Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-08 / 80. szám

www.ujszo.com | 2021. április 8. ISKOLA UTCA 117 Online konferencia a fordítás nyelvi és irodalmi kérdéseiről A Megalkuvások a fordításban című online konferencián tíz szakember előadása hangzott el (Fotó: mnyit) BESZÁMOLÓ 2021 márciusában Megalkuvások a fordításban címmel online konferenciát szervezett a Szenczi Molnár Albert Egyesület. A konferencia nyelvészeti szekci­óját Seidl Péch Olivia, a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaságtudo­mányi Kara Idegen Nyelvi Köz­pontjának docense nyitotta meg Korpusznyelvészet és fordítás című előadásával. Az előadásában a nyel­vi korpuszok fordításban betöltött szerepéről beszélt. A korpuszok egyebek mellett a neologizmusok, a szlengszavak és a szaknyelvi regisz­terek kutatásában segítik a fordítót. Másodikként Fischer Márta, a Budapesti Műszaki Egyetem Gaz­daságtudományi Kara Idegen Nyel­vi Központjának igazgatója kapott szót. Az európai uniós szövegek magyarra fordításának terminológi­ai kérdései című előadásból kiderült például, hogy az EU-s szövegek for­dítása ún. intézményi fordítás, amelynek különlegessége, hogy a fordítás itt önmagában is kommu­nikációs eszköz, amellyel a fordító az Európai Unió üzenetének hű és hiteles átadására törekszik. A fordítás értékelése, illetve a for­dítási hibák elemzése mind a fordí­tástudományt hallgatók, mind a gyakorló fordítók számára hasznos és fontos. Erről, valamint a hibaja­vítás szempontjairól beszélt Fordí­tási hibatipológiák című előadásá­ban Dróth Júlia, a Károli Gáspár Re­formátus Egyetem Anglisztika Inté­zetének docense. Lanstyák István, a Pozsonyi Co­­menius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének professzora Fordítás és alkalmaz­kodás című előadásában a fordítói „hűség” és az egyszerűsített fordítás kérdéskörével foglalkozott. Lans­tyák István szerint egy fordítás nem lehet egyszerre hű a forrásnyelvi szöveghez és a célközönséghez, a fordító minden esetben választani kényszerül a kettő közül. A „meg­alkuvás” - tekintettel a nyelvek és a befogadók háttérismeretei közti kü­lönbségre - minden fordítás termé­szetes velejárója. Horváth Péter Iván, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa A fordítás nyelvhelyességi kérdései című előadásában a nyelvművelés és a fordítás kapcsolatát mutatta be. Az előadó szerint a nyelvi elemek he­lyességének, illetve helytelenségé­nek hangsúlyozása helyett a fordí­tásképzésben inkább bizonyos ke­vésbé ismert és ezáltal problemati­kusabb elemek (régies kifejezések, szlengszavak, szinonimák) megis­mertetésére kellene törekedni. A szekciót Dobry Judit, a Szlovák Tudományos Akadémia Világiro­dalmi Intézetének doktorandusza zárta Tolmácsolás a bankszektorban szlovák-magyar nyelvi közegben - banki tárgyalások tolmácsolása című előadásával. Az előadó saját tolmá­csolási tapasztalatairól mesélt, és felvázolta azt is, milyen nehézsé­gekkel kell szembenéznie egy banki tolmácsnak, illetve milyen lehetősé­gei vannak a banki területen tolmá­csoló szakembernek a felkészülésre. Az irodalmi szekcióban először Józan Ildikó, az ELTE BTK Össze­hasonlító Irodalom- és Kultúratudo­mányi Tanszékének adjunktusa tar­tott előadást Alkuk és megalkuvások a fordítástörténet-írásban címmel, amelyben röviden ismertette egyes nemzetek fordítástörténeti műveit, valamint felhívta a figyelmet arra is, hogy a fordítás nem csupán eszköz, hanem önálló szellemi érték és kul­turálisjelenség. Józan Ildikót Kappanyos András, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóköz­pontjának tudományos főmunkatár­sa követte: előadásában a fordítha­­tóság és fordíthatatlanság kérdésé­vel, s az ebből fakadó fordítói feladat és feladás mibenlétével foglalkozott. Márton László író, fordító a Nibelung-ének fordításának körül­ményeiről és nehézségeiről beszélt. Megemlítette, hogy a fordításhoz bi­zonyos esetekben szuverén dönté­sek, máskor csupán helyes értelme­zés szükséges, de minden esetben el­engedhetetlen a fordítói koncepció. A szekciót és egyben a konferen­ciát Misad Katalin, a Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Iro­dalom Tanszékének docense zárta Szlovákból magyarra fordított tan­könyvek problémái című előadásá­val, melyben egyebek mellett a szlo­vák közoktatási törvény magyar nyelvű tankönyvekre gyakorolt ha­tásairól, a tankönyveket fordító sze­mélyekről, valamint a szakszótárak és az egységes terminológia hiányá­ról beszélt. Kuszala Klára, a pozsonyi magyar tanszék kiadványszerkesztő szakos hallgatója A projektkezdő munka ez alkalommal nem a tantermekben folyik, hanem az online térben (Fotó: MTAG) Újabb Duna utcás Erasmus+ projekt A pozsonyi Duna utcai gimnázium ebben a tanévben is csatlakozott a diákok által nagyon kedvelt, különböző európai országok iskoláinak meglátogatására lehetőséget nyújtó Erasmus+ programhoz. Sorrendben ez már a harmadik ilyen projektünk - igaz, a projektkez­dő munka ezúttal nem a tantermeink­ben folyik, hanem az online térben, de reméljük, a folytatás a személyes ta­lálkozásokra is lehetőséget ad. Az idei projektünk címe: BUILDING DIG­ITAL EUROPEAN SCHOOLS THROUGH CREATIVE, COLLA­BORATIVE, AND EFFICIENT PRACTICES, azaz Digitális iskolák építése kreatív, együttműködő és ha­tékony gyakorlatok által. A projekt célja, hogy az érdekes feladatok mel­lett hasznos és hatékony segédanya­gokat hozzunk létre, amelyek az in­novatív digitalizálási folyamat meg­valósítását segítik elő az európai is­kolákban. A projekt megpályázása­kor még senki sem sejtette, milyen aktuális lesz ez a téma. Idén öt ország egy-egy iskolája dolgozik együtt: Spanyolország, Olaszország, Finn­ország, Franciaország és Szlovákia. Összeszokott csapat vág neki a pro­jektnek francia csapattársaink kivé­telével, akik először csatlakoztak hozzánk, viszont nagyon lelkesek, és gyorsan sikerült megtalálniuk min­denkivel a közös hangot. Két év kemény munka vár isko­lánk jelenleg másodéves tanulóira, akik egyelőre online formában kommunikálnak projekttársaikkal, de már nagyon várják a feladatokat és az utazást, egymás meglátogatá­sát. Egyelőre lázasan folyik az öt­­letelgetés a projekt lógója körül. A részt vevő öt iskola diákjainak szer­keszteniük kell egy-egy lógót, végül a nyertes csapat munkája válik a projekt hivatalos emblémájává. Megjegyzem, az előző projektben a Duna utcások által tervezett lógó vitte el a pálmát. Tudjuk, nehéz dolgunk lesz, de biztosan megbirkózunk ezzel a ki­hívással is, hiszen van tapasztala­tunk. Tehetséges és kreatív diákok­ból álló csoportunk készen áll a megmérettetésre. Kiss Helga tanár Kimagasló szondys matematikasikerek BESZÁMOLÓ Iskolánk, az ipolysági Szondy György Gimnázium 1. A osztá­lyos diákja, Záhorsky Orsolya a rangos nemzetközi XLV. Fel­vidéki Magyar Matematikaver­seny - Oláh György Emlékver­seny országos fordulójának az összesített mezőnyében, vala­mint a szlovákiai magyar iskolák .mezőnyében is az első helyen végzett. Gajdács Zsuzsanna sikeres meg­oldó lett, és a szlovákiai magyar is­kolák mezőnyében osztott 3. he­lyen végzett Záhorsky Orsolya a matematika­­verseny országos fordulójának összesített mezőnyében és a szlo­vákiai magyar iskolák mezőnyében is az 1. helyen végzett (Fotók: szgyg) A nemzetközi megmérettetés­ben Gajdács Zsuzsanna 2. A osz­tályos diákunk sikeres megoldó lett, és a szlovákiai magyar iskolák mezőnyében osztott harmadik he­lyen végzett. Mindkettőjüknek szívből gra­tulálunk a kimagasló eredmény­hez, és további sok sikert kívá­nunk! Köszönet illeti a lányok mate­matikatanárait: Gyenes Zoltánt, Kiss Gézát, Gajdács Mónikát és Koháry Veronikát. (KV)

Next

/
Oldalképek
Tartalom