Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-03 / 51. szám
6 RÉGIÓ 2021. március 3.1 www.ujszo.com Március, a könyvhónap SZÁZ ILDIKÓ A vágsellyei Ján Johanides Városi Könyvtárat idén január végén megnyitották, majd ismét bezárták. Jelenleg a központ dolgozói egy kisablakon át szolgálhatják ki az olvasókat. Miután a magas fertőzöttségi arány miatt fekete zónába került a Vágsellyei járás, a könyvtár üzemeltetője kénytelen volt teljesen lezárni a könyvtárat. Február 17-től újra lehet könyveket kölcsönözni, de csak előzetes rendelés alapján. A küldeményt egy kisablakon vehetik át a könyvtár alkalmazottjától a lakosok, munkanapokon 9-től 15 óráig. Csak azok kölcsönözhetnek Az olvasó a parkokban lévő ingyenes könyvbódék kínálatából választhat (A szerző felvétele) könyvet és érkezhetnek az átvevőablakhoz, akiknek hét napnál nem régebbi negatív koronavírustesztjük van. A könyvrendeléseket a kniznica@sala.sk címen, vagy a 031/7712 228-as, vagy a 0948/196 600-as telefonszámon adhatják le az olvasók. Kizárólag az előre megrendelt könyveket adják ki, helyben nem lehet újabb kiadványokat választani. Az előzetes rendelést leadó olvasókat rövid időn belül elektronikus levélben tájékoztatják a könyvtár dolgozói arról, mikor vehetik át a könyvcsomagot. A Ján Johanides könyvtár honlapján lévő katalógusból magyar, szlovák, cseh és számos más nyelvű irodalomból válogathatnak az érdeklődők. Vágsellyén a Vág lakótelepen lévő kis parkban és a Vágvecse városrészben lévő téren is van könyvesbódé, ahonnan a lakosok ingyen választhatnak olvasnivalót. Miután elolvasták a kölcsönkönyvet, visszahozhatják, vagy egy másik olvasmányt helyeznek be helyette a fabódéba. A 2019 márciusától működő könyvbódék közelében térfigyelő kamerák vannak. A vágvecsei könyvesbódén lévő feliratból kiderül, nem véletlenül helyezték ki a csinos, faragott ládákat márciusban, a könyv hónapjában. így szeretnék népszerűsíteni az olvasást a vágsellyei önkéntesek, akik a bódékat is saját költségen készítették el. Csiba Péter a dékánjelölt A komáromi Selye János Egyetem Gazdaságtudományi és Informatikai Karának (SJE GIK) Akadémiai Szenátusa március 1-én online is közvetített ülésén Csiba Pétert választotta meg a SJE GIK dékánjelöltjének. A kart az előző ciklusban is ő vezette. A szenátus arra kérte az egyetem rektorát, hogy nevezze ki dékánná. Csiba Péter a szenátusnak bemutatta az elképzeléseit. Az akkreditáció kapcsán elmondta, az új vonatkozó szabályozási rendben olyan belső folyamatokat, rendszereket kell biztosítani és működtetni, hogy a GIK eddig akkreditált tanulmányi programjait meg tudják tartani. Ehhez szükséges az is, hogy nemzetközileg elismert tudományos munkát végezzenek a kar felelős oktatói. Bár a felsőoktatásjogi keretei folyamatosan változnak, a karon a belső előírásokat úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a magasabb szintű jogi normákhoz, de kiszámítható, igazságos és működtethető keretet adjanak. Csiba szerint meg kell szólítani a potenciális célcsoportokat, és az oktatás minőségbiztosítási folyamataiban is tovább kell lépni, hogy a hallgatók, a partnerek elégedettek legyenek a SJE-vel. (vp) Megszámolták a sasokat SOMOGYI KATALIN Január végén ismét ragadozómadár-számlálás volt egyebek mellett Szlovákiában is. Az eredmény biztató, enyhén növekedett a madárállomány. Negyedik alkalommal szervezték meg a Kárpát-medencében a Pannonian Eagle (Pannon Sas) nemzetközi madárvédelmi projekt égisze alatt a ragadozó madarak, elsősorban a sasok számlálását, hét ország részvételével. Szlovákia és Magyarország mellett Csehország, Ausztria, Románia, Szerbia és Szlovénia is partner volt. Ezekben az országokban úgynevezett szinkron, ragadozómadár- számolás folyt, ami annyit jelent, hogy egy pontosan meghatározottjanuári hétvégén a hét országban egyszerre mintegy 700 önkéntes látott munkához. Az volt a feladatuk, regisztrálják, hogyan alakult az elmúlt egy évben a ragadozó madarak, elsősorban a rétisas, a parlagi sas és a vándorsólyom populációja, vagyis egyfajta „sastérkép”elkészítése volt a cél. Nemzetközi csapat „Nemzetközi szinten ez a negyedik ragadozómadár-számlálás, de országos szintenmártöbbmintl8éve figyeljük és számon tartjuk a fokozottan védett madárfajokat, elsősorban a sasokat. A tavalyi évvel összehasonlítva némi optimizmusra ad okot az aktuális helyzet, hiszen ebben az évben több egyedet tudtuk azonosítani. Igaz, hogy tavaly egy eléggé ködös hétvégét választottunk a megfigyelésre, de még ezeket a rossz látási viszonyokat is figyelembe véve, jobb az idei év eredménye” - mondta elégedetten Tomás Veselovsky, a Ragadozók Védelme Szlovákiában Polgári Társulás munkatársa, a madárszámlálás szlovákiai koordinátora. Több a sas Főleg Szlovákia délnyugati és keleti területein tüsténkedtek az önkéntes madárszámlálók, mindenki kapott egy 10x10 kilométeres körzetet, amelyet megfigyelt. Szlovákia-szerte A Csallóközben is élnek rétisasok (Somogyi Tibor felvételei) 122 ilyen körzetből sikerült adatokat gyűjteni. Az összesített adatok alapján 108 parlagi sast, 73 rétisast és 30 vándorsólymot azonosítottak a kémlelt területeken. „Ez a szám magasabb, mint a tavaly regisztrált, ami nemcsak a kedvező időjárási viszonyoknak és a nagyobb létszámú önkéntesnek tulajdonítható, hanem azoknak az intézkedéseknek is, amelyeket a ragadozó madarak védelmében hoztunk. Ezek közé tartozik egyebek mellett a nagyfeszültségű vezetékek és tartóoszlopaik biztonságossá tétele, amit egyre inkább sikerül megvalósítani föleg a Duna mentén a LIFE Danube Free Sky projekt révén” - nyilatkozta Jozef Chavko, a ragadozókat védelmező polgári társulás elnöke. A hét országban összesen 763 parlagi sast, 1347 rétisast, 118 vándorsólymot és még további 19 ragadozó madárfaj, összesen mintegy 20 ezer egyedét sikerült azonosítani. Ezek a számok természetesen nem egyeznek a területeinken valóban fellelhető ragadozómadár-populációval, mégis átfogó helyzetjelentést adnak a telelő egyedekről. Nemcsak számoltak A részt vevő önkéntesek nemcsak madarakat számoltak, hanem megfigyelték a környezetet is. Főleg azt, nincs-e valamilyen nyoma az ember káros tevékenységének, amilyen a túlzott fakivágás, illetve a nem a környezetbe illő építkezés. De azt is figyelték, nem folyik-e madarakkal kapcsolatos bűnözési tevékenység, akár csapdák vagy mérgezett csalik elhelyezése. „Még mindig sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy a ragadozók, akár szárnyasok, akár négylábúak, károsak, ezért irtják őket. Ilyet sohasem a lakosok tesznek, hanem az orvvadászok, kegyetlen módszereikkel. Pedig a ragadozók a természet takarítói, a tápláléklánc fontos elemét alkotják, sokkal jobban kellene védenünk őket” - figyelmeztetett ismételten Jozef Chayko. 4 dolog, amiért velünk könnyű eladni az állatait > 3 perc alatt bárhonnan feladhatja hirdetését > kiválaszthatja a megjelenés pontos dátumait > 2 nap múlva a nyomtatott Új Szóban 70 000 fizetőképes ember olvashatja > ráadásul tetszése szerinti ismétléssel írja be a keresőbe: ujszo.com/aprohirdetes-feladasa UjSZO com