Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-03 / 51. szám
MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVIÁG RÖVIDEN 8 J____________ 2021. március 3.1 www.ujszo.com 90 éves Mihail Gorbacsov A rendszerváltás korának három kulcsfigurája: George Bush amerikai elnök, középütt Gorbacsov, jobboldalt Helmut Kohl német kancellár (TASR/AP) Nem lankadó mianmari tiltakozás Rangun. Ismét több városban utcára vonultak a tüntetők Mianmarban, így tiltakozva az előző havi katonai hatalomátvétel ellen; a rendőrség könnygázt, hanggránátot, vízágyút és gumilövedékeket vetett be a tömeg feloszlatására. Demonstrációk voltak a délkelet-ázsiai ország első és második legnagyobb városában, Rangunban és Mandalajban, illetve Daveiben is. Helyi sajtójelentések szerint többen megsebesültek a rendőri akcióban, például az északi Kalaj városban. Sok tüntető munkavédelmi sisakot viselt, többen pajzsként tartottak maguk elé különböző tárgyakat, valamint barikádokat emeltek. Egyesek banánhéjakkal próbálták lassítani a rendőrök előrenyomulását Rangun központj ában. (MTI) Választás jöhet Örményországban Jereván. Nikol Pasinján örmény kormányfő közölte, hogy hajlandó lenne előrehozott parlamenti választásokat tartani, ha az ellenzék elfogadja konzultációk megtartására vonatkozó javaslatát. Pasinján, aki súlyos belpolitikai nyomás alá került az Azerbajdzsántól ősszel elszenvedett megalázó háborús vereség óta, tüntető hívei előtt bejelentette, kezdeményezni fogja az alkotmány októberre időzített módosítását. Javaslata értelmében a módosítással az ország jelenlegi parlamentáris kormányformáját félelnöki rendszerré változtatnák. (MTI) Kiszabadultak az elrabolt diáklányok Gusau. Szabadon engedték elrablóik azt a több száz diáklányt, akiket február végén hurcoltak el az északnyugat-nigériai Zamfara állam egy bentlakásos iskolájából. Bello Matawalle, az állam kormányzója azt mondta: „Összesen 279 lányt raboltak el, és hála Istennek mind itt vannak.” A diáklányokat február 26-án hajnalban rabolták el egy Jangebe városában lévő iskolából. Alig több mint három hónap alatt ez volt a harmadik gyerekrablás Nigéria északnyugati részén. Ehhez a módszerhez folyamodnak a térségben tevékeny iszlamista terroristák. (MTI) Navalnij miatt büntet az USA Washington. Joe Biden amerikai elnök szankciókat jelentetett be orosz funkcionáriusok és cégek ellen Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus és munkatársai elítélése és az ő, valamint több munkatársa bebörtönzése miatt. Pontosan nem nevezték meg, hogy kikről van szó (7 személy érintett), de arra utaltak, hogy olyan személyekről, akiknek - közvetlenül vagy közvetve - közük lehet a politikus megmérgezéséhez, valamint az ő, ill. az érte tüntető oroszok bebörtönzéséhez is. (MTI, I ndex) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Tegnap töltötte be 90. életévét Mihail Gorbacsov, aki 1985-től a Szovjet Kommunista Párt főtitkára, majd a Szovjetunió elnöke volt. Az ember, aki békésen véget vetett a hidegháborúnak. „Meggyőződésem, hogy a szovjet vezetés helyesen cselekedett, amikor nem avatkozott be a közép- és keleteurópai változásokba. Vannak, akik mind a mai napig szemrehányást tesznek nekem azért, hogy átengedtem ezeket az országokat. Nos, ha valakinek átengedtük őket, akkor ez az adott ország népe volt” - a fenti állítás a 90 éves Mihail Gorbacsovtól származik, önéletrajzi kötetében írta e sorokat a Szovjetunió utolsó vezetője. A vasfüggöny mögötti egykori országok lakóiként egyetértünk vele, ám Oroszország népe kevésbé díjazta ezt a nagylelkűséget. 90. születésnapja alkalmából a világ több vezetője, köztük Joe Biden amerikai elnök, Angela Merkel német kancellár és Boris Johnson brit kormányfő is felköszöntötte az egykori politikust, sőt Vlagyimir Putyin orosz elnök is méltatta az orosz és a világtörténelemben játszott szerepét. Gyorsan felívelő pálya Egyetlen szovjet pártfőtitkár sem mondhatja el magáról, hogy megérte ezt a kort, azt pedig végképp nem, hogy a hatalom elvesztése után 30 évvel is békésen élhet. A pártfötitkári állás halálig szólt - kivéve a kegyvesztett Nyikita Hruscsovot, akit megpuccsolt a Szovjet Kommunista Párt (SZKP) Leonyid Brezsnyevet támogató központi bizottsága, de 1971-es haláláig legalább békében élhetett nyugdíjasként, ami nagy változás volt az ideológiailag épp általa sztálintalanított országban. Gorbacsov 1931. március 2-án született a Sztavropolhoz közeli Privolnoje faluban, ahonnan a moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem jogi karára jutott, majd az egyetem elvégzése után visszatért Sztavropolba, ahol az ügyészségen helyezkedett el. Az 1952 óta párttag politikus gyorsan talált testhezállóbb feladatot a Uniós jogot sérthet Lengyelország Luxemburg. Sérthetik az uniós jogot a lengyel igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvény módosításai, amelyek a legfelsőbb bírósági tisztségekre pályázók kinevezését érintik - foglalt állást ítéletében az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága, de hozzátette, hogy a jogsértés tényleges fennállásáról a lengyel bíróságoknak kell dönteniük. A téma azt követően került az uniós testület elé, hogy a lengyel nemzeti igazságszolgáltatási tanács 2019-ben úgy döntött: öt bíró esetében nem terjeszt a lengyel köztársasági elnöke elé a legfelsőbb bíróság álláshelyeire irányuló kinevezési javaslatot, hanem más pályázókat javasol bírónak. Az érintettek fellebbezést kívántak benyújtani, de ezt a lengyel jog vonatkozó rendelkezése alapján nem tudták megtenni. Az ügyet vizsgáló lengyel legfelsőbb bíróság ezért az uniós bírósághoz fordult. (MTI) VLKSZM-ben (a szovjet Kommunista Ifjúsági Szövetség), a sztavropoli agitációs és propagandaosztály helyettes vezetőjeként. Beszélni, hatni, közvetlen stílusával bizalmat ébreszteni és meggyőzni ugyanis tudott. Az ifjúsági vonalon emelkedve jutott 1970-re az SZKP sztavropoli körzeti bizottságának élére, aztán egy évvel később az SZKP Központi Bizottságába. Leonyid Brezsnyev pártfőtitkár 1980-ban rábólintott, hogy Gorbacsov - 49 évesen a korosodó vezetéshez képest szokatlanul fiatalon - tagja legyen a szovjet vezetés legbelső körének, a Politbürónak. Amikor 1985. március 10-én Konsztantyin Csemyenko pártfötitkár meghalt, a Kreml orvosi stábjának vezetője elsőként Gorbacsovot értesítette, így ő intézze Csemyenko temetését - ez egyben azt is jelentette, hogy Gorbacsov léphet a helyére. Glasznoszty, peresztrojka Az új pártfötitkár első intézkedései közé tartozott az alkoholtilalom, öt évre megfosztva az országot a kétségtelenül nagy tételben fogyasztott vodkától. Ezen kívül azonban a sokatmondó szavakon túl - például, Mihail Gorbacsov napjainkban. Világszerte elismerik, hazájában nem. hogy gyorsítani kell az ország társadalmi-gazdasági fejlődését és szakítani kell a tervgazdasággal -, nem sok minden történt, leszámítva a Kremlben folyó csatározásokat, és a régi káderek lecserélését. Az SZKP 1986-os, XXVII. ülésén jött az újabb mérföldkő: a párt programja módosult, eszerint a szocializmust kell tö-Budapest. A magyar egészségügyi dolgozóknak március 1-jén éjfélig kellett aláírniuk az új munkaszerződést, amivel átlépnek az egészségügyi szolgálati jogviszonyba, és tovább dolgozhatnak a közellátásban. Korábban Debrecenben és Nyíregyházán is tiltakoztak az orvosok az új szerződés aláírása ellen, az ugyanis több ponton nem volt egyértelmű az alkalmazottak számára. Az új helyzet miatt felmondott az összes közalkalmazott orvos munkavállaló a tatabányai Szent Borbála Kórház sürgősségi osztályán. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház II. számú belgyógyászatán a 15 orvosból csak 3 írta alá a március elsejétől érvényes szerződését, ezért a kórház főigazgatója a Nemzeti Népegészségügyi Központnál bejelentette: az osztály működésképtelenné vált. Nem tudják vállalni a gasztroenterológiai és vérző ellátást, és a peremterületek mellett a XVIII. kerület általános belgyógyászati ellátását sem. Ez az első hivatalos jele annak, kéletesíteni - azaz nem a kommunizmust kell építeni. A változásnak nagyobb lökést adott a csernobili atomerőmű 1986 április végi katasztrófája és az olajár látványos esése. Ezek után hirdette meg a peresztrojkát (gazdasági átalakítás) és a glasznosztyot (politikai nyitás, nyíltság). Ezekre azért volt szükség, mert a szovjet gazdaság elsősorban zártsága és a tervrendszemek alárendeltsége miatt képtelen volt tartani a tempót és a fegyverkezési versenyt az egyre gyorsabban fejlődő Egyesült Államokkal. A gorbacsovi külpolitika egyértelműen szembefordult a korábbi brezsnyevi szemlélettel: az új főtitkár világossá tette, hogy ténylegesen elismerik a népek önrendelkezésijogát, s nem fognak sem katonai, sem egyéb eszközökkel beavatkozni a szocialista országok belügyeibe. Mindezekkel párhuzamosan jöttek a leszerelési szerződések: 1987-ben az INF (rövid és közepes hatótávolságú nukleáris rakéták leépítése), majd a nukleáris robbanófejek számát kölcsönösen korlátozó Start I megállapodás. Gorbacsov 1990-ben kapta meg a Nobel-békedíjat a rövid és közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek leszereléséről megkötött szovjet-amerikai megállapodásért, a szovjet hadsereg kivonásáért Afganisztánból, a szovjet katonai erők kivonásáért a kelet-közép-európai országból, a német újraegyesítés lehetővé tételéért. 1991 augusztusában a szovjet rendszert védelmező komhogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyra való átállás ellátási problémákat okoz. Az egészségügyi szolgálati jogviszony ugyan jelentősen emeli az orvosok alapilletményét, azonban az ügyeleti díjak és egyéb bérkiegészítések sok helyen tisztázatlanok, így pedig az orvosok egy része nem hajlandó szerződni. Több szakember és közéleti szereplő után Karácsony Gergely budapesti főpolgármester is nekiment az új egészségügyi szolgálati jogviszonyt szabályozó törvénynek. Szerinte az egészségügyi dolgozókra elfogadhatatlan szabályokat kényszerítettek, „ráadásul sokan hibásan, késve kapták kézhez az új szerződésüket, a rájuk nehezedő hatalmas terhelésben még arra sem jutott idejük, hogy végiggondolják, mit okoz számukra ez a kényszerhelyzet”. „A járvány harmadik hulláma tombolásba kezdett, miközben érthető módon fogy a türelem. Most kell tehát észnél lenni. Mindannyiunknak. Hát térjen észhez a kormány is, most!” - zárja sorait a főpolgármester. (Tx, Napi.hu, SzMH) munista vetélytársai sikertelen puccsot kíséreltek meg ellene. Ennek nyomán betiltotta és feloszlatta a Szovjetunió Kommunista Pártját. Miután nem sikerült megakadályoznia a szovjet köztársaságok önállósulási törekvéseit, 1991. december 25-én lemondott a Szovjetunió elnöki tisztségéről, ez a Szovjetunió megszűnését is jelentette. Neheztelnek rá az oroszok Reformjaival, a peresztrojkával és a glasznoszttyal, illetve következetes fegyverkezés ellenes politikájával a potenciális szabadságot és demokráciát hozta el a Szovjetunió és a vasfüggöny mögötti szocialista tömb országainak, és nem utolsósorban véget vetett a hidegháborúnak. Nyugaton elismerték vitathatatlan érdemeit, azonban Oroszországban egyenesen a birodalom, az egykori nagyság sírásójának tekintik, és ez nem csupán Vlagyimir Putyin a szovjet birodalmi mítoszt felélesztő politikájának köszönhető. Amikor 1996-ban elindult az alig 5%-os népszerűséggel bíró Borisz Jelcin elnök ellenében az elnökválasztáson, csupán 0,5% voksot sikerült begyűjtenie, miközben megaláztatások sorát viselte el a kampány során, mert a Szovjetunió szétrobbantását is az ő számlájára írták. Szombati számunkban inteijút közlünk Zolcer Jánossal, aki 20 éve barátja Gorbacsovnak, és Gorbacsov titkai címmel nagy visszhangot kiváltó könyvet írt róla. (Tx, Npsz, ú) Még nem biztos a Fidesz kilépése Brüsszel. Az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt (ÉPP) vezetése egy kissé átvariálta a frakciószabályzat módosítóját. Benne maradt a legtöbb rész, amit Orbán Viktor kormányfő kifogásolt, de egy pontban komoly gesztust tettek a Fidesznek: míg a február 26-i változat szerint feles többséggel ki lehetett volna rakni egy pártot a néppárti frakcióból, addig az új változat szerint ehhez már kétharmad kellene. És ami a lényeg: az átvariált szöveg már nem azonos a múlt péntekivel, azaz ha ma elfogadják is, akkor sem érvényes Orbán vasárnapi fenyegetése, és a fideszeseknek nem kell kilépniük az EPP-ből. Vagyis úgy fest, hogy a fideszesek továbbra is maradnak a frakcióban, és ha lesz is belátható időn belül szavazás a kizárásukról, sokkal több szavazat kellene hozzá, mint azt az elmúlt napok tervei sugallták. (444, ú) Tiltakozó magyar orvosok