Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-15 / 86. szám

2 I 2021. április 15. ilwww.ujszo.com RÖVIDEN Eggyel több magyar nagykövet Pozsony. Zuzana Caputová ál­lamfő újabb szlovákiai magyart nevezett ki nagykövetnek. Wurster Karla kedden ünnepé­lyes keretek között vette át megbízólevelét az elnöki palo­tában, így hivatalosan is Szlo­vákia római nagykövete lett. A zselízi származású diplomata Rómából látja el Szlovákia olaszországi, San Marinó-i és máltai külképviseletét. Ondrej­­csák Róbert után, aki az ország londoni külképviseletét vezeti, Wurster a második szlovákiai magyar, aki diplomáciai külde­tést hajt végre. A köztársasági elnök beszédében hangsúlyozta, reményei szerint Wurster kine­vezésére példaként tekintenek majd más nők is. (JASR, ba) Harabint körözi a rendőrség Pozsony. A rendőrség körö­zést adott ki Stefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke ellen, amiért nem vette át a pos­tán a rendőrségi küldeményeit. A hírt maga Harabin is megerősí­tette. A küldeményeket - saját bevallása szerint - azért nem ve­szi át, mert nem hajlandó száj­maszkot hordani, maszk nélkül pedig nem engedik be a postára. „A maszkhordásra egyszerűen nincs jogi kötelezettség” - mondta tegnap Harabin. A rend­őrök megpróbálták átadni neki a küldeményeket, ám ő nem en­gedte be őket a lakásába. Néhány perccel később, miután a rend­őrök elmentek, már a háza előtt Stefan Harabin (TASR-felvétel) adott inteijút a Markíza tévétár­saság riporterének. „Nem értem, milyen körözés ez. Hát ha körö­zést adtak ki ellenem, miért nem tartóztatnak le? Itt állok maguk­kal a ház előtt, és nincs itt sem­milyen rendőr. Hol vannak?” - kérdezte nevetve Harabin. Egyébként nem a tegnapi volt az első eset, amikor rendőrök pró­báltak meg küldeményt átadni Harabinnak. A Legfelsőbb Bíró­ság volt elnöke szerint a rend­őrök ezzel többször is magánlak­sértést követtek el, ezért bünte­tőfeljelentést tett Peter Kovarík országos rendőrfőkapitány és az ügyben eljáró nyomozó ellen. „Még valamikor december 15-e táján tartott Kovarík egy sajtótá­jékoztatót, ahol arról beszélt, hogy kik ellen indul eljárás no­vember 17-e miatt. Konkrét kereszt- és vezetékneveket azon­ban nem említett. Közvetlenül ezután újságírók hívtak azzal, hogy bujtogatás miatt vizsgálat indul ellenem” - fűzte hozzá. November 17-én kormányelle­nes tüntetésen vett részt Harabin Pozsonyban. (dp, TASR) Megugrott a cigi és a benzin ára MOLNÁR IVÁN Pozsony. A dohány jövedéki adójának a növelése mér márciusban éreztette a hatásét - a Statisztikai Hivatal szerint az előző hónapokhoz képest emiatt látványosan megugrott az infláció, az elmúlt hónapban azonban a tankolásért is többet fizettünk. A Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint a januári 0,7-ről és a februári 0,9-ről márciusra 1,4 szá­zalékra ugrott az éves infláció. „A látványos ugrás ezúttal a dohány jö­vedéki adójának az emelésével ma­gyarázható” - mondta el lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hi­vatal szóvivője. Százmilliós pluszbevétel A parlament által tavaly ősszel elfogadott jogszabály szerint az ál­lam februártól az eddigieknél is na­gyobb adót vet ki a dohányipari ter­mékekre. A pénzügyminisztérium előzetes becslései szerint az állam ennek kö­szönhetően már idén 102 millió eu­­rós többletbevételre számíthat, jö­vőre ez 187, 2023-ra pedig 253,5 millió euróra nőhet. A kereskedők ezúttal is előre bespájzolhattak az alacsonyabb adótartalmú cigaret­tából, ezeken ugyanis az adóemelést követő két hónapban még túladhat­tak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy március végéig még az ol­csóbb cigarettával is találkozhattunk az üzletekben. Az adóemelés árdrá­gító hatását azonban már az elmúlt hónapban megérezték a dohányzók. „A dohánytermékek ára márciusban átlagosan 16,5 százalékkal nőtt az egy évvel, és 14 százalékkal az egy hónappal korábbiakhoz képest” - tette hozzá Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Drágább közlekedés Az elmúlt hónapban azonban mélyebben a zsebükbe kellett nyúl­niuk az autósoknak is. A Statiszti­kai Hivatal adatai szerint a 95-ös oktánszámú benzin literenkénti át­lagára a szlovákiai töltőállomáso­kon tavaly március közepe táján 1,20 euró körül mozgott, míg a gáz­olajért 1,09 eurót fizettünk. A ben­zin.sk üzemanyagportál felmérése szerint mára a benzin átlagára ezzel szemben 1,3 5, a gázolajé pedig 1,18 euró körül mozog. „A benzin ára nagyjából 17, a gázolajé több mint 10 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest” - mondta el Ja­na Glasová, a 365.bank elemzője. Azok sem jártak azonban jobban, akik a növekvő üzemanyagárak lát­tán úgy döntöttek, hogy inkább bi­ciklire ülnek. Morhácová szerint ezek ára is megugrott az egy évvel korábbihoz képest. A Statisztikai Hivatal 3,2 százalékos átlagos drá­gulást mért, ennél is nagyobb gond azonban, hogy az ázsiai gyárbezá­rások és a folyamatosan növekvő kereslet miatt időközben a kínálat is erősen visszaesett. Felgyorsul az infláció Mire számíthatunk az elkövetke­ző időszakban? „Az év eleje óta ér­vényben levő járványügyi megszo­rítások miatt a lakosság vásárlási le­hetőségei erősen korlátozottak, ami nem tette lehetővé az árak látványo­sabb növekedését. Ezen azonban né­miképp változtathat a jövő héttől be­induló üzletnyitás, aminek köszön­hetően nőhet a kereslet, és ezzel együtt az árak is” - állítja Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Sadovská szerint az infláció üteme emiatt fokozatosan 2 százalék felé közelít az elkövetkező hónapokban, miközben az inflációt továbbra is el­sősorban a felfelé araszoló dohány- és üzemanyagárak éltetik majd, na­gyobb sebességre kapcsolhat azon­ban az élelmiszerek drágulása is. Nagy károk a zárvatartás miatt MOLNÁR IVÁN Pozsony. A hétfői enyhítések, a boltnyitás az érintettek szerint megkésett lépés, arról nem is beszélve, hogy a kormány a korlátozá­sok bevezetése után nem igazán mérte fel, hogy milyen hatása van az intézkedé­sekének. A vállalkozók szakmai szerveze­tei szerint a kormány már korábban is dönthetett volna legalább egy részleges nyitás mellett, mára ugyanis a vállalkozók egy része olyan helyzetbe került, hogy már : képtelen lesz újrastartolni a vállal­kozását. „A bezárásra ítélt üzletek többsége hosszabb időn keresztül bármiféle bevétel nélkül maradt, és a veszteségeik napról napra nőnek'. Sokuknak a bérleti díjak és a hite­lek fizetésére sem maradt pénze, miközben az állami segélyre sem voltak jogosultak” - figyelmeztet Miriam Filová, a Munkáltatók Szö­vetségének (AZZZ) a szóvivője. Szerinte a bezárás további fenntar­tása hatalmas károkat okozott vol­na a gazdaságnak. A szakmai szö­vetség szerint a kormánynak az el­következő időszakban még na­gyobb figyelmet kellene szentelnie a leginkább sújtott ágazatok és vál­lalkozások megsegítésére. A kialakult helyzetért az elemzők szerint azonban a kormány is felelős. ,A drasztikus megszorításokat gyak­ran anélkül vezették be, hogy felmér­ték volna azok valódi hatását. Ráadá­sul, a kormány menet közben sem mérte fel, hogy milyen hatása van az intézkedéseinek. Sokakban így az az érzés támadhatott, hogy a politikusok időközben meg is feledkeztek arról, hogy januártól bezárásra ítélték az üzleteket” - állítja Vlachynsky, aki szerint a kormány a járványügyi in­tézkedésekkel kapcsolatban csődöt mondott. „A centralizált bürokrácia képtelen a rugalmas és hatékony dön­tésekre az olyan helyzetekben, mint a jelenlegi világjárvány” - tette hozzá az INESS elemzője. A fentieket a gazdasági tárca által kidolgozott és tegnap a kormány ál­tal is jóváhagyott, vállalkozói kör­nyezetről szóló felmérés is alátá­masztja. „A szlovák gazdaságot ne­gatívan érintik a világjárvány meg­fékezése érdekében hozott meg­szorító intézkedések, amelyek hosszabb távon éreztetik a hatásu­kat. A szlovák vállalkozói környe­zet a nemzetközi összehasonlítások alapján is stagnál, a helyzet javítása érdekében így mindent meg kell tennünk a vállalkozókat terhelő bü­rokrácia és a vállalkozások fejlődé­sét gátló értelmetlen szabályok mi­előbbi felszámolásáért” - áll a Ri­chard Sulik vezette gazdasági tárca jelentésében. Végre egy kézbe kerülhet az iskolafinanszírozás ÖSSZEFOGLALÓ A kormány tegnap elfogadta, hogy az iskolák finanszírozása egységesen az oktatási minisztériumhoz kerüljön. Pozsony. Jelenleg ugyanis az oktatási intézmények egy része a belügyminisztériumhoz tartozik. Az oktatási tárca a jogszabály­módosítás szükségességét egyebek mellett például azzal indokolta, hogy a speciális iskolák jelenleg a belügy­­höz tartoznak, így ők mint illetékes szaktárca csak nagyon nehezen irányíthatják ezeket az intézménye­ket. Az oktatási minisztérium sze­rint a speciális iskolákba gyakran hi­básan, valódi mentális sérüléssel nem rendelkező tanulókat osztanak be, mindössze azért, mert margina­­lizált roma közösségekből származ­nak. Ez gyakorlatilag ellehetetleníti, hogy középfokú oktatási intéz­ményben tanuljanak tovább, majd pedig érvényesüljenek a munkaerő­­piacon. Emiatt a gyakorlat miatt az Európai Bizottság eljárást is indított már Szlovákia ellen. A törvénymódosítás értelmében az oktatási minisztérium átveszi a megyeközpontokban működő járási oktatási hivatalok feladatait és egy­ben bizonyos iskolatípusok fenntar­tójává is válik. Az ország összes is­kolájának finanszírozása így egy költségvetési tételbe kerül, amivel átláthatóbbá válik. A törvénymódo­sítást még jóvá kell hagynia a parla­mentnek is. (TASR, czg) Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter szerint óriási változást hoz a fi­nanszírozási rendszer módosítása (TASR-felvétel) A dohánytermékek ára az egy hónappal korábbihoz képest 14 százalékkal emelkedett (TASR-feivétei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom