Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-09 / 81. szám

RÉGIÓ Hódít a kavicsfestés és kavicskeresés, de káros is lehet a természetre SZÁZ ILDIKÓ Filléres emlékeim elevenedtek meg a minap, amikor az éreekújvári Berekben, majd a Sziget parkerdőben, végül a Cseresznyés utcai és néhény lakótelepi játszótérnél önfeledten játszó, színes kavicsokra vadászó gyerekekre, családokra lettem figyelmes. A mi időnkben fillérekért vásárolt krétával ugróiskolát festettünk a jár­dára, vagy vászonzacskóba gyűjtött golyókkal játszottunk. József Attila egyik versében megörökítette ezt a fajta gondtalanságot, „Hogyha go­lyóznak a gyerekek, az isten köztük ott ténfereg.” Meglepetéskavicsok Manapság kis műanyag vödrök­kel sétálnak kicsik és nagyok, dí­szes kavicsok vannak a fák törzsé­hez, vagy odvába rejtve. Lakkozott, tarka kavicsot találunk az érsekúj­vári sétányon lévő Kassák Lajos­­szobor nagyujján is, vagy a Majzon téri mellszobron, padok alatt, kutak közelében, vagy a hidak korlátján. A Vidám Kavicsok mozgalom szlo­vákiai ötletadója Lenka Sarkő­­zyová, akinek két-három évvel ez­előtt az Angliában élő testvére me­sélt a szokatlan szenvedélyről. A másokat megajándékozás öröme, a kavicskeresés izgalma meglepő méreteket öltött a koronavírus ide­jén, a Lenka által alapított közös­ségi oldalnak ötvenezer tagj a van, és sorra alakulnak a regionális közös­ségi oldalak. Az érsekújvári Ka­vicsbirodalom (Kamienkovo) kö­zösségi oldalt Marta Hlavatá alapí­totta. Óvodások, kisiskolások, ka­maszok és a szociális szolgáltatá­sok otthonában élő idősek is kavi­csokat díszítenek. A mozgalom szlovákiai alapítói nem bánták vol­na, ha egy közösségi oldal működik csak a kavicsfestés és kavicskeresés szerelmesei számára, így átlátha­tóbb lett volna az országszerte al­kotók tevékenysége. Az érsekújvári körzetben eddig több mint kétezren csatlakoztak, és a járási székhelyen kívül Bánkeszin, Udvardon, Tót­­megyeren, Naszvadon az Anyala­­tanyán, Andódon és Dögösön is el­szaporodtak a mesés, festett kavi­csok. Némelyikük a Duna partjáról származik, van, amit a fővárosból, a megyeszékhelyről, vagy külföldről hoztak a vidám, kavicsokra vadá­szoknak. Alkalmi kavicsok is ké­szülnek szép számmal, például pe­dagógusok napjára, vagy kékben pompázóak az autizmus világnap­jára, melyet április 2-án ünnepeltek világszerte. Vannak húsvéti díszítésű darabok. A családok lele­ményessége nem ismer határokat, volt, aki dominójátékot készített kavicsból, és akadt, aki mozaikké­pet Varázsolt egy több darabra törött sziklából. Szigorú szabályok A kavicsfestő, illetve kereső moz­galom egyik fő szabálya, hogy a ké­szítőjének fel kell tüntetnie a kavics hátoldalán az irányítószámát, hogy a megtaláló tudja, honnan érkezett az alkotás. A természetbe kihelyezett kavi­csokat lefotózzák és felteszik a kö­zösségi oldalra, esetleg utalhatnak arra, hogy a keresők merrefelé in­duljanak felfedező kőrútjukon, hogy megtalálják az ajándéknak szánt kő­újdonságokat. Rendszerint akrilfes­­téket és lakkot használnak a kavi­csokat pingálók. A Vidám Kavicsok táborának egy része nem helyesli, ha pomponokkal, nyuszifülekkel, csil­lámporral, mozaiktükrökkel díszítik a kavicsokat. Az egyik édesanya, felbuzdulva a közösségi oldalon lá­tott müvektől, kereken száz kavicsot gyűjtött össze és két csemetéjével egy délután leforgása alatt vala­mennyit teleragasztotta matricák­kal. Óly sok rosszalló kritikát ka­pott, hogy végül úgy döntött, kiszáll a játékból. Az egyik kismama arról érdeklődött, hol vehet kavicsokat, a tapasztaltabbak azt válaszolták neki, nyugodtan szedegesse össze a csa­ládi házak köré kirakottakat. Gon­dolom, nem azért szórták őket oda a háztulajdonosok. Azok, akik öt-hat darabot szednek fel, díszítenek ki, és helyeznek vissza a terekre, j árdaszegélyekre, még nem estek áldozatul a szenvedélynek. Az elvetemültebbek ötven-száz dara­bonként viszik haza, mázolják be a köveket, és várják az elismerést jel­ző tetszikeléseket, lájkokat a közös­ségi oldalon. Izgalmasabbak a séták A Berek parkerdőhöz közeli kis­erdőben szombaton egy fiatal édes­apával találkozunk, a kisebbik lánya örömmel futott felénk. Gallyacská­kat hozott, fűszálakkal, kis virágok­kal kötötte őket csokorba. A na­gyobbacska lány kavicsokra vadá­szik, egyet már talált, a másikat a rovarszállónál fedezik fel az apuká­val. A családfő elmondja, jó ötlet­nek tartja a kavicsmániát, mert nem könnyű a gyerekeket ilyen hosszú bezártság után rávenni a kinti csa­vargásra. Nehéz hosszú ideig bár­mivel lekötni a figyelmüket, a ka­vicskeresés közben hosszabb sétára is képesek a lányok. „A kincskere­sés megtörtént, mi általában visszük tovább a megtalált kavicsokat. Al­kotni nincs sok időnk, igyekszünk inkább kint tölteni a szabadidőnket a természetben. Fiamnak, Hugónak sok az iskolai feladata, mert távok­tatásban vesz részt, és elég sok min­dent kell győznöm a munka és a ta­nulás mellett. Járjuk Érsekújvárt, és sok helyütt találtunk már kavicsot, aminek Emma lányom is örül. Teg­nap Tótmegyeren töltöttünk sok órát, még medvehagymát is szed­tünk. Ott is találtunk, bizony, vagy hármat is!” - mondta az érsekújvári Brest’ák Ildikó. Környezettudatos? A környezetvédők és állatvédők kissé aggódva figyelik, ahogy a csa­ládok tömegesen elárasztják az erdő­ket, a parkerdőket és a folyók, pata­kok mentét. Nem biztosak abban, hogy ezek a séták környezettudato­sak, és hogy minden család tekintet­tel van növény- és állatvilágra. A védett madárfajok védelmező­inek a Vidám Kavicsokkal kapcso­latos állásfoglalásában az áll, hogy illik körültekintően viselkedni a ter­mészetben, és az, ami egy városi sé­tányon, egy bevásárlóközpont kör­nyékén elfogadott, az a természet ölén egyáltalán nem az. A környe­zetvédők szerint az akrilfesték és a lakk, a különféle színrögzítő ragasz­tók használata nem biztos, hogy az erdő javára válik. A festék idővel be­szivárog a földbe és a talajvízbe. Minden kőnek helye, jelentősége van a természetben. A kövek a természet apró lakóinak, a rovaroknak szolgál­nak búvóhelyül,-^nagyobb mennyi­ségben történő begyűjtésük, vagy a különféle kőszobrok készítése azt eredményezi, hogy kiszikkad a talaj. A környezetvédők arra buzdítják a természetjárókat, vegyék észre az er­dők sokszínűségét. Semmi szükség arra, hogy az egyébként is értékeset, szépet újraszínezzék. Vitathatatlan, hogy érdekes és izgalmas színfoltja lett a koronavírus-időszaknak a ka­vicsfestészet és a kavicsvadászat. Vidámabbak és izgalmasabbak tőle a barangolások. A környezetvédők mégis úgy vé­lik, néhány házi készítésű madár­odúval, vagy barangolással egybe­kötött szemétszedéssel a termé­szetjárók jóval többet tehetnének önmagukért és az egészségesebb környezetért. Minden festett kavics megtalálása nagy izgalommal jár!

Next

/
Oldalképek
Tartalom