Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)

2021-03-03 / 51. szám

6 RÉGIÓ 2021. március 3.1 www.ujszo.com Március, a könyvhónap SZÁZ ILDIKÓ A vágsellyei Ján Johanides Városi Könyvtárat idén janu­ár végén megnyitották, majd ismét bezárták. Jelenleg a központ dolgozói egy kisablakon át szolgálhatják ki az olvasókat. Miután a magas fertőzöttségi arány miatt fekete zónába került a Vágsellyei járás, a könyvtár üze­meltetője kénytelen volt teljesen le­zárni a könyvtárat. Február 17-től újra lehet könyveket kölcsönözni, de csak előzetes rendelés alapján. A küldeményt egy kisablakon vehetik át a könyvtár alkalmazottjától a la­kosok, munkanapokon 9-től 15 óráig. Csak azok kölcsönözhetnek Az olvasó a parkokban lévő ingyenes könyvbódék kínálatából választhat (A szerző felvétele) könyvet és érkezhetnek az átvevő­ablakhoz, akiknek hét napnál nem régebbi negatív koronavírus­­tesztjük van. A könyvrendeléseket a kniznica@sala.sk címen, vagy a 031/7712 228-as, vagy a 0948/196 600-as telefonszámon adhatják le az olvasók. Kizárólag az előre meg­rendelt könyveket adják ki, helyben nem lehet újabb kiadványokat vá­lasztani. Az előzetes rendelést le­adó olvasókat rövid időn belül elektronikus levélben tájékoztatják a könyvtár dolgozói arról, mikor vehetik át a könyvcsomagot. A Ján Johanides könyvtár honlapján lévő katalógusból magyar, szlovák, cseh és számos más nyelvű irodalomból válogathatnak az érdeklődők. Vág­­sellyén a Vág lakótelepen lévő kis parkban és a Vágvecse városrész­ben lévő téren is van könyvesbódé, ahonnan a lakosok ingyen választ­hatnak olvasnivalót. Miután elol­vasták a kölcsönkönyvet, vissza­hozhatják, vagy egy másik olvas­mányt helyeznek be helyette a fa­bódéba. A 2019 márciusától műkö­dő könyvbódék közelében térfi­gyelő kamerák vannak. A vágvecsei könyvesbódén lévő feliratból kiderül, nem véletlenül helyezték ki a csinos, faragott ládá­kat márciusban, a könyv hónapjá­ban. így szeretnék népszerűsíteni az olvasást a vágsellyei önkéntesek, akik a bódékat is saját költségen ké­szítették el. Csiba Péter a dékánjelölt A komáromi Selye János Egye­tem Gazdaságtudományi és Infor­matikai Karának (SJE GIK) Aka­démiai Szenátusa március 1-én on­line is közvetített ülésén Csiba Pé­tert választotta meg a SJE GIK dé­kánjelöltjének. A kart az előző cik­lusban is ő vezette. A szenátus arra kérte az egyetem rektorát, hogy ne­vezze ki dékánná. Csiba Péter a szenátusnak bemutatta az elképze­léseit. Az akkreditáció kapcsán el­mondta, az új vonatkozó szabályo­zási rendben olyan belső folyama­tokat, rendszereket kell biztosítani és működtetni, hogy a GIK eddig akkreditált tanulmányi programjait meg tudják tartani. Ehhez szüksé­ges az is, hogy nemzetközileg elis­mert tudományos munkát végezze­nek a kar felelős oktatói. Bár a fel­sőoktatásjogi keretei folyamatosan változnak, a karon a belső előírá­sokat úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a magasabb szintű jogi normákhoz, de kiszá­mítható, igazságos és működtethető keretet adjanak. Csiba szerint meg kell szólítani a potenciális célcso­portokat, és az oktatás minőségbiz­tosítási folyamataiban is tovább kell lépni, hogy a hallgatók, a partnerek elégedettek legyenek a SJE-vel. (vp) Megszámolták a sasokat SOMOGYI KATALIN Január végén ismét ragadozó­madár-számlálás volt egyebek mellett Szlovákiában is. Az eredmény biztató, enyhén növekedett a madárállomány. Negyedik alkalommal szervezték meg a Kárpát-medencében a Panno­nian Eagle (Pannon Sas) nemzetkö­zi madárvédelmi projekt égisze alatt a ragadozó madarak, elsősorban a sasok számlálását, hét ország rész­vételével. Szlovákia és Magyaror­szág mellett Csehország, Ausztria, Románia, Szerbia és Szlovénia is partner volt. Ezekben az országok­ban úgynevezett szinkron, ragado­zómadár- számolás folyt, ami annyit jelent, hogy egy pontosan meghatá­rozottjanuári hétvégén a hét ország­ban egyszerre mintegy 700 önkén­tes látott munkához. Az volt a fel­adatuk, regisztrálják, hogyan alakult az elmúlt egy évben a ragadozó ma­darak, elsősorban a rétisas, a parlagi sas és a vándorsólyom populációja, vagyis egyfajta „sastérkép”elkészí­­tése volt a cél. Nemzetközi csapat „Nemzetközi szinten ez a negye­dik ragadozómadár-számlálás, de országos szintenmártöbbmintl8éve figyeljük és számon tartjuk a foko­zottan védett madárfajokat, elsősor­ban a sasokat. A tavalyi évvel össze­hasonlítva némi optimizmusra ad okot az aktuális helyzet, hiszen eb­ben az évben több egyedet tudtuk azonosítani. Igaz, hogy tavaly egy eléggé ködös hétvégét választottunk a megfigyelésre, de még ezeket a rossz látási viszonyokat is figye­lembe véve, jobb az idei év ered­ménye” - mondta elégedetten To­­más Veselovsky, a Ragadozók Vé­delme Szlovákiában Polgári Társulás munkatársa, a madárszámlálás szlo­vákiai koordinátora. Több a sas Főleg Szlovákia délnyugati és ke­leti területein tüsténkedtek az önkén­tes madárszámlálók, mindenki kapott egy 10x10 kilométeres körzetet, amelyet megfigyelt. Szlovákia-szerte A Csallóközben is élnek rétisasok (Somogyi Tibor felvételei) 122 ilyen körzetből sikerült adatokat gyűjteni. Az összesített adatok alap­ján 108 parlagi sast, 73 rétisast és 30 vándorsólymot azonosítottak a kém­lelt területeken. „Ez a szám maga­sabb, mint a tavaly regisztrált, ami nemcsak a kedvező időjárási viszo­nyoknak és a nagyobb létszámú ön­kéntesnek tulajdonítható, hanem azoknak az intézkedéseknek is, ame­lyeket a ragadozó madarak védelmé­ben hoztunk. Ezek közé tartozik egyebek mellett a nagyfeszültségű vezetékek és tartóoszlopaik bizton­ságossá tétele, amit egyre inkább si­kerül megvalósítani föleg a Duna mentén a LIFE Danube Free Sky pro­jekt révén” - nyilatkozta Jozef Chav­­ko, a ragadozókat védelmező polgári társulás elnöke. A hét országban összesen 763 parlagi sast, 1347 réti­sast, 118 vándorsólymot és még to­vábbi 19 ragadozó madárfaj, össze­sen mintegy 20 ezer egyedét sikerült azonosítani. Ezek a számok termé­szetesen nem egyeznek a területein­ken valóban fellelhető ragadozó­madár-populációval, mégis átfogó helyzetjelentést adnak a telelő egye­­dekről. Nemcsak számoltak A részt vevő önkéntesek nemcsak madarakat számoltak, hanem megfi­gyelték a környezetet is. Főleg azt, nincs-e valamilyen nyoma az ember káros tevékenységének, amilyen a túlzott fakivágás, illetve a nem a kör­nyezetbe illő építkezés. De azt is fi­gyelték, nem folyik-e madarakkal kapcsolatos bűnözési tevékenység, akár csapdák vagy mérgezett csalik elhelyezése. „Még mindig sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy a ragadozók, akár szárnyasok, akár négylábúak, károsak, ezért irtják őket. Ilyet soha­sem a lakosok tesznek, hanem az orv­vadászok, kegyetlen módszereikkel. Pedig a ragadozók a természet taka­rítói, a tápláléklánc fontos elemét al­kotják, sokkal jobban kellene véde­nünk őket” - figyelmeztetett ismé­telten Jozef Chayko. 4 dolog, amiért velünk könnyű eladni az állatait > 3 perc alatt bárhonnan feladhatja hirdetését > kiválaszthatja a megjelenés pontos dátumait > 2 nap múlva a nyomtatott Új Szóban 70 000 fizetőképes ember olvashatja > ráadásul tetszése szerinti ismétléssel írja be a keresőbe: ujszo.com/aprohirdetes-feladasa UjSZO com

Next

/
Oldalképek
Tartalom