Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-22 / 67. szám
6 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. március 22.1 www.ujszo.com Továbbra sem enyhül az amerikai-kínai viszony Kemény és közvetlen tárgyalásokat folytatott az amerikai és a kínai külügyminiszter (TASR/AP-felvéltel) RÖVIDEN Őrizetben a kurdbarát Ankara. Őrizetbe vette a rendőrség vasárnap a török parlamentben Ömer Faruk Gergerlioglut, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) mandátumától megfosztott képviselőjét, aki tiltakozásul napok óta nem volt hajlandó elhagyni az épületet - jelentette a török sajtó. Gergerlioglut vallomástétele után szabadon engedték a hatóságok. Gergerlioglu azt követően vesztette el mandátumát, hogy egy terrorpropagandának minősített 2016-os T witterbejegyzése miatt két és fél év börtönbüntetéssel sújtották, amit a fellebbviteli bíróság helybenhagyott, és a vonatkozó ítéletét szerdán a parlamentben felolvasták. A második legnagyobb ellenzéki tömörülésnek, a HDP székeinek száma ezzel 55- re csökkent a 600 fős törvényhozásban. A férfi azóta a kurdbarát párt parlamenti frakciótermében élt. (MTI) Megvesztegetett kormányzó Moszkva. Őrizetbe vették vasárnap Ivan Belozercevet, az oroszországi Penza megye kormányzóját 31 millió rubel vesztegetési pénz elfogadásának gyanújával. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) tájékoztatása szerint Belozercev mellett őrizetbe vették Borisz Spigelt, a Biotek gyógyszeripari cégcsoport vezetőjét és négy másik személyt is. Az érintettek ellen eljárás indult vesztegetés kifizetése, illetve átvétele címen. Az SZK a sajtót úgy tájékoztatta, hogy a kormányzót a Biotek a megyei beszerzéseken való versenyelőnyhöz juttatása érdekében, közvetítőkön keresztül korrumpálták. Ha elítélik, a kormányzóra és a vállalkozóra is 15 évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki. A Biotek egyebek mellett gyorsteszteket gyárt az új koronavírus kimutatására. (MTI) Kiürítik a képviseletet Kuala Lumpur. Kiürítették malajziai nagykövetségüket az észak-koreai diplomaták, és felkészültek az ország elhagyására, miután a két ország között megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok. Észak-Korea pénteken szakította meg a diplomáciai kapcsolatait Malajziával, tiltakozásul az ellen, hogy a délkeletázsiai ország legfelsőbb bírósága kiadott egy észak-koreai férfit az Egyesült Államoknak. A KNCA észak-koreai hírügynökség szerint a csütörtökön az amerikai hatóságoknak kiadott férfi, Mun Csői Mjong „törvényes külkereskedelmi tevékenységet folytatott”, és kitaláció a vele szemben emelt vád, hogy illegális pénzmosásban vett részt. A nagykövetség épületéről levonták az észak-koreai zászlót és levették a feliratot. Két autóbusz szállította a diplomatákat és családtagjaikat a repülőtérre, ahol eg^ Sanghajba tartó járatra jelentkeztek be. (MTI) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Anchorage. Kemény és közvetlen megbeszélések után véget ért az alaszkai Anchorage-ben az amerikai és a kínai diplomácia vezetőinek kétnapos találkozója, amely az első volt Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépése éta. Az egyeztetések a világ két legnagyobb gazdasága közötti feszültségek mélységét mutatták a Bidenkorszak elején. A csütörtökön kezdődött találkozón a felek ritka és heves indulatokkal feszültek egymásnak, amikor nyilvánosan, televíziós kamerák előtt is élesen bírálták a másik politikáját. A megbeszélések nem hoztak diplomáciai áttörést - ahogyan az várható volt -, de a vita heve azt sugallta, hogy a két országnak kevés közös mondandója van ahhoz, hogy helyreálljon az évtizedek óta legalacsonyabb szintre süllyedt kapcsolatrendszer. A mostani egyeztetéseket megelőzően amerikai tisztviselők a szövetséges Japánban és Dél-Koreában vettek részt tárgyalásokon. Ezeken a megbeszéléseken Washington szá-MTI-HÍR Törökország elsőként ratifikálta a nemzetközi egyezményt a nők jogainak védelméért, most elsőként vonja vissza a határozatot. Brüsszel. Törökország kilépése az Isztambuli Egyezményből veszélyes üzenetet küld a világnak - írta Josep Borrell, az Európai Bizottság alelnöke vasárnapi közleményében, miután az ankarai vezetés szombaton úgy döntött, kilép a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzését célzó, az Európa Tanács égisze alatt MTI-HÍR Elutasította Peter A. Cahill, a George Floyd-iigy bírája a védelem hétfői indítványát. Minneapolis. Eric Nelson, az afroamerikai Floyd halálának okozásával megvádolt korábbi rendőr ügyvédje azt kérte, hogy halasszák el a Minneapolisban zajló tárgyalás időpontját és változtassák meg a helyszínét. Nelson akkor azzal indokolta kérését: „komolyan aggódik” amiatt, hogy a múlt héten bejelentett 27 millió dolláros kártérítési megállapodás, amelyet Minneapolis városa kötött George Floyd családjával, befolyásolja az esküdtszéket. Cahill azzal indokolta döntését, hogy a nagy horderejű ügy körüli mos olyan lépést tett, amely azt mutatta, hogy határozott álláspontot képvisel. Peking ugyanakkor hasonló határozottsággal figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy nem hátrál meg. Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója nem sokkal azt követően, hogy a kínai küldöttség távozott, újságíróknak azt mondta: „kemény és közvetlen tárgyalásokat vártunk, és pontosan ez elfogadott nemzetközi megállapodásból. A Recep Tayyip Erdogan vezette kormánypárt többször bírálta az egyezményt, amiért az kinyilvánítja a nemek közti egyenlőséget, és elítéli a szexuális' irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést. Borrell felhívta Törökország figyelmét, hogy az isztambuli egyezmény célja a nők és a lányok alapvető jogi védelmének biztosítása az egész világon, különösen a járvány idején, amikor a nemi alapú erőszak egyre fokozódik. „Mélységesen sajnáljuk és értetlenkedésünknek adunk hangot, hogy Törökország kilép ebből az Isztambul nyilvánosság nem szűnik meg attól, ha a tárgyalást áthelyezik, vagy elhalasztják. „Nem hiszem, hogy lenne olyan hely Minnesota államban, ahol ezt az ügyet ne kísérné rendkívüli nyilvánosság” - mondta. Nelson azt is kérte a bírótól, hogy mutassák be az esküdtszéknek azt a felvételt, amely George Floyd 2019. május 6-i rendőrségi letartóztatását tartalmazza. Ekkor Floydot szintén megbilincselték, majd bevitték a rendőrségre, ahol elmondta a tiszteknek, hogy fájdalomcsillapítókat szedett és nyolc erős vényköteles altatót vett be. A védelem szerint a képsorok bizonyítékul szolgálhatnak arra, hogy Floyd a gyógyszerek miatt hasonlóan reagált, mint egy évvel később. Nelson korábban többször elmondta, hogy véleménye szerint egészségügyi problémái és a történt”. A kínai delegáció tagjai anélkül mentek el a szállodából, hogy nyilatkoztak volna újságíróknak. Jang Csie-csi, a kommunista párt külügyekért felelős vezetője később a CGTN kinai székhelyű nemzetközi hírcsatornának azt hangoztatta, hogy a megbeszélések építő jellegűek és hasznosak voltak, „de természetesen még mindig vannak nézeteltérések”. Hozzátette: „Kína határozottan meg fogja védeni a nemzeti szuverenitást, által fémjelzett megállapodásból. Ez a döntés veszélyeztetheti a nők és lányok törökországi védelmét és alapvető jogait” - hangsúlyozta. Reményét fejezte ki, hogy a török vezetés visszavonj a a határozatot, és újra együttműködik az EU-val a nők és lányok jogainak védelmében, „amely az emberi jogok, a béke, a biztonság és az egyenlőség alapvető eleme a 21. században”. 2011 májusában, Isztambulban nyitották meg a csatlakozás lehetőségét a strasbourgi, 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács által megalkotott nemzetközi egyezményhez. 2012-ben Törökország volt az első, amely ratifikálta a határozatot. letartóztatásakor a szervezetében talált kábítószerek okozták Floyd halálát, nem pedig az, hogy ügyfele - Derek Sovin - a nyakán térdelt. A bíró pénteken hozzájárult, hogy bemutassanak bizonyos részleteket a felvételekből. Csütörtökön kiválasztott a bíróság három újabb embert az esküdtszék tagjai közé, így már tizenketten vannak. Ez azt jelenti, hogy már csak a két póttagot kell kijelölniük. Derek Chauvin, a George Floyd halálának okozásával vádolt korábbi rendőr pere múlt hétfőn kezdődött az Egyesült Államokban. Chauvint gondatlanságból, illetve hirtelen felindulásból elkövetett emberöléssel és gyilkossággal is vádolják. Ha bűnösnek találják, akár 40 év szabadságvesztésre is számíthat Minnesota államban. a biztonságot és a fejlődést.” Antony Blinken amerikai külügyminiszter arról beszélt, nem lepte meg, hogy az Egyesült Államok „védekező választ” kapott Kínától, miután felvetette a kínai emberi jogi visszaélésekről szóló vádakat Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület, Tibet és Hongkong vonatkozásában, valamint a kibertámadásokkal és a Tajvanra gyakorolt nyomással kapcsolatban. Blinken szerint ugyanakkor a két fél érdekei átfedik egymást Irán, Észak- Korea, Afganisztán és az éghajlatváltozás terén is. Az amerikai külügyi tárca vezetője úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok elérte azt, amiért elment a találkozóra. „A gazdaság, a kereskedelem és a technológia terén elmondtuk partnereinknek, hogy ezeket a kérdéseket a kongresszussal, szövetségeseinkkel és partnereinkkel szorosan egyeztetve vizsgáljuk meg, és úgy fogunk továbblépni, hogy teljes mértékben megvédjük és előmozdítjuk munkavállalóink és vállalkozásaink érdekeit” - fejtette ki Blinken. A kínai állami televízió idézte Vang Ji külügyminisztert, aki kiemelte: közölték az amerikai féllel, hogy Kína szuverenitása elvi kérdés, ne becsüljék alá Peking eltökélt szándékát, hogy megvédi. (MTI) Mínusz 7,2 milliárd Brüsszel. Az Európai Bizottság kikényszeríti a tagállamoktól a jogállamisági kritériumokat, Magyarország és Lengyelország eurómilliárdos támogatásoktól eshet el - írja a Bloomberg hírügynökség Vera Jourovára, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnökére hivatkozva. A bizottság eltökélt, hogy érvényesítse a január elsején életbe lépett feltételeket, Jourová is ezen dolgozik. Azt szeretné, ha még idén lenne eredménye az eljárásnak. A jogállamisági mechanizmus elvileg lehetőséget adna, hogy a bizottság visszatartsa az EU elfogadott költségvetésében előírt támogatásokat a követelményeket megsértő országoktól. Magyarországnak ez 7,2 milliárd eurót jelenthet. Orbán magyar és Morawiecki lengyel kormányfő tavaly a költségvetés (és így a gigászi, 1800 milliárd eurós koronavírusválságkezelő alap) vétójával fenyegette a többi tagországot, ha a jogállamisági mechanizmushoz kötik a kifizetéseket. Akkor olyan kompromisszum született, hogy az Európai Bírósághoz fordulhatnak a kritériumok megsértésével vádolt országok. Orbán és Morawiecki ezt győzelemként kommunikálta a hazai közvéleménynek, mondván, a kompromisszum lehetetlenné teszi, hogy az EU pénzzel kikényszerítse a feltételeket. Jourová most megismételte: eltökélt abban, hogy a bizottság érvényt szerezzen a mechanizmusnak. (444.hu) Törökország kilépése az Isztambuli Egyezményből veszélyes üzenet Marad a Floyd-ügy Minneapolisban
