Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)

2021-03-26 / 71. szám

www.ujszo.com | 2021. március 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Érettségi helyett A leghülyébbek is szeretnek eldicsekedni azzal, ha tudnak valamit VERES ISTVÁN Barázdabillegetők bille­gették a barázdát, amikor Bandika és Ervin meg­tudta, hogy idén elmarad az érettségi. Könnyeik erekben folytak le arcukról, majd tovább a réten már patakokká hízva folytat­ták útjukat a völgyek felé, ahol to­vábbi patakokba, majd folyókba csatlakoztak, és így haladtak tovább, egészen a tengerekig. Mivel éppen a Szepesség hószagú halmain sétál­tak, szándékosan egymásnak ellen­tétes irányban igyekeztek sími, hogy Bandika könnyei a Balti­tenger, Erviné pedig a Fekete-tenger vízgyűjtő területébe kerüljenek. Amikor aztán a könnyeink ismét ta­lálkoznak a Gibraltári-szorosnál, csapunk egy nagy bulit - hangoz­tatták magabiztosan. Aztán visszaszomorodtak mégis. Szokott maga érettségizni? - törölte meg a szemeit egy papír zsebken­dővel Bandika. Mostanában nem igazán - vallotta be Ervin. De bizto­san volt valami maradandó élménye ezzel kapcsolatban. Amit sose gon­dolt volna azelőtt, és mégis megtör­tént, ráadásul nem is fájt. Volt ilyen? Volt, volt - bólogatott Ervin. Akar róla beszélni? - faggatta tovább Bandika. Nem, de elmondhatom, adta meg magát Ervin. Sosem hittem volna, hogy a tablóképhez minden fiú az én szürke zakómban fényké­­pezkedik majd. Pedig pontosan így történt. Jó kis zakó volt, ilyen... úgynevezett homokszürke... bár akkoriban ezt a szót még iksszel ír­ták. Bandika csalódottan csoszogott tovább a csodálatos tájban. Ennyi? Nem volt esetleg valamilyen kérdés, amivel az érettségi vizsgán megszo­rongatták? Ervin kikerült egy ébre­dező csigát, majd beismerte, hogy ilyen is volt. Már azt hittem, zse­bemben a papír, amikor kaptam egy kérdést, hogy mi okozza a legna­gyobb problémákat a Szahel­­övezetben. Azt kellett volna mon­danom, hogy a túllegeltetés. De nem mondtam... Viszont megjegyezte - emelte fel a mutatóujját Bandika. Viszont meg - hagyta helyben a megállapítást Ervin. Valaki meg azt mondja, nem is kellene már ilyesmivel fárasztani a felnövekvő generációkat - tért vissza a témához a következő ka­nyarban Bandika. Maga is ellenne most anélkül, ha nem tudná, milyen bajokat okozott a Szahelben a túlle­geltetés, nem? Most már sem a Sza­­helről nem hallani, sem a túllegelte­­tésről. Ervin ingerült hangnemben válaszolt. Már megbocsásson, de mit ért az alatt, hogy nem hallani? Azért, mert maga nem hallott valamiről, attól arról a valamiről még hallhattak sokkal többen, mint magáról. Tudja, maga az a fajta, aki mindent szá­mokban akar látni. Amit ma csinál, annak holnap már számokban akarja látni az eredményét. Azt mondja, hogy az érettségi megszüntetésével időt meg energiát takaríthatunk meg. Oké. Megtakarítottuk azt az időt meg azt az energiát. És mit kezdünk vele? Mert ha tanulásra használjuk, akkor azt mondom, jó. De ennyi erővel akár érettségizhetünk to­vábbra is, nem? Bandika megvonta a vállát, és előkereste a cigarettás do­bozt. Azért még egyet hadd kérdez­zek. Miből gondolja maga, hogy a tudásnak akkora ereje van? Ervin kicsit gondolkodott a válaszon, majd tüzet adott. Onnan, hogy még a leg­hülyébbek is szeretnek eldicsekedni azzal, ha tudnak valamit. A szerző a Vasárnap munkatársa (Kotrha) A fél világ nem elég Mélyül a vakcinákhoz való hozzájutásban tapasztalható groteszk egyenlőtlenség a szegény ás a gazdag országok között az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint, így pedig a vírus több évre túszul ejthet minket. „Januárban kijelentettem, hogy a világ katasztrofális erkölcsi kudarc szélére kerül, ha nem hoznak sürgős intézkedéseket a vakcinák méltá­nyos elosztásáért. Elkerülhetjük ezt a kudarcot, de megdöbbentő látni, hogy eddig milyen kevés történt en­nek érdekében” - jelentette ki Ted­­rosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója. A WHO kezdeményezésére létre­hozott COVAX nemzetközi prog­ram feladata, hogy idén közel 200 ország és terület lakosságának 20 százalékát ellássa védőoltással, és pénzügyi segítséget nyújtson 92 ala­csony jövedelmű országnak. „Azok az országok, amelyek most a fiata­labb, egészséges és a fertőzésnek kevésbé kitett embereket oltják, ezt más országok egészségügyi dolgo­zóinak és idős embereinek rovására teszik” - hangsúlyozta a főigazgató. „Egyes országok a teljes lakosságu­kat beoltják, míg más országoknak semmijük sincs. Ez rövid távon biz­tonságot adhat, de ez hamis bizton­ságérzet. Minél jobban terjed a Covid-19, minél több variáns ke­ring, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a létező védőoltások nem lesz­nek hatásosak” - magyarázta. Az alacsony jövedelmű orszá­gokban csak a világban felhasznált vakcinák 0,1 százalékát adták be, míg a világ lakosságának 16 száza­lékát kitevő magas jövedelmű or­szágokra a beadott vakcinák több mint fele jutott. „Ha nem vetünk vé­get a pandémiának, még hosszú évekre túszul ejthet bennünket. Ezért mondjuk, hogy a vakcinák megosz­tása minden ország érdeke” - hang­súlyozta Tedrosz, és kijelentette, eddig az AstraZeneca volt az egyet­len cég, amely vállalta, hogy nem húz hasznot a világjárvány alatt a Covid- 19 elleni vakcinájából. (mti) I 7 Működik a kínai adósságcsapda FELEDYBOTOND Tájainkon is alaposan meg kell fontolni a kínai befektetések be­engedését és a gazdasági kapcsolatok építését. Laosz lehet a következő, amely elesik a kínai beruházási hite­lek nyomása alatt. Az ország - a szomszédos Vietnámhoz ha­sonlóan - kommunista vezetéssel működik, szigorú sajtóelnyomással. Vietnámmal ellentétben azonban kifejezetten Kína-barát politikát visz. Két nagy beruházási hullám érte el Peking felől. Egyfelől egy gyorsvas­út projektje kerülne körülbelül 6 milliárd dollárba, amely szinte a nemzeti GDP egyharmadát jelenti. Persze kínai alvállalkozókkal kell építkezni, te­hát ez a szokásos megoldás az „Egy út - egy övezet” ismert politikai gaz­daságtana értelmében. A másik folyamatban lévő pénzkihelyezés a Mekong folyón épülő erőműveket célozza. A folyónak van egy jól kihasználható laoszi szaka­sza, és több mint 60 (!) erőművet terveznek ott felépíteni. A laoszi kor­mány nemrég alá is írta a megállapodást egy kínai céggel, és aszerint 25 évre koncesszióba adja ezt a termelési lehetőséget. (Nem teljesen világos még, hogy a villamosvezetékek és az infrastruktúra mely más elemeit érintheti a szerződés.) Ami tény, hogy még a nem sokat szivárogtató laoszi közszolgák is ki­kibeszélték a nemzetközi sajtóban: teljes érthetetlen, hogy egy ilyen üzle­tet elvihetnek a kínaiak, és felfoghatatlan, hogy miért adják nekik olyan könnyen oda, hiszen a legjobb esetben is exportra fognak termelni az erőművek... Az már csak hab a tortán, hogy a híres arany háromszög - Vietnám, Thaiföld és Laosz határa - is kínai kézbe került: egy amerikai szankciós listán szereplő, a bűnüldöző szervek előtt ismert figura vezeti az ottani szabad vámterületet, hivatalosan Laosz megbízásából. Óriási kaszinók nőttek ki a földből tíz év alatt - elsősorban a kínai közönségnek -, és most egy nagy folyami kikötőt terveznek. Hogy az arany háromszögből szár­mazik az ázsiai szintetikus drogkereskedelem nagyobb része, az pedig az ENSZ vonatkozó adataiból derül ki. Laosz hitelbesorolását múlt augusztusban rontották tovább, mivel a vi­lágjárvány következtében még instabilabb a költségvetés, és az országra nehezedő kínai hitelek súlya miatt nem biztosítható a stabilitás. Arra vi­szont kiváló a helyzet, hogy további lépésként, az adósságcsapda árnyé­kában Peking esetleg néhány újabb stratégiai „kérést” tolmácsoljon. Egy kommunista a másik kommunistával sem bánik különbül. Nem­hogy a kapitalistákkal. Azt kéne már csak megérteni Európában, hogy nincs kínai nemzetközi kapitalizmus: egy kommunista párt van, amelynek van gazdasági tevékenysége, és mindent fel fog használni annak érdeké­ben, hogy terjeszkedjen és politikai befolyást vásároljon - egyszerre. Ezért legalább az elemi óvatosságot érdemes lenne betartani Európában is. FIGYELŐ Miről tárgyalnak móg Matoviőcsal? Sulik és Remisová utat engedett annak a forgatókönyvnek, hogy Matovic mégse mondjon le - hja a Sme kommentálja. Állítólag az SaS és a Za l’udí álláspontja is vilá­gos: a négyes koalíció csakis Igor Matovic nélkül folytathatja. „Jó, de akkor miről tárgyalnak még Mato­­viccsal? Hol abban a logika, hogy még mindig vele egyezkednek ar­ról, hogyan nézzen ki az átalakított kormány, ha Matovicnak már rég le kellett volna mondania, hiszen teljesítették az ehhez szükséges, általa megszabott feltételeket?” - teszi fel a kérdést a lap. Ha valóban megegyeznek, akkor ez mindegy is lesz, de ha nem egyeznek meg, ak­kor Matovic úgy dönt, hogy még­sem mond le. Ha arról tárgyalnak, hogyan működne egy hárompárti kormány, ahhoz Suliknak semmi köze, hiszen nem lesz a tagja, ha pedig arról tárgyalnak, hogyan fog kinézni az új, négypárti kormány, ahhoz meg Matovicnak nincs kö­ze, mert már le kellett volna mon­dania, és más kap megbízást egy ilyen kormány létrehozására. Igen, Remisovával nem ennyire világos a helyzet, de akkor azt is ki kell mondani, hogy a saját lemon­dásának elodázásával annak a megoldásnak a megvalósítását is elodázza, amely most a legjobb az ország számára: ez pedig a négyes koalíció - új kormányfővel, (úsz) A komisszár visszatér Újra bevezetik a politikai tisztek intézményét az orosz nemzeti gárdában. A katonai-politikai fő­csoportfőnökség feladata a testü­let katonáinak és alkalmazottai­nak erkölcsi és politikai képzése lesz. A bejelentésből kiderült, hogy a főcsoportfőnökség kiala­kítása már februárban elkezdő­dött, és a jövő évig eltart. Politikai tisztek először a szovjet hadseregben szolgáltak, feladatuk a katonák és a többi tiszt megfi­gyelése és ellenőrzése, valamint az ideológia érvényesítése volt. Az úgynevezett komisszárok a pártot képviselték, később a szo­cialista tábor hadseregeinél is ez volt a feladatuk. Szavuk erősebb volt, mint a katonatiszté, nálunk politruk volt a gúnynevük. Oroszországban az év végéig fe­jezik be e rendszer felélesztését, az egységeknél decemberig be­vezetik a politikai parancsnokhe­lyettes tisztségét és a katonai­politikai alegységeket. Ezek „összetett pszichológiai, kulturá­lis, szabadidős és egyéb tevé­kenységet fognak folytatni a sze­mélyi állomány magas szintű erkölcsi-politikai és pszichológiai állapotának fenntartása érdeké­ben”. A gárda igazgatója szerint erre a szolgálati fegyelem meg­erősítése és fenntartása érdekében van szükség. (mti, úsz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom