Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-10 / 82. szám
12 URALKODÓHÁZAK PRESSZÓ ■ 2021. ÁPRILIS 10. www.ujszo.com Erzsébet királynő, Fülöp herceg, Károly herceg, Anna hercegnő és András herceg 1960-ban a Balmoral kastély kertjében ~ létének 100. évében 1 elhunyt Fülöp edin- Lj burghi herceg, II. Erzsébet brit király..Ii J nő férje. A Buckingham-palota az uralkodó nevében tegnap, kora délután adott hírt a királyi házastárs reggeli haláláról. Erzsébet yorki hercegnő csupán nyolcéves volt, amikor először találkozott az egyik harmadfokú unokatestvérével, Fülöp görög-dán királyi herceggel. A helyszín Marina görög-dán királyi hercegnő és György kenti herceg esküvője a londoni Westminster-apátságban, vagyis az első olyan királyi frigykötés, amelyet - a korabeli technikai feltételek segítségével - közvetítettek a nagy nyilvánosságnak. Nem tudhatjuk egész pontosan, mi zajlott le bennük, de öt évvel később, amikor 1939 júniusában, a dartmouthi Királyi Haditengerészeti Akadémián újra látták egymást, már egy életre megpecsételődött a tizenhárom éves Erzsébet és a tizennyolc éves Fülöp sorsa. Meglátni és megszeretni, tartja a mondás. Minden bizonnyal így lehetett a fiataloknál is, mert a délnyugat-angliai katonai akadémián tett látogatását követően a hercegnő a jóképű, fess rokon képmását az ágya melletti szekrényre helyezte, Fülöp pedig szerelmeslevelek írásába és megválaszolásába fogott. Időközben kitört a második világháború: Erzsébet és Fülöp hat évig nem láthatta egymást, mert addig amíg a trónörököst teherautósofőrnek és szerelőnek képezték, a Glüsckburg-házból származó herceg a Brit Királyi Haditengerészeméi a HMS Whelp romboló első tisztjeként szolgálat. „Ott lenni a Tokiói-öbölben, ahol a kétszáz méterre lévő hadihajón zajlott a fegyverletételi aktus, és látcsővel nézni, mi történik, nagy megkönynyebbülés volt” - nyilatkozta már egy nagyszabású támadás sikeres elhárítását és több tengeri ütközetet követően, arról a napról, amikor a HMS Whelp fedélzetén figyelte a japán haderő 1945. szeptember 2-i csendes-óceáni kapitulációját. A szerelmesek kitartó hevülete a háború befejeztével sem csillapo dott, ezért VI. György, miután meggyőződött arról, hogy valóban tántoríthatadan az egymásnak fogadott hűségük, meghívta Fülöpöi a királyi család skóciai rezidenciájára, a Balmoral kastélyba. Fülö] pedig nem habozott: feleségül kérte Erzsébetet. A fülig szerelmes hercegnő igent mondott. Az uralkodó is beleegyezett, de egy kikötéssel: addig amíg a yorki hercegnő eléri a nagykorúságot, vagyis betölti a huszonegyedik életévét, tartsák titokban az eljegyzést. A döntés meghozatalában nemcsak apai féltés, hanem dinasztikus szándék és politikai rutin vezérelhette a tüdőbetegséggel küszködő királyt. Kétség nem fér hozzá, hogy az Egyesült Királyság trónörököse számára a német gyökerekkel rendelkező, ráadásul elszegényedett görög királyi család sarja nem bizonyulhatott elég jó partinak a második világégést követő években. Ugyan az 1921. június 4-én Korfu szigetén született Fülöp délcegnek, sudárnak és rendkívül jóképűnek, de pénztelennek és hontalannak számított, miután Andrée Lafayette - a családját magára hagyó édesapja, András herceg szeretője - elkótyavetyélte az örökségét, családját A királynővel 2017 szeptemberében Skóciába. Fülöp nemcsak férje, barátja, hanem társa és támasza volt II. Erzsébetnek. (Fotók: tasr/ap) cicoma. Nem véledenül, hiszen már gyermekként megtapasztalta az élet árnyoldalait. „Nem gondolom, hogy bárki gondolná, hogy volt apám” - jelentette ki egyszer. Tudta, miről beszél: első tíz évében már megtapasztalta az országról országra vándorlást, hiszen megjárva az európai nagyvárosokat szinte „kölöncként” adták tovább egymásnak a családtagok, mígnem Skóciában, a Gordonstoun magániskolában békére és önmagára lelt. Az 1930-as években alapított, „ridegtartásra” berendezkedett intézményben tanulta meg az önfegyelmet, és ott értette meg, mit jelent a közösség szolgálata, az egymás iránti felelősség és a másik iránti tisztelet. Az ott szerzett muníció határozta meg a közszerepléseit és a családban betöltött szerepét is. Szinte minden állami útjára elkísérte II. Erzsébetet, és valaha egyedül ő képviselte a Koronát a sorban elvesztett gyarmati területeken. A szigetországban alapítványok, társaságok és katonai alakulatok patrónusa, tiszteletbeli elnöke és parancsnoka volt. Soha nem nyugodott: az ifjúságért, a tudományért, a sportért vállalt kötelezettséget, miközben elsajátította a repülést, és szenvedélyes lovaspóló-, krikett- és fallabdajátékos volt. Késő öregkoráig vezetett, fogatot hajtott és lovagolt. Miközben közszereplőként már akkor a modem társadalmak veszélyeiről, a klímaváltozás hatásairól beszélt, amikor ezek a fogalmak még egyáltalán nem számítottak trendinek, magánemberként ízléses festményeket készített és kitanulta a fotográfia csínját-bínját. Élete félén nagy műgonddal fogott a paloták korszerűsítésébe, a család téli rezidenciájának számító sandringhami kastélyt az évek során teljesen átalakította. A csípős nyelvével és politikailag korrektséget nélkülöző megszólalásaival gyakran kisebb-nagyobb diplomáciai botrányokat okozó Fülöp herceg minden rezdülésével a királyi családot jelképezte. Biztos pontot kínált a zűrzavaros években, de megmaradt kétpólusúnak: egyszerre volt modern és konzervatív, alázatos és fennhéjázó, humoros és szigorú, ártadan krakéler és szimpatikus nagy- és dédszülő. Mi sem bizonyítja jobban a Nagy-Britanniáért és az alkotmányos monarchia intézményéért vállalt elköteleződését, amint az, hogy még azok is tisztelték, figyeltek rá, akik nem szívlelték. Navarrai Mészáros Márton Elhunyt Fülöp herceg, a legszolgálatkészebb királyi házastárs pedig addigra már nem először száműzték Görögországból. Az, hogy mind a négy nővére németekhez ment férjhez, és közülük hárman náci szimpatizánsnak bizonyultak, éppúgy nem lendítette előre az ügyét a Buckingham-palotában, mint édesanyja, Battenbergi Aliz német és brit származású hercegnő skizofréniája, nagyothallása és kétségbeejtő hitbuzgalma. A huszonegy éves Erzsébet végül 1947. november 20-án, kétezer előkelő vendég szeme láttára fogadott örök hűséget a huszonhat éves Philip Mountbatten tengerészhadnagynak a Westminster-apátságban. A jelenlegi királynő az első brit uralkodó, aki megünnepelhette gyémánt- és platinalakodalmát, miközben a Fülöppel eltöltött hetvennégy házas év alatt nem csak a világ bolydult fel, hanem az életük is fenekestül felfordult. Fülöp előbb lemondott a görög állampolgárságáról, a családnevéről és katonaéletéről, és megkapta az Edinburgh hercege címet; Erzsébetből az édesapja 1952-ben bekövetkezett halálával pedig igen fiatalon az Egyesült Királyság és Eszak-írország, valamint a Brit Nemzetközösségek királynője lett. Míg a hónap végén 95. születésnapját ünneplő II. Erzsébet a leghosszabb életű és a leghoszszabb ideig regnáló brit uralkodó, addig az edinburghi herceg a leghosszabb ideig szolgáló királyi házastársnak (Prince Consort, az uralkodónő hercegi rangú házastársa), valamint a Windsor-ház valaha élt legidősebb tagjának számított. II. Erzsébet férje 2017 nyarán már kilencvenhat éves volt, amikor legutolsó hivatalos programjaként szemlét tartott a tengerészgyalogosok felvonulásán a Buckinghampalota udvarán. Fülöp hercegnek ez volt a 2219. egyedül teljesített királyi kötelezettsége, hiszen az uralkodó házastársaként időt, energiát nem kímélve egy életen keresztül dolgozott a monarchiáért. Nemcsak férje, barátja, hanem társa és támasza volt a királynőnek. w Egyszerre volt modem és konzervatív, alázatos és fennhéjázó, humoros és szigorú. Fülöp, akinek ellentmondásos alakja többeket zavarba ejtett, soha nem élt rendes, hagyományos királyi életet. Igaz, nem számított olyan kakukktojásnak, mint Margit hercegnő, a királynő boldogtalan húga vagy Harry herceg, a Kanadába, majd az Egyesült Államokba költözött unoka, de a maga elegáns módján megmaradt kívülállónak. Elutasította a pazarlást és a túlköltekezést, nem szívlelte a szócséplést, dühítette a teszetoszaság és a túlzott
