Új Szó, 2021. április (74. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-08 / 80. szám
10| 2021. április 8. | www.ujszo.com Minden hatéves gyermeket be kell íratni ÖSSZEFOGLALÓ Április az alapiskolai beíratások ideje. Ezek országszerte ebben a hónapban zajlanak, a konkrét időpontot minden oktatási intézmény maga határozza meg. A hatályos előírások értelmében az alapiskola első osztályába be kell íratni minden tanköteles gyermeket. Elsősorban a szülők feladata eldönteni, gyermekük iskolaérett-e, illetve szükség esetén kikérhetik szakember véleményét. Az iskolaérettség és a tankötelesség két eltérő fogalom. Tanköteles az, aki 2021. augusztus 31-éig betölti a hatodik életévét. Az iskolaérettség megállapítása már bonyolultabb dolog, és lényegében azt jelenti, hogy a gyermek a testi, lelki, kognitív, érzelmi és szociális fejlődés olyan fokát érte el, ami lehetővé teszi számára az iskolai ismeretek és készségek elsajátítását. A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokkal összhangban az utóbbi hónapokban sok óvoda többet volt bezárva, mint kinyitva, így akárcsak tavaly, az idén is elsősorban a szülőkre hárult a nagycsoportos korú gyermekek fejlesztése, iskolára való felkészítése, valamint annak megítélése, gyermekük iskolaérett-e. Törvényszegésért bírság Aki nem biztos a dolgában, kikérheti pszichológus vagy az állami Pedagógiai-pszichológiai Tanácsadó és Megelőző Központ (CPPPaP) véleményét, a tanköteles gyermeket azonban ettől függetlenül mindenképpen be kell íratni az első osztályba. Ha sehová nem íratják be, az kihágásnak minősül, amiért 331,94 euróig teijedő bírság szabható ki. Aki nem tudja eldönteni, melyik intézménybe járjon a gyermeke, tanácsos az állandó lakhely szerinti körzetben levő iskolába beíratni, később át lehet vinni máshová. Akkor is be kell íratni, ha nem vagyunk benne biztosak, hogy iskolaérett. Ilyen esetben a be-A tanulási alkalmatlanság jelei ► Rendezetlen, bizonytalan mozgás-egyensúly-és térorientációs problémákra utal. ► Kialakulatlan lateralitás - testséma- és térorientációs zavar feltételezhető. ► A gyermek nem tudja követni a mozgásokra vonatkozó utasításokat. ► Figyelmetlenség, az egymásutániságfelfogásának a nehézsége. ► Rossz ceruzafogás -fipommotorikai nehézségek. ► Kusza rajzok, elmaradott rajzszint, a rajzolás elutasítása. ► Artikulációs problémák, illetve nehezen fejezi ki magát. Az iskolaérettség és a tankötelesség két eltérő fogalom Téma: Iskolaérettség és beíratás íratáskor jelezhetjük az iskola vezetésének, hogy feltehetően haladékot fogunk kérni, noha a halasztásról szóló kérvény elbírálása ezentúl már nem az iskolák hatáskörébe tartozik. így volt eddig Módosult a vonatkozó törvény, és 2021. január 1-jétől az iskolaigazgatók nem dönthetnek a beiskolázás elhalasztásáról. Korábban a dolog úgy működött, hogy a gyermeket áprilisban beíratták az iskolába, és kételyek esetén a szülő jelezte, halasztáson gondolkodnak, amit legkésőbb augusztus végéig kellett kérvényezni. Csatolni kellett a kezelőorvos és az iskolaérettséget megvizsgáló szakember - például pszichológus, logopédus -, valamint a gyermek által látogatott óvoda igazgatójának a véleményét. A beiskolázás elhalasztásáról az iskolaigazgató döntött. Ha elutasította, a gyereknek szeptembertől el kellett kezdenie iskolába járni, viszont ha az első félévben kiderült, valóban nem iskolaérett, utólagos halasztást is jóváhagyhattak, és kivették az iskolából, majd a következő tanévben újrakezdte az első osztályt. Változott a törvény A parlament módosította a 245/2008-as számú vonatkozó törvényt, és 2021-től megszűnt a beiskolázás elhalasztásának, valamint az utólagos halasztásnak az intézménye. Ez az intézkedés megváltoztatta az óvodák és az iskolák hatásköreit. A 2021/2022-es tanévtől kezdődően az iskolák nem dönthetnek a beiskolázás elhalasztására vonatkozó szülői ha a szakvélemény alapján nem iskolaérett, akkor az óvoda megengedheti, hogy még egy évig ott maradjon. Abban az évben azonban, amikor betölti a hetedik életévét, szeptember 1-jétől el kell kezdenie járni iskolába. Nulladik évfolyam Jelenleg több iskolában létezik ún. nulladik évfolyam, amelyet a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára vezettek be, illetve ún. előkészítő évfolyamba járnak azok, akik ugyan már betöltötték a 6. életévüket, de még nem érettek az iskolakezdésre (gyakran logopédiai problémákkal küszködnek). A januártól hatályos módosítás eltörölte a nulladik évfolyamot. Akiket a 2020. december 31- éig hatályos előírások alapján soroltak nulladik vagy előkészítő évfolyamba, azok ezt még normálisan befejezik. Továbbá, a törvénymódosítás lehetővé tesz egy átmeneti időszakot is: a 2021/2022-es tanévben még nyitható nulladik osztály azokban a régiókban, ahol nincs elég hely az óvodákban, azaz az óvodáknak fel kell készülniük, bővíteniük kell a kapacitásukat. Ugyanez érvényes az egészségi szempontból hátrányos, valamilyen fogyatékkal élő gyermekek számára létrehozott alapiskolák előkészítő évfolyamára. Ezekben az esetekben a nulladik és az előkészítő osztály 2022. augusztus 31-ével szűnik meg. (sza) kérvényekről. Az óvodák pedig ezentúl nem tanácsolhatják a beiskolázás elhalasztását, hanem csak arra hívhatják fel a szülők figyelmét, hogy kérvényezhetik a kötelező nagycsoportos óvodalátogatás folytatását. Egy ilyen kérelemhez csatolni kell egy szaktanácsadói véleményt, a kezelőorvos írásos jóváhagyását és a szülők beleegyezését. Ettől függetlenül a gyermeket áprilisban mindenképpen be kell íratni alapiskolába, és (S h utterstock-fe I véte I) Nagyon fontos, hogy a gyermek az anyanyelvén tanuljon Az iskolaérettségről, a beiskolázásról és az iskolaválasztás szempontjairól Lelkes Viktória pszichológust kérdeztük. A szülők mi alapján dönthetik el, hogy gyermekük iskolaérett-e? Minden gyermeknél több tényezőt kell figyelembe venni, ha az iskolaérettség a kérdés. Fontos a megfelelő testi fejlettség, a kognitív funkciók és a szociális készségek érettsége. A kognitív funkciók és iskolai készségek fejlettsége több részterületet foglal magába: kézdominancia kialakultsága, ceruzafogás helyessége, grafomotorika - egyszerű alakzatok lemásolása, vonalvezetés, szem-kéz koordináció, figyelmi funkciók fejlettsége, memória - emlékezet, logikai gondolkodás, vizuálisanalízisszintézis képessége -, rész-egész viszonyok megértése, reprodukálása, szóbeli kifejezőkészség, a hangok felismerése és megkülönböztetése, bizonyos matematikai készségek. Fontos kérdés, milyen a gyermek feladattudata, feladattartása, képes-e önállóan, megfelelő munkatempóban dolgozni csoportban és egyénileg. A szociális érettségnek szintén több jele lehet: mennyire képes a gyermek a szülő jelenléte nélkül kapcsolatot kialakítani másokkal, tud-e segítséget kérni, elfogadni, milyen a kudarc- és monotóniatűrése, tud-e várni a sorára, képes-e alapvető szabályok betartására. Érdemes konzultálni az óvodapedagógussal, ő hogyan látja a gyereket, és ha a szülő bizonytalan, érdemes segítséget kérnie. Az óvodák az utóbbi hónapokban többet voltak bezárva, mint kinyitva. A home office-on levő szülők nem biztos, hogy tudták kellőképpen fejleszteni nagycsoportos korú gyermekeiket. Lehet ennek valamilyen következménye? Az óvodából iskolába való átlépés alapvetően nagy váltás, változás a gyermekek számára. Ezt az időszakot alapvetően egy normatív krízis időszakának gondoljuk. Ez azt jelenti, hogy minden gyermeknek meg kell küzdenie az ezzel járó kihívással, szükséges, hogy az új helyzethez alkalmazkodni tudjanak, beilleszkedjenek egy új közösségbe. Mindezekhez a szülő támogatására, megértésére, türelmére van a gyereknek szükség. A járvány időszaka így több szempontból megnehezítheti a zökkenőmentes iskolába lépést. A tartós otthoniét miatt az óvodások elszokhattak a közösségtől, az oviban meglevő rendtől, szabályoktól. Továbbá, az a tapasztalat, hogy a gyermekek körében is megszaporodtak a pszichés nehézségek. A nagy bizonytalanság, a szülők leterheltsége, az erőforrásaink egyre nehezebb mozgósíthatósága átszivárog a gyermekek életébe, ami felerősítheti egyebek mellett a szorongásaikat, érzelem- és indulatszabályozási nehézségeiket. Ilyen helyzetben az iskolakezdéssel járó stressz erősebb lehet. A szülőktől és a majdani pedagógusoktól ezért több figyelmet és türelmet igényel. Milyen szempontok alapján válasszunk iskolát? Az iskolaválasztás mindig nagy kérdés a szülőknek. Fontosnak tartom az anyanyelvű oktatást. A gyermekek az anyanyelvükön tanultak meg gondolkodni, azt a nyelvet, annak hangsúlyát, hangzóit ismerik a legjobban. Ez az írás és olvasás elsajátítása miatt is fontos. Az anyanyelvi oktatás fontos lehet a közösséghez való tartozás érzésének kialakulása és erősödése miatt is. Persze a távolság is fontos szempont, ha az iskolaválasztásról van szó. Ha a gyerekeknek hosszú időt kell az iskolába, majd haza utaznia, az megterhelő lehet számukra - korábban kell kelni, elindulni, későn ér haza, nincs annyi lehetőség a feltöltődésre, pihenésre, a szülők számára is stresszesebb lehet a napirend tervezése. Módosult a törvény, ezentúl az iskolaigazgatók nem dönthetnek a beiskolázás halasztásról. Önnek erről mi a véleménye? A törvény alapján a beíratás az iskolába megtörténik, ugyanakkor szakértői és gyermekorvosi vélemény alapján a gyermekek 0. évfolyamba kerülnek, ha felmerül, hogy az első osztály követelményeit nem tudnák teljesíteni. Az új rendszer biztosan sok kérdést vet fel a szakemberekben és a szülőkben is. Úgy vélem, az, hogy kérdéses esetekben a szülőket szakemberek véleménye segíti, jó dolog. így a gyermekek fejlettségi szintjéhez és egyéni szükségleteihez igazodhat az iskolakezdés ideje. Ugyanakkor a változás számos, például adminisztrációs, ügyintézéssel kapcsolatos kérdést is felvethet. Mindenképpen jó a gyerekeknek, hogy egy komplex eljáráson keresztül megvalósítható az iskola megkezdésének halasztása. Főleg most, hogy az orvosi és pszichológiai ellátásokat, vizsgálatokat a járványhelyzet is megnehezíti. KÖVETKEZŐ TÉMA: 2% OS ADÓFELAJÁNLÁS ■ MILYEN SZERVEZETEKET TÁMOGATHATUNK, ÜGYINTÉZÉS ÉS HATÁRIDŐK
