Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)

2021-03-03 / 51. szám

www.ujszo.com I 2021. március 3. KULTÚRA 111 Belső térbe költöztetett természet A dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria adott otthont Ferdics Béla és Aradsky Richárd közös kiállításának TALLÓSI BÉLA Dunaszerdahely. Érdekes, egye­di kiállítássel jelentkezett Ferdics Béla és Aradsky Richárd. A Kortárs Magyar Galériába, vagyis a Vermes­villába költöztették be a természet általuk művészeti alkotássá formált-alakított részleteit, illetve a táj általuk művészetté emelt elemeit. Ebből is kiderül, hogy az alkotás az ő esetükben nem steril, vagyis nem műtermi körülmények között szüle­tett meg, hanem organikus környe­zetben. Vagyis valamely természeti környezetből, a maga vadságában, bujaságában, érintetlenségében (ha létezik még ilyen) előforduló tájból megválasztott helyszíni adottság inspirálta, nyújtotta, szolgáltatta a művészi beavatkozás lehetőségét. Beleértve a műalkotás anyagát, alapformáját, egyben a helyét és a színét is. Nemkülönben a művészi objektum számára birtokba vett ma­téria felületi adottságait, a szi­lárdságot és a képlékenységet, va­lamint az organikusságból adódó ál­landóságot, maradandóságot, netán múlandóságot. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert az így születő műtárgyak szo­rosan kapcsolódnak konkrét hely­színekhez. Az alkotások beillesz­kednek abba a természeti közegbe, amelyből kísérletező természetmű­vészeti stratégiák révén művészeti tárggyá léptek elő. Ferdics Béla és Aradsky Richárd közös kiállítása ezért is érdekes, mert alkotásaik ere­deti közegükből kiemelve a Vermes­villa termeiben kapnak új életet. Lé­tezésüket eredeti közegükben a ki­állításon fényképek dokumentálják. „A kiállításon az alkotások - akár egy természettudományi múzeum­ban - a saját természetes életterük­ben és mintegy onnan kiemelve, az intézményes tér sterilitásában pár­huzamosan vannak prezentálva. Mintha élőlényeket igyekeznénk múzeumi keretek között bemutatni: Ferdics Béla Térfoglalók című munkájával csoportot, sereget alkotott meg. Ennek a tömegnek az egyes elemei, illetve egyedei vándorolnak, új helyszínekre kerülnek, akár egy eltévedt csorda (természetesen ezt a tájban kell elképzelni). lefotózzuk, hogy hogyan viselked­nek természetes életterükben, majd kombinálva ezt, kitömött térbeli másukkal egy vitrinben tesszük őket láthatóvá” - fogalmaz a galériában installált anyaggal kapcsolatban Gyenes Gábor, aki a kiállító művé­szekhez hasonlóan az In Situ alko­tócsoportot képviseli. „Aradsky Richárd Nyitott tér című plasztikasorozata tudatosan hasz­nálja az életre keltés, a mozgásba hozás stratégiáit - fedi fel Gyenes Gábor. - Alkotásainak meghatáro­zó, szinte kizárólagos anyaga a fa, melyet növényi eredete ellenére ki­mondottan állatszerű mozgó lé­nyekké formál. Ezek a szobrok mind ott voltak a fában, Aradsky csupán kibontotta, láthatóvá tette ezeket a formákat.” Ferdics Béla, akinek a Fény fogó és a Térfoglaló sorozata kapott helyet a dunaszerdahelyi kiállításon, rend­szeres résztvevője Vajkán az In Situ művésztelepnek, amelyet 2017-ben először szervezett meg Gyenes Gá­bor Václav Kingával közösen. „Nálam 2017 volt a váltás, egyben a nyitás is más kifejezési mód, új médiumok alkalmazása, kipróbálá­sa felé - mondta el kérdésünkre Fer­dics Béla, aki ezt megelőzően főleg rajztechnikákkal és üvegművészet­tel foglalkozott. - Ahogy váltották egymást a workshopok Vajkán, mind közelebb kerültem a termé­szethez. Többünknek a természet­művészet és a happening lett az új kifejezőeszköze. Ennek hatására kezdtem efemer jellegű anyagokkal foglalkozni. Ily módon még inkább sikerült kifejezi azt, amire korábban is törekedtem már, vagyis a körü­löttünk zajló állandó változást, az emberit, saját létünket, sebezhető­ségünket, múlandóságunkat.” Ferdics Béla számára fontos a tér és a kommunikáció vele, legyen az belső vagy külső - urbánus, induszt­­riális, a természetben megtalált - tér. „A természeti környezetbe vala­milyen történetet próbálok szerve­sen beépíteni - mondta. - Ilyen a fényfogókkal való kísérletezés, vagy a térfoglalás folyamata. A hely gyakran formálja az eredeti koncep­ciót, megtoldva ezzel a mű gondo­latiságát. Izgalmas számomra a ter­mészetbe való beavatkozás az In Si­tu táj-, illetve természetművészeti koncepciója szerint, vagyis oly mó­don, hogy az alkotó erősen szemé­lyes kapcsolatot hoz létre, alakít ki a természettel. A természetben létre­hozott alkotás, a természetszobrá­szat gyakran a helyszínen található anyaggal dolgozik. Ezért a Vajkán készült művek rövid életűek, efemer jellegükből adódóan időszakosak. Ha mégis maradnak a helyszínen, idővel fokozatosan eggyé válnak a környezetükkel, amolyan gesztus­ként felemésztődnek. Izgalmas az a folyamat is, amikor a művész a ma­ga által hozott társadalmi vagy sze­mélyes megélését a természetbe ki­vonulva újrajátssza, feldolgozza és megörökíti.” A kiállításról még több fotó és vi­deó az ujszo.com-on. kJ—'-'“ ^ Nem csak a túlsúlyosak gondja ^ / *^gjji0g0^[gg. eresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Aradsky Richárd alkotásainak meghatározó anyaga a fa. Az ágakból, hasá­bokból és farönkökből állatszerű lényeketformál. (Somogyi Tibor felvételei) jÉK§Vc§írák méregtelenítő ereje Koleszterin ellen segít a következetes

Next

/
Oldalképek
Tartalom