Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-22 / 67. szám
www.ujszo.com | 2021. március 22. RÉGIÓ 3 Több, koronavírus elleni vakcina jön Komáromba VATAŐClN PÉTER IMuMíMÚI Egészségügyi témákban egyeztetett a városházán a komáromi kórház igazgatója, Miroslav Jaska, a megyei egészségügyi szakbizottság elnöke, Viola Miklós és Keszegh Béla polgármester. Miroslav Jaska a komáromi kórház helyzetéről beszámolva elmondta, több vakcina érkezésére számítanak a következő hetekben, ugyanakkor már most is nyitottak újabb időpontokat az oltópontjukon. Örömmel fogadják, hogy a város is lobbizik az oltóanyagokért, így most már fokozatosan több vakcina érkezik Komáromba. Év végéig elkészül az új sürgősségi fogadópavilon, amely az ország egyik legmodernebb ellátóhelye lesz. Kiemelte, a belgyógyászat átalakításakor nemcsak az épület külsejét újították fel, hanem a belső tereket is a modem egészségügyi ellátás követelményeihez alakították át, így az most, a koronavírusos betegek ellátásában is nagy segítségetjelent. Viola Miklós arról tájékoztatott, hogy az új oltási tervekben a megyei önkormányzatok is kaptak feladatokat, így az egészségügyi bizottságon és a megyei képviselőkön keresztül is segítem tudnak. Mindent megtesznek azért, hogy akár egy újabb oltópont is nyílhasson a Komáromi járásban. Keszegh Béla a város támogatásáról biztosította a kórház vezetőjét. A város olyan új lélegeztetőgépek beszerzésében igyekszik segíteni, amelyek a koronavírusos megbetegedés mellett más betegségek hatékony kezelésben is kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be. Keszegh Béla az oltással kapcsolatban leszögezte, ha szükséges, az önkormányzat kész nagyobb termeket átalakítani ideiglenes oltóponttá, hogy így segítsék a a tömeges oltást. A tömeges oltás is téma volt a tanácskozáson (Képarchívum) Ádám Lajos emlékére - Amikor egy szín eltűnik... A kisvárosoknak mindenhol megvannak a magára a városkára jellemző hangulatai, színei, formái, illatai. Meg persze a meghatározó emberei. Olyan valóban a hely szellemét mutató, élettel telivé tevő hangulatok, színek, formák, illatok és alakok edzek, amelyeknek, akiknek megjelenésétől az ember megnyugszik, elmosolyodik, nosztalgikus hangulatba esik. Sétálgatott nemrégiben még a régi városból megmaradt néhány hangulatos helyen egy ilyen meghatározó alak. Őrzője sok emléknek. Tipegett, topogott, talán mindig ritmusra, mindig talpig elegánsan! Ádám Lajos. Vagy, ahogy sok ezren ismerték Lajoska. A LAJOSKA! Sál, finom kalap, laza felöltő, zúzósabb időben kesztyű, finom bajuszka, jó modor, úri kedély, kedves mosoly. Jelenség! Mintha egy másik, egy régen letűnt, az udvariassági szabályokat, a nők tiszteletét, a finomságot, a szépséget, a jókedvet és a bontont, az illemtant mindig minden helyzetben betartó világ rejtélyes küldötte, utolsó diplomatája lett volna. 1939-ben született, ő az, akinek predestinációja szerint palástot kellett volna ölteni és szószékről nevelni a népet, de ő ne. Ő más irányt keresett és talált is magának, s másképpen lett alázatos papja, de jókedvű mestere egy művészetnek, a táncnak! A táncnak, melynek lépéseit rendíthetetlen nyugalommal és türelemmel a legfalábúbb kamasznak is képes volt átadni, úgy, hogy a legfalábúbb kamasz is örömet, élményt találjon a táncban. Legyen az társastánc, vagy latin, vagy néptánc! Hogy mennyi tanítványa volt? Megbecsülni lehet, de a legóvatosabb számolgatások szerint is majdnem fél százezer körülire tehető ez a szám. Fél százezer! S hányán ismerték? Milyen élete volt? Egy-két-há és egy-két-há lépésről lépésre, minden nap, minden héten, minden hónapban évről évre első lépéstől első bálig! Boldog pálya volt az övé! Fényes, szép! Égy hét évvel ezelőtti beszélgetésben azt mondta, ha tízszer újjászületne, akkor tízszer és hajthatatlanul, és megint a tánctanári pályát választaná. Most, a tavasz első óráiban oly hirtelen ment el! Rosszul lett, s elment. Több mint nyolc évtized súlya volt már a vállán, s emlékei a szívében. Vasárnap reggel két tánclépés után egyszerre csak minden megváltozott és a harmadik elegáns mozdulat már átlépett egy másik dimenzióba. Hol lehet? Egy fényes bálterem csillogó táncparkettjén? Sok túlparti ismerőssel együtt finom kis mosolyt remegtet apró kis bajuszkája alatt. Egy-két-há, egy-két-há lépés és fordul és csusszan és lépés és fordul és csusszan! Tessék csak figyelni: Lajoska előtáncol és utána beáll a terem egy pontjára, ropogós frakkban, s onnan a szeme sarkából figyeli, hogy minden rendben legyen. Nem baj, ha botlás van, ha kiesik valaki az ütemből, semmi baj! Az élmény a fontos! Az élet! A tánc! Köszönik, sokan köszönik! Élményt, táncot, illemet! Egy kedves színnel kevesebb Rimaszombat. Szászi Zoltán Egy sor kérdést felvető templom a Balogvölgyben Tekintélyt parancsoló templom a nagybalogi (A szerző felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Mi a titka a nagybalogi református templomnak, miért vet fel számos kérdést? Azért, mert a szépen felújított, használatban lévő anyaegyhéznak helyet adó szakrális épület múltja elég összetett, a róla szóló forrásanyag pedig helyenként ellentmondásos, nem bizonyított. Nézzük sorjában! A falu maga Felső- és Alsóbalog falvak összeolvadásából fejlődött ki. Az Alsóbalognak nevezett falu keleti részén lévő kiemelkedést minden bizonnyal már a települést alapítók is észrevették, de hogy a jól védhető stratégiai ponton mikor épült fel az első templom, azt nem lehet egyértelműen megállapítani. Balog nemzetség földje Maga a falu a fölötte emelkedő hegyen épített Balog nemzetségi vár birtokrésze volt. Az első szakrális hely is - feltehetőleg várkápolna - magában a várban épült és annak urait szolgálta. A falu népe később épített fel templomát. Mikor? A Balogok birtokszerzésének idejét Ila Bálint Gömör megye című alapműnek számító munkájában az általa kutatott oklevelek alapján mindenképpen a 12. század közepére teszi, tehát 1150 utánra, III. Béla uralkodásának idejére. Ennek a királynak a jegyzője volt Anonymus, aki krónikájának XXXIII. fejezetében azt állítja, hogy Árpád hadvezérei Szoárd és Kadosa bizonyos Bulhadu-hegy alatt táboroztak s ezt később Balog várhegyével azonosították, tévesen. Anonymus egyébként nem a legmegbízhatóbb forrás, a honfoglalás idejét illetően számos bírálat érte munkáját. Ila szerint ez a Balog nemzetség a 14. század első harmadára már négy ágra szakadt, innen eredezteti magát a Széchy-, Derencsényi-, Atfy- és Uzacsalád. Fontos megállapítása az is Ila Bálintnak, hogy „Alsó- és Felsőbalog egyházáról a legkorábbi oklevelek a 15. századból valók, védőszentjét azonban egy esetben sem emlegetik.” Van olyan vélemény is, amely ezt másképpen gondolja. Történet és kérdései Pál Dénes nagybalogi helytörténész Balog-völgy múltja és hagyományai című helytörténeti munkájában Szent István korabelinek valószínűsíti a templomot, melynek szerinte Szent Pongrác volt a védőszentje, sajnos pontos forrásokat ezekre az állításaira nem ad. Pál szerint „A szentélyt gyakran bővítették, az első felújítás 1320-ra tehető. A husziták is hozzáépítettek a hátsó részhez.” Ezek így egyértelműen kijelentve szintén nem alátámasztott állítások, a datálás, a huszita építés hiteles forrás híján felettébb bizonytalan. A huszita hozzáépítésről még annyit, hogy az alighanem csupán szájhagyomány. A husziták az egykori Gömör megyében alig húsz évig tartózkodtak, és jórészt csak templomfoglalásra, mint templomépítésTájoló Nagybalog községbe Rimaszombatból a 2752-es úton Baktin át, vagy a 2753-as úton Bátkán át lehet eljutni. A református templom a 48.444/20.123 GPS- koordinátáknál található. re volt erejük az állandó hadakozás mellett. Ha építkeztek, inkább erődítéseket építettek, bizonyíthatóan abból sem sokat. Nagybalog temploma a mai állapotában ugyan elég titokzatosan, de mégis sok mindent elárul a múltról. A templom legrégebbi része a keleti vége, a korai gótikára jellemző egyenes záródású régi szentély, amelynek északi oldalán egy sok mindenről árulkodó kőhalom található. A falban pedig egy nyilvánvalóan későbbi átépítési fázist mutató, szépen eldolgozott falkötést, a templomfal innentől nézve harminc-negyven centiméterrel vékonyabbnak látszik a torony felé nézve. A formátlan sziklahalomban egy korábbi építmény alapjait lehetne azonosítani, ha szabadjára engedjük a fantáziát, akár az első kistemplom nyugati részén lévő torony alapja is lehet. Ennek megállapítására szakszerű feltárásra lenne szükség. (Ez kivitelezhető!) Hogy a ma álló templom mennyit őrzött meg a korábbi elődjei falanyagából, elrendezéséből, esetleg díszítéséből, ez most néhány évtizedig még nem derül ki, majd az esetleges legközelebbi renováláskor lehet erre esély. A míves falkapcsolódás, az akkori átépítési fázis idejét 1740 tájára lehet tenni. Bizonyos Szikszai Gergely helyi lelkész kezdeményezte az új templom építését, melyet kitartó gyűjtéssel vitt sikerre. A templom és a régi temető körül falat húztak, ennek építési idejét sem lehet egyértelműen megállapítani. Néhány, még a 2007-es felújítás előtti állapotról készített fényképeken lőrést, támpillért, védelmi célú kiképzést nem lehet megbízhatóan azonosítani. Ha mégis megpróbálnánk h fal építési idejét meghatározni, akkor a Szikszai-féle templomépítkezés idejét lehetne behatárolni. Már csak azért is, mert ekkoriban, Mária Terézia idején szabályozták a temetők fenntartását. Arra egyelőre nincs forrás, hogy a védőfalas templom refügium, azaz menedékhely szerepet is betöltött volna. Jelenleg a nagybalogi templom a 2007-es és a legfrissebb remek felújítások után egy barokk-klasszicista stílust mutató, sima falfelületekkel bíró, négy, dél felé nyíló ablakkal, keleti felén egykori egyenes záródású szentélyzáródású, nyugati végén toronnyal ellátott nagy méretű templom. Belső terét most újították fel, kiképzése a református liturgia szerinti puritán és tiszta.
