Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)

2021-03-03 / 51. szám

MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVIÁG RÖVIDEN 8 J____________ 2021. március 3.1 www.ujszo.com 90 éves Mihail Gorbacsov A rendszerváltás korának három kulcsfigurája: George Bush amerikai elnök, középütt Gorbacsov, jobboldalt Helmut Kohl német kancellár (TASR/AP) Nem lankadó mianmari tiltakozás Rangun. Ismét több városban utcára vonultak a tüntetők Mi­­anmarban, így tiltakozva az előző havi katonai hatalomát­vétel ellen; a rendőrség könny­gázt, hanggránátot, vízágyút és gumilövedékeket vetett be a tö­meg feloszlatására. Demonstrá­ciók voltak a délkelet-ázsiai or­szág első és második legna­gyobb városában, Rangunban és Mandalajban, illetve Daveiben is. Helyi sajtójelentések szerint többen megsebesültek a rendőri akcióban, például az északi Ka­­laj városban. Sok tüntető mun­kavédelmi sisakot viselt, többen pajzsként tartottak maguk elé különböző tárgyakat, valamint barikádokat emeltek. Egyesek banánhéjakkal próbálták lassí­tani a rendőrök előrenyomulását Rangun központj ában. (MTI) Választás jöhet Örményországban Jereván. Nikol Pasinján örmény kormányfő közölte, hogy haj­landó lenne előrehozott parla­menti választásokat tartani, ha az ellenzék elfogadja konzultációk megtartására vonatkozó javas­latát. Pasinján, aki súlyos belpo­litikai nyomás alá került az Azerbajdzsántól ősszel elszen­vedett megalázó háborús vere­ség óta, tüntető hívei előtt beje­lentette, kezdeményezni fogja az alkotmány októberre időzített módosítását. Javaslata értelmé­ben a módosítással az ország je­lenlegi parlamentáris kormány­formáját félelnöki rendszerré változtatnák. (MTI) Kiszabadultak az elrabolt diáklányok Gusau. Szabadon engedték el­rablóik azt a több száz diáklányt, akiket február végén hurcoltak el az északnyugat-nigériai Zamfara állam egy bentlakásos iskolájából. Bello Matawalle, az állam kormányzója azt mondta: „Összesen 279 lányt raboltak el, és hála Istennek mind itt van­nak.” A diáklányokat február 26-án hajnalban rabolták el egy Jangebe városában lévő iskolá­ból. Alig több mint három hónap alatt ez volt a harmadik gyerek­rablás Nigéria északnyugati ré­szén. Ehhez a módszerhez fo­lyamodnak a térségben tevékeny iszlamista terroristák. (MTI) Navalnij miatt büntet az USA Washington. Joe Biden ameri­kai elnök szankciókat jelentetett be orosz funkcionáriusok és cé­gek ellen Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus és munkatársai elítélése és az ő, valamint több munkatársa be­börtönzése miatt. Pontosan nem nevezték meg, hogy kikről van szó (7 személy érintett), de arra utaltak, hogy olyan személyek­ről, akiknek - közvetlenül vagy közvetve - közük lehet a politi­kus megmérgezéséhez, valamint az ő, ill. az érte tüntető oroszok bebörtönzéséhez is. (MTI, I ndex) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Tegnap töltötte be 90. életévét Mihail Gorbacsov, aki 1985-től a Szovjet Kommu­nista Párt főtitkára, majd a Szovjetunió elnöke volt. Az ember, aki békésen véget vetett a hidegháborúnak. „Meggyőződésem, hogy a szovjet vezetés helyesen cselekedett, amikor nem avatkozott be a közép- és kelet­európai változásokba. Vannak, akik mind a mai napig szemrehányást tesznek nekem azért, hogy átenged­tem ezeket az országokat. Nos, ha va­lakinek átengedtük őket, akkor ez az adott ország népe volt” - a fenti állí­tás a 90 éves Mihail Gorbacsovtól származik, önéletrajzi kötetében írta e sorokat a Szovjetunió utolsó veze­tője. A vasfüggöny mögötti egykori országok lakóiként egyetértünk vele, ám Oroszország népe kevésbé díjaz­ta ezt a nagylelkűséget. 90. születés­napja alkalmából a világ több veze­tője, köztük Joe Biden amerikai el­nök, Angela Merkel német kancellár és Boris Johnson brit kormányfő is felköszöntötte az egykori politikust, sőt Vlagyimir Putyin orosz elnök is méltatta az orosz és a világtörténe­lemben játszott szerepét. Gyorsan felívelő pálya Egyetlen szovjet pártfőtitkár sem mondhatja el magáról, hogy megérte ezt a kort, azt pedig végképp nem, hogy a hatalom elvesztése után 30 év­vel is békésen élhet. A pártfötitkári állás halálig szólt - kivéve a kegy­­vesztett Nyikita Hruscsovot, akit megpuccsolt a Szovjet Kommunista Párt (SZKP) Leonyid Brezsnyevet támogató központi bizottsága, de 1971-es haláláig legalább békében élhetett nyugdíjasként, ami nagy vál­tozás volt az ideológiailag épp általa sztálintalanított országban. Gorbacsov 1931. március 2-án született a Sztavropolhoz közeli Pri­­volnoje faluban, ahonnan a moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem jogi karára jutott, majd az egyetem elvég­zése után visszatért Sztavropolba, ahol az ügyészségen helyezkedett el. Az 1952 óta párttag politikus gyor­san talált testhezállóbb feladatot a Uniós jogot sérthet Lengyelország Luxemburg. Sérthetik az uni­ós jogot a lengyel igazságszol­gáltatási tanácsról szóló törvény módosításai, amelyek a legfel­sőbb bírósági tisztségekre pá­lyázók kinevezését érintik - fog­lalt állást ítéletében az Európai Unió luxemburgi székhelyű bí­rósága, de hozzátette, hogy a jogsértés tényleges fennállásáról a lengyel bíróságoknak kell dön­teniük. A téma azt követően ke­rült az uniós testület elé, hogy a lengyel nemzeti igazságszolgál­tatási tanács 2019-ben úgy dön­tött: öt bíró esetében nem terjeszt a lengyel köztársasági elnöke elé a legfelsőbb bíróság álláshelye­ire irányuló kinevezési javasla­tot, hanem más pályázókat java­sol bírónak. Az érintettek felleb­bezést kívántak benyújtani, de ezt a lengyel jog vonatkozó ren­delkezése alapján nem tudták megtenni. Az ügyet vizsgáló lengyel legfelsőbb bíróság ezért az uniós bírósághoz fordult. (MTI) VLKSZM-ben (a szovjet Kommu­nista Ifjúsági Szövetség), a sztavro­­poli agitációs és propagandaosztály helyettes vezetőjeként. Beszélni, hatni, közvetlen stílusával bizalmat ébreszteni és meggyőzni ugyanis tu­dott. Az ifjúsági vonalon emelkedve jutott 1970-re az SZKP sztavropoli körzeti bizottságának élére, aztán egy évvel később az SZKP Központi Bi­zottságába. Leonyid Brezsnyev párt­­főtitkár 1980-ban rábólintott, hogy Gorbacsov - 49 évesen a korosodó vezetéshez képest szokatlanul fiata­lon - tagja legyen a szovjet vezetés legbelső körének, a Politbürónak. Amikor 1985. március 10-én Konsz­­tantyin Csemyenko pártfötitkár meghalt, a Kreml orvosi stábjának vezetője elsőként Gorbacsovot érte­sítette, így ő intézze Csemyenko te­metését - ez egyben azt is jelentette, hogy Gorbacsov léphet a helyére. Glasznoszty, peresztrojka Az új pártfötitkár első intézkedései közé tartozott az alkoholtilalom, öt évre megfosztva az országot a két­ségtelenül nagy tételben fogyasztott vodkától. Ezen kívül azonban a so­katmondó szavakon túl - például, Mihail Gorbacsov napjainkban. Vi­lágszerte elismerik, hazájában nem. hogy gyorsítani kell az ország társadalmi-gazdasági fejlődését és szakítani kell a tervgazdasággal -, nem sok minden történt, leszámítva a Kremlben folyó csatározásokat, és a régi káderek lecserélését. Az SZKP 1986-os, XXVII. ülésén jött az újabb mérföldkő: a párt programja módo­sult, eszerint a szocializmust kell tö-Budapest. A magyar egészség­­ügyi dolgozóknak március 1-jén éj­félig kellett aláírniuk az új munka­­szerződést, amivel átlépnek az egészségügyi szolgálati jogvi­szonyba, és tovább dolgozhatnak a közellátásban. Korábban Debrecen­ben és Nyíregyházán is tiltakoztak az orvosok az új szerződés aláírása el­len, az ugyanis több ponton nem volt egyértelmű az alkalmazottak szá­mára. Az új helyzet miatt felmondott az összes közalkalmazott orvos munkavállaló a tatabányai Szent Borbála Kórház sürgősségi osztá­lyán. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kór­ház II. számú belgyógyászatán a 15 orvosból csak 3 írta alá a március el­sejétől érvényes szerződését, ezért a kórház főigazgatója a Nemzeti Nép­egészségügyi Központnál bejelen­tette: az osztály működésképtelenné vált. Nem tudják vállalni a gasztro­­enterológiai és vérző ellátást, és a peremterületek mellett a XVIII. ke­rület általános belgyógyászati ellá­tását sem. Ez az első hivatalos jele annak, kéletesíteni - azaz nem a kommuniz­must kell építeni. A változásnak na­gyobb lökést adott a csernobili atomerőmű 1986 április végi kataszt­rófája és az olajár látványos esése. Ezek után hirdette meg a peresztroj­kát (gazdasági átalakítás) és a glasz­­nosztyot (politikai nyitás, nyíltság). Ezekre azért volt szükség, mert a szovjet gazdaság elsősorban zártsága és a tervrendszemek alárendeltsége miatt képtelen volt tartani a tempót és a fegyverkezési versenyt az egyre gyorsabban fejlődő Egyesült Álla­mokkal. A gorbacsovi külpolitika egyértelműen szembefordult a ko­rábbi brezsnyevi szemlélettel: az új főtitkár világossá tette, hogy tényle­gesen elismerik a népek önrendelke­zésijogát, s nem fognak sem katonai, sem egyéb eszközökkel beavatkozni a szocialista országok belügyeibe. Mindezekkel párhuzamosan jöttek a leszerelési szerződések: 1987-ben az INF (rövid és közepes hatótávolságú nukleáris rakéták leépítése), majd a nukleáris robbanófejek számát köl­csönösen korlátozó Start I megálla­podás. Gorbacsov 1990-ben kapta meg a Nobel-békedíjat a rövid és kö­zepes hatótávolságú nukleáris fegy­verek leszereléséről megkötött szovjet-amerikai megállapodásért, a szovjet hadsereg kivonásáért Afga­nisztánból, a szovjet katonai erők ki­vonásáért a kelet-közép-európai or­szágból, a német újraegyesítés lehe­tővé tételéért. 1991 augusztusában a szovjet rendszert védelmező kom­hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyra való átállás ellátási problémákat okoz. Az egészségügyi szolgálati jogviszony ugyan jelentő­sen emeli az orvosok alapilletmé­nyét, azonban az ügyeleti díjak és egyéb bérkiegészítések sok helyen tisztázatlanok, így pedig az orvosok egy része nem hajlandó szerződni. Több szakember és közéleti sze­replő után Karácsony Gergely buda­pesti főpolgármester is nekiment az új egészségügyi szolgálati jogviszonyt szabályozó törvénynek. Szerinte az egészségügyi dolgozókra elfogad­hatatlan szabályokat kényszerítettek, „ráadásul sokan hibásan, késve kap­ták kézhez az új szerződésüket, a rá­juk nehezedő hatalmas terhelésben még arra sem jutott idejük, hogy vé­giggondolják, mit okoz számukra ez a kényszerhelyzet”. „A járvány har­madik hulláma tombolásba kezdett, miközben érthető módon fogy a tü­relem. Most kell tehát észnél lenni. Mindannyiunknak. Hát térjen észhez a kormány is, most!” - zárja sorait a főpolgármester. (Tx, Napi.hu, SzMH) munista vetélytársai sikertelen puccsot kíséreltek meg ellene. Ennek nyomán betiltotta és feloszlatta a Szovjetunió Kommunista Pártját. Miután nem sikerült megakadályoz­nia a szovjet köztársaságok önálló­sulási törekvéseit, 1991. december 25-én lemondott a Szovjetunió elnö­ki tisztségéről, ez a Szovjetunió megszűnését is jelentette. Neheztelnek rá az oroszok Reformjaival, a peresztrojkával és a glasznoszttyal, illetve következetes fegyverkezés ellenes politikájával a potenciális szabadságot és demokrá­ciát hozta el a Szovjetunió és a vas­függöny mögötti szocialista tömb or­szágainak, és nem utolsósorban véget vetett a hidegháborúnak. Nyugaton elismerték vitathatatlan érdemeit, azonban Oroszországban egyenesen a birodalom, az egykori nagyság sír­ásójának tekintik, és ez nem csupán Vlagyimir Putyin a szovjet birodalmi mítoszt felélesztő politikájának kö­szönhető. Amikor 1996-ban elindult az alig 5%-os népszerűséggel bíró Borisz Jelcin elnök ellenében az el­nökválasztáson, csupán 0,5% voksot sikerült begyűjtenie, miközben meg­aláztatások sorát viselte el a kampány során, mert a Szovjetunió szétrob­­bantását is az ő számlájára írták. Szombati számunkban inteijút közlünk Zolcer Jánossal, aki 20 éve barátja Gorbacsovnak, és Gorbacsov titkai címmel nagy visszhangot ki­váltó könyvet írt róla. (Tx, Npsz, ú) Még nem biztos a Fidesz kilépése Brüsszel. Az Európai Parla­ment legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt (ÉPP) vezetése egy kissé átvariálta a frakciósza­bályzat módosítóját. Benne ma­radt a legtöbb rész, amit Orbán Viktor kormányfő kifogásolt, de egy pontban komoly gesztust tettek a Fidesznek: míg a február 26-i változat szerint feles több­séggel ki lehetett volna rakni egy pártot a néppárti frakcióból, ad­dig az új változat szerint ehhez már kétharmad kellene. És ami a lényeg: az átvariált szöveg már nem azonos a múlt péntekivel, azaz ha ma elfogadják is, akkor sem érvényes Orbán vasárnapi fenyegetése, és a fideszeseknek nem kell kilépniük az EPP-ből. Vagyis úgy fest, hogy a fidesze­­sek továbbra is maradnak a frak­cióban, és ha lesz is belátható időn belül szavazás a kizárásuk­ról, sokkal több szavazat kellene hozzá, mint azt az elmúlt napok tervei sugallták. (444, ú) Tiltakozó magyar orvosok

Next

/
Oldalképek
Tartalom