Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)

2021-03-01 / 49. szám

6 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. március 1. I www.ujszo.com Ellenzéki előválasztások Budapest. Augusztus köze­pén kezdődnek az ellenzéki elő­választások. Az egyéni képvise­lőjelölteket egy, a miniszter­elnök-jelölt személyét két fordu­lóban választhatják ki a szavazók - olvasható az ellenzéki együttműködés pártjainak közle­ményében. A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd által jegyzett közle­mény szerint a közös ellenzéki program tervét a pártelnökök májusban társadalmi vitára bo­csátják. Mind a 106 választókör­zetben előválasztáson dől el, ki­ket tartanak a választók alkal­masnak a Fidesz legyőzésére és méltónak a magyarok további képviseletére. Az előválasztás többhetes folyamata - figyelem­mel a koronavírus-járványra - augusztus közepétől indul, ame­lyen az egyéni képviselőjelölte­ket egy fordulóban, a mi­niszterelnök-jelölt személyét két fordulóban választhatják ki azok a szavazók, akik 2022 áprilisáig betöltik a 18. életévüket. Az elő­választáson mindenki indulhat, aki elfogadja a jelölti feltételeket, amelynek része képviselőjelölt­ként 400, miniszterelnök-je­löltként 20 ezer támogatói ajánlás összegyűjtése is. (MTI) RÖVIDEN Számonkérni a gyilkosokat Berlin. A Dzsamál Hasogdzsi kormány kritikus szaúdi újságíró meggyilkolásáért felelős embe­rek számonkérését követelte a Riporterek Határok Nélkül (RSF) jogvédő szervezet szom­baton, egy nappal azután, hogy az amerikai hírszerzés egy jelen­tésében azt írta: Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös hagyta jóvá a műveletet, amely­ben megölték Hasogdzsit. Rijád visszautasította a beszámoló kö­vetkeztetéseit, megismételte ál­láspontját, mely szerint a bűn­tényt egy önkényesen cselekvő halálosztag hajtotta végre.,,A je­lentés aláhúzta: független és al­kotmányos vizsgálatra van szük­ség a felfoghatatlanul brutális gyilkosság ügyében - írta Chris­tian Mihr, az RFS igazgatója. - Meg kell büntetni a felelősöket. Független bíróságoknak kell igazságot szolgáltatniuk, és tisz­tázniuk, pontosan miért tehető felelőssé Mohamed bin Szal­mán”-hangsúlyozta Mihr. (MTI) Virginiában is legális lesz a marihuána Richmond. Megszavazta szombaton a virginiai törvény­­hozás az USA-ban, hogy az ál­lamban legalizálják a marihuána rekreációs célú használatát. A helyi képviselőház és szenátus is megszavazta azt a kompro­misszumosjavaslatot, hogy 2024-től felnőttek szabadon használhatják a kábítószert. Ez­zel Virginia az első déli állam, ahol legalizálják a marihuánát, amely 15 másik államban és a fővárosban már engedélyezett. 2024. január 1-jén lép életbe a marihuána helyi kereskedelmét szabályozó törvény. . (MTI) Ezrek tüntettek Moszkvában Oroszok és Oroszországban szolgálatot teljesítő diplomaták emlékeztek Moszkvában a hat évvel ezelőtt meggyilkolt ellenzéki politikusra, Borisz Nyemcovra (TASR/AP) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Washington. Ezrek tiintettek szombaton Moszkvában Borisz Nyemcov volt orosz miniszterelnök­helyettes és ellenzéki vezető meggyilkolásának hatodik évfordulóján. A Vlagyimir Putyin politikájának egyik leghangosabb bírálójaként is­mert Borisz Nyemcovot, aki a ki­lencvenes években, Borisz Jelcin el­nöksége idején a miniszterelnök­helyettesi tisztségig emelkedett, 2015. február 27-én lőtték agyon Moszkva központjában, a Kreml fa­lától egy kőhajításnyira. A gyilkos­ság öt állítólagos csecsen elkövető­jét, köztük Ramzan Kadirov csecsen elnök biztonsági szolgálatának egyik tisztjét 2017-ben 11-től 20 évig ter­jedő szabadságvesztésre ítélte egy moszkvai bíróság. Nyemcov csa­ládja mindmáig kifogásolja, hogy a szerinte egyértelműen politikai in­díttatású gyilkosság hátterét nem si­került tisztázni. „Évről évre újra összejövünk ezen a helyszínen, hogy megmutassuk a hatalomnak: nem felejtettünk és nem fogunk felejteni” - mondta Mihail Kaszjanov ellenzéki politikus, ko­rábbi kormányfő. „Biztos vagyok benne, hogy a célok, amelyekért Borisz harcolt — az oroszok szabad­sága, jóléte és méltóságteljes élete - hamarosan megvalósulnak” - tette hozzá. A tüntetés résztvevői virágokat , helyeztek el Nyemcov meggyilko­lásának helyszínén. Egy civil szervezet szerint körül­belül 3700-an vettek részt a meg­mozduláson, köztük az Európai Unió, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság nagykövetei. „Nyemcov példakép azok számá­ra, akiknek nem közömbös a sza­badság, az emberi jogok és a de­mokrácia” - írta az ÉU oroszországi külképviselete a Twitteren. „To­vábbra is ösztönző példa marad az igazságot, transzparenciát és sza­badságot áhító emberek sokasága számára” - hangoztatta tweetjében Rebecca Ross, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének szóvi­vője. Eközben Washington jelezte, hogy mélységesen aggasztja a szó­lásszabadsággal szemben egyre nö­vekvő intolerancia Oroszországban. „Azok, akik a szabadságukat és a demokráciát védelmezik Oroszor­szágban, továbbra is gyilkosságok célpontjai” - írta közleményében Antony Blinken amerikai külügy­miniszter. „Az orosz nép jobbat ér­demel” - tette hozzá. Tavaly augusztusban Szibériában - több nyugati laboratórium egybe­hangzó megállapítása szerint - megmérgezték Álekszej Navalnij ellenzéki politikust. A mérgezést követően Navalnijt Berlinbe szállí­tották életmentő kezelésre. Január 17-én tért haza Moszkvába, ahol azonban őrizetbe vették a büntetés­végrehajtási hatóságok indítványá­ra, s ennek alapján február 2-án egy moszkvai bíróság letöltendőre vál­toztatta az úgynevezett Yves Rocher-ügyben rá korábban kisza­bott felfüggesztett szabadságvesz­tést. A politikus őrizetbe vétele és letöltendő szabadságvesztésre íté­lése miatt január végén és február elején a hívei három, engedély nél­küli tömegtüntetést szerveztek az országban. Ezeknek több mint ti­zenegyezer részvevőjét vették őri­zetbe az orosz hatóságok. (MTI/AFP) Újabb halálos áldozatai vannak az oszlatásnak A mianmari rendőrség megölt hét tüntetőt, és sokakat megsebesített vasárnap a tüntetések oszlatésakor, három városban. Rangún. Kjav Htike politikus arról számolt be, hogy az ország déli ré­szén fekvő Davei városban a rendőr­ség tüzet nyitott a tiltakozókra. Há­rom ember meghalt, többen megse­besültek. Az értesülést megerősítette a The Dawei Watch című helyi mé­dia, amely szerint legalább egy em­ber életét vesztette, és több mint egy tucatnyi megsebesült. A rendőrség az ország legnépe­sebb fővárosában, Rangúnban is rá­lőtt a tüntetőkre. Egy neve elhallga­tását kérő orvos azt mondta, hogy a kórházba mellkasi lőtt sebbel szállí­tottak egy embert, aki később meg­halt. Az értesülést a The Mizzima és a The Myanmar Now című független helyi médiumok is megerősítették, oldalaikon erősen vérző emberek ké­pét közölték. Szemtanúk szerint a rendőrök hanggránátokkal is oszlat­tak Rangúnban. Egy nő a hangrob­banásoktól szívinfarktust kapott és meghalt - mondta leánya és kollégái. A rendőrség és a katonai kormány­zat nem reagált a sajtó megkeresésére az ügyben. Mandalajban, az egykori királyi székhelyen a tiltakozások hatósági oszlatásakor ketten meghaltak. Tün­tetések voltak több más településen, köztük Lasióban, az ország északke­leti részén - számoltak be helybeliek és a sajtó. A délkelet-ázsiai országban egy hónapja keletkezett káosz azt köve­tően, hogy a hadsereg magához ra­gadta a hatalmat, és őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, Aung Szán Szú Kjít, valamint pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) irányí­tóit. A katonaság azt állítja, hogy a ta­valy novemberi választásokon az NLD csalással aratott fölényes győ­zelmet. Azóta rendszeresek a tiltako­zások a katonai hatalomátvétel ellen, a hatóságok nem képesek megaka­dályozni a mindennapos tüntetéseket és a polgári engedetlenségi mozgal­mat. A rendőrség több alkalommal is éles lőszerrel próbált oszlatni, a de­monstrációknak már több halálos ál­dozata van. A puccs, amely közel 50 éves ka­tonai uralom után megakasztotta Mi­­anmar demokrácia felé haladását, több százezer tüntetőt vitt az utcákra. A hatalomváltást élesen elítélték a nyugati országok, amelyek közül több korlátozott szankciókat vezetett be Mianmar ellen. (MTI) Őrizetbe vették a demokráciáért küzdőket Elfogult bizottság Hongkong. A hongkongi demok­ráciáért küzdők mozgalmának 47 tagját (39 férfit és 8 nőt) vette őrizet­be vasárnap a helyi rendőrség felfor­gatásra irányuló összeesküvés vádjá­val. Az egykori törvényhozókat és a demokrácia szószólóit januárban már egyszer őrizetbe vették, de utána sza­badon engedték. Most újra őrizetben vannak, ma bíróság elé állítják őket - derült ki a rendőrség közleményéből. A hatóságok szerint azzal sértették meg az új kínai nemzetbiztonsági tör­vényt, hogy tavaly részt vettek a fél­autonóm terület törvényhozásának egy nem hivatalos előválasztásán. A demokráciapárti tábor azért tartott előválasztásokat, hogy meghatároz­za, ki a legjobb jelölt a törvényhozás többségének megszerzésére. Ázt ter­vezték, hogy megszavazzák azokat a főbb törvényjavaslatokat, amelyek­nek eredményeképpen lemondásra kényszerülhet Carrie Lam, Hong­kong kormányzója. Januárban 55 ak­tivistát és volt törvényhozót tartóz­tattak le az előválasztásokon betöltött szerepük miatt. A letartóztatások a hongkongi demokráciamozgalom elleni legjelentősebb hatósági fellé­pések azóta, hogy Peking tavaly jú­niusban bevezette az új nemzetbiz­tonsági törvényt. A jogszabály célja, hogy elfojtsa a 2019-es, hónapokig tartó kormányellenes tüntetések nyomán keletkezett ellenállást. (MTI) Jeruzsálem. Izraelben a jobbol­dalnak kedvező politikai elfogult­sággal, átláthatatlan működéssel és protekciós döntéssel vádolják a le­zárt légtér melletti rendkívüli ki- és belépésről döntő bizottságot, amely a Benjámin Netanjahu izraeli mi­niszterelnököt támogató pártokra szavazó ultraortodoxok utazását teszi lehetővé - jelentette a helyi média vasárnap. A politikai botrányt a péntek es­te, a 12-es kereskedelmi tv­­csatornán bemutatott oknyomozó riport indította el, amely szerint az izraeli állampolgárok rendkívüli ki- és belépési engedélyéről döntő bi­zottság elsősorban az ultraortodo­xok utazását teszi lehetővé, akik a március 23-án esedékes parlamenti választáson jobboldali, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt támogató pártokra szavaznak. A Háárec című újság szerzője, Úri Miszgav naponta kilátogatott a tel­­avivi Ben Gurion repülőtérre, ahol az öltözékek alapján végzett szá­mításai szerint a zárlat ellenére re­pülni készülő vagy Izraelbe érkező utasok kétharmada vagy 80%-a volt ultraortodox, akik a Netanjahut tá­mogató pártokra adják voksukat. Január 26., Izrael légterének le­zárása óta az izraeli állampolgárok kivételes engedéllyel indulhatnak külföldre vagy landolhatnak a Ben Gurion repülőtéren. Az engedélye­ket egy, a belügyminisztérium, a külügyminisztérium és az egész­ségügyi minisztérium által közösen erre a célra felállított, „kivételezési bizottságtól” kell kérni. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom