április 4-i parlamenti választást a szavazatok 26 százalékával, de nem tudott új kormányt alakítani, és maga Boriszov is elismerte, hogy ennek nagyon kicsi a valószínűsége. (MTI) Kormányválság Romániában Bukarest. Megvonja a bizalmat Florin Citu román liberális miniszterelnöktől a kormánykoalíció részét képező USR-PLUS pártszövetség, de folytatná a közös kormányzást a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ). Ezt a bukaresti kormányban miniszterelnökhelyettesi tisztséget betöltő Dán Barna, a Mentsétek Meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR-PLUS társelnöke jelentette be tegnap, miután az államfő a miniszterelnök kezdeményezésére, az USR-PLUS hozzájárulása nélkül leváltotta tisztségéből Vlad Voiculescut, az USRPLUS által jelölt egészségügyi minisztert. (MTI) Charles Michel bocsánatot kért Brüsszel. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke tegnap bocsánatot kért Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől a múlt heti ankarai kanapébotrány miatt. Az ET elnöke és Ursula von der Leyen április 6-án közösen tárgyalt Erdogan török államfővel. A találkozó kezdetekor kiderült, hogy csak két fő részére készítettek ki karosszéket, melyeken Erdogan és Michel foglalt helyet, miközben az EB elnökének csak egy távolabbi díványon jutott hely. Michel bocsánatot kért a „durva udvariatlanság” miatt, amit azzal követett el, hogy nem reagált a helyzetre és nem kért még egy széket Von der Leyen számára. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Moszkva. Telefonon beszélt egymással Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán-orosz konfliktusról, arról, hogy egyre nő a feszültség a Donyec-medencében, miután Oroszország jelentős csapatösszevonásokat hajtott végre az ukrán határ közelében. A beszélgetésről a washingtoni Fehér Ház közleményt adott ki, eszerint Biden „hangsúlyozta az Egyesült Államok rendíthetetlen elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása és terüA tálibok nem ülnek tárgyalóasztalhoz addig, amíg nem hagyja el Afganisztánt az utolsó külföldi katona is. Kabul. Ezt erősítette meg Twitterüzenetben az afgán kormány ellen harcoló felkelők dohai politikai irodájának szóvivője, Mohamed Nairn. Közlése cáfolja a keddi török bejelentést, mely szerint április 24. és május 4. között az afganisztáni helyzet leti integritása mellett”. A kelet-ukrajnai Donyec-medencében a helyzet március 26-án éleződött ki ismét, gyakorivá váltak a tüzpárbajok az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák között. Ezekért a felek egymást teszik felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében hajtott végre csapaterősítést. A közlemény szerint Biden megerősítette azt a célját, hogy stabil és kiszámítható kapcsolatot alakítson ki Oroszországgal, összhangban az USA érdekeivel, és Javaslatot tett arra, hogy a következő hónapokban tartsanak csúcstalálkozót egy harmadik országban, ahol megvitathatják az rendezését célzó isztambuli békekonferencián részt vesz a tálibok küldöttsége is. Az afgán kormány és a szélsőséges tálibok közötti dohai béketárgyalások dacára Afganisztánban továbbra is háború dúl. A tálibokkal 2020 februárjában kötött dohai megállapodásban Donald Trump előző amerikai elnök az amerikai csapatok kivonását ígérte idén májusra. A januárban hivatalba lépett demokrata ame-Egyesült Államok és Oroszország előtt álló kihívások teljes skáláját.” Vlagyimir Putyin orosz elnök kifejtette amerikai hivatali partnerének az ukrajnai politikai rendezés megközelítéseit, a moszkvai tájékoztatás szerint Putyin a politikai rendezésnek a minszki intézkedéscsomagon alapuló módjáról beszélt. Az orosz államfői hivatal által kiadott tájékoztatás szerint Biden az általa kezdeményezett telefonbeszélgetés során a kétoldalú kapcsolatok normalizálásában, valamint a stabil és kiszámítható együttműködés elindításában való érdekeltségéről beszélt az olyan problémák ügyében, mint a hadászati stabilitás és a fegyverzet-ellenőrzés biztosítása, az iráni nukleáris megálrikai elnök, Joe Biden kormányzata azonban februárban bejelentette, hogy felülvizsgálja az egyezséget. Keddi hírek szerint Biden szeptember 11-re - az Egyesült Államokat 2001-ben ért iszlamista terrortámadás 20. évfordulójára - tolta el az összes amerikai katona kivonását. Brit részről közölték, hogy követik az amerikai példát: szintén kivonják katonáik zömét Afganisztánból szeptember 11-ig. (MTI) lapodás, az afganisztáni rendezés és a globális klímaváltozás. A Kreml megerősítette, hogy Biden belátható időn belül megtartandó személyes csúcstalálkozót javasolt Putyinnak. Az amerikai elnök emellett személyesen is meghívta Putyint az április 22-23-án megtartandó klímacsúcsvideókonferenciára. A két elnök megegyezett, hogy utasítást ad az illetékes tárcáknak a tárgyalás során érintett kérdések kidolgozására. A finn elnöki hivatal tegnap bejelentette, hogy Finnország kész otthont adni Vlagyimir Putyin és Joe Biden találkozójának. A Kreml ugyanakkor korainak tartja a két vezető esetleges találkozójának részleteiről beszélni. (MTI, euronews) Felépül a Diákváros Budapest. Visszakozni látszik a magyar kormány, miután Budapest főpolgármestere kilátásba helyezte az atlétikai világbajnokság lemondását. Ám nem kizárt, hogy csak az eddigi terveken változtatnak valamelyest. A Diákváros fontos kormányzati terv, fel fog épülni a Fudan Egyetem mellett - nyilatkozta a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség az atv.hu-nak. Egy nappal korábban Karácsony Gergely főpolgármester kilátásba helyezte, hogy lemondja az atlétikai világbajnokságot, ha nem lesz Diákváros. A kormány ugyanis arról döntött, hogy a kínai Fudan Hungary Egyetem budapesti campusát ott építenék fel, ahol a Budapest Diákváros helyszíne lenne. A Direkt36 múlt héten számolt be arról, hogy 450 milliárd forintos kínai hitelt venne fel a magyar kormány a beruházásra, mely így drágább volna, mint amennyi pénz 2019-ben a magyar felsőoktatásra összesen jutott. Karácsony saját Facebookoldalán a kormány Diákvárosra vonatkozó terveit reklámozza. A reklámot köszönjük — kommentálta a híreket a Miniszterelnökség. Az atv.hu-n megjelent nyilatkozatukat ugyanakkor más megvilágításba helyezi azt, amiről kedden a Népszava számolt be. Mint írják, a héten eredményt hirdethetnek a Nagyvásártelep felújítására kiírt építészeti pályázaton. Ám a lap szerint a kormány törölte a Nagyvásártelep rekonstrukcióját is tartalmazó Diákváros fejlesztési programot. Úgy vélik, azért, hogy a Fudan egyetem saját elképzelései szerint építhessen campust. (HVG) A koreai Halászati Szövetkezetek Országos Szövetsége tagjainak tiltakozása Japán szöuli nagykövetsége előtt. Szöul a Nemzetközi Tengerjogi Bírósággal vizsgáltatná felül a japán kormány döntését, amely szerint a sérült fukusimai atomerőműben felgyülemlett radioaktív vizet kezelés után a tengerbe engedik. (TASR/AP-feivétei) Szeptember 11-éré kivonják az amerikai csapatokat Afganisztánból Lázár János: Először is, Orbán Viktor örök Az Mfor.hu nagyinterjút készített Lázár János egykori magyar kancelláriaminiszterrel, jelenlegi kormánybiztossal, aki egyebek mellett a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság állami feladatainak koordinálásáért felel. Budapest. A beszélgetés fő témája az agrárium, ezzel kapcsolatban az országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: a magyar mezőgazdaság 30 éve vesztes, „vesztese a rendszerváltásnak, vesztese a 2004-es uniós csatlakozásnak.” Szerinte 2004 óta a magyar agrárbiznisz folyamatosan zsugorodik. „A szlovákok és a lengyelek abszolút nyertesei voltak az uniós csatlakozásnak az agrárium területén, az elmúlt tíz évben leköröztek minket. Most jött el a pillanat, hogy fordítsunk ezen a folyamaton.” Szerinte a Fidesznek vissza kell tudnia találni a vidékhez, „azokhoz a százezrekhez, akik úgy érzik, a fejlesztéspolitika több köréből is kimaradtak az elmúlt évtizedekben.” Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos, a miniszterelnök barátjának gyarapodása is szóba került, Lázár a mára százmilliárdossá nőtt birodalommal kapcsolatban azt mondta: amit a kérdező „Mészáros-birodalomnak nevez, azért olyan feltűnő, mert kevés van belőle.” Szerinte is ez az egyik káros mellékhatása a félbehagyott rendszerváltásnak, most pedig az a nemzetstratégiai cél, hogy nemzeti kézben komoly erőforrások legyenek. A Mészáros-cégcsoporthoz hasonló vállalkozásból kellene még legalább egytucatnyi, tette hozzá. Az új agrárcsúcsegyetem, illetve az OTP-vezér Csányi Sándorral alakuló szakmai partnersége kapcsán Lázár János arról beszélt, hogy mindketten szuverén egyéniségek, stratégiai szövetségük „az élelmiszeripar, agrárium, kutatás-fejlesztés modernizációja érdekében jött létre”. Orbán Viktor hozta létre ezt a „házasságot”, ő volt a házasságközvetítő, annak érdekében, hogy két olyan emberre bízza ennek a szektornak a gazdaságszervezési oldalát, akik már bizonyítottak ezen a téren. Arra a felvetésre, hogy sokat segíthet Csányi Sándor pártfogása megtalálni Lázár János helyét a Fideszben az Orbán utáni korszakban, a kormánybiztos úgy reagált: „Nincs ilyesmiről szó, ez föl sem merül. Először is, Orbán Viktor örök. Én mindig nagyon sokat tanultam a nálam idősebbektől, akikkel együtt dolgoztam. így volt ez Orbán Viktorral, és így van most Csányi Sándorral is. Ez mindenféleképpen erősít. De nekem nem a politikában van erre szükségem, hanem ahhoz, hogy amit most csinálok, azt jól tudjam csinálni” - mondta. (24.hu, népszava)
