Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-02 / 50. szám
10 FUTBALLIPAR FOCITIPP ■ 2021. MÁRCIUS 2. www.ujszo.com 2009 jelentős mérföldkővé volt a futballnak: a Barcelona és a ManUnited BL-döntője lett az év legnézettebb sporteseménye (Fotó: TASR/AP) * *■*** 11 " r- §ÜT W ■ H fi f ' , # V •.. *•____ »líIRS- - r stäis A TV világjárvány közepén is garancia a futballnak vl televízió fejlődése volta modern futball motorja, á világjárvány idején is az marad Amíg a modern futball egyre inkább arról szólt, hogy a végtelen pénz tönkreteszi a sportágat, a Covidjárvány a tönk szélére sodort számos kisebb-nagyobb klubot. De vajon mi a helyzet, ha évtizedes távlatokban nézzük a folyamatokat? „Eszement dolog” - kommentálta Jürgen Klinsmann, az Egyesült Államok szövetségi kapitánya, hogy a Real Madrid 100 millió euró körüli összeget fizetett Gareth Bale leigazolásakor 2013-ban. - A mai átigazolási árak egyszerűen elszabadultak, nem hinném, hogy lenne még valóságalapjuk” - mondta Klinsmann a BBC-nek. Sokak véleményét öntötte szavakba: az átigazolási árait, a fizetések, a felhalmozott tartozások, a jegyárak, az elkényeztetett sztárocskák és az általános futballhype lassan kontroll nélkül zúdul a világra. Rengeteg szurkoló azon a véleményen van, hogy óriási lufi alakult ki a labdarúgás körül, pont úgy, ahogy az az amerikai ingadanpiaccal történt 2006 után. „Ha berobban a fútball-lufi, mindenki ott áll majd letolt gatyával, a közönség meg csak röhög rajtuk. Elszabadultak az árak, a labdarúgásnak vigyáznia kell, hogy ne vágja el a saját torkát, mert hamarosan csak egy kivérzett hulla marad majd belőle” - írta Jim Spence a BBC-n. A labdarúgás, mint iparág „Nemrégiben még nagyon kevés pénz volt a labdarúgásban. Az 1970-es években ugyan szinte minden nyugat-európai háztartásban akadt egy televízió (kivéve Spanyolországot, ahol csak a háztartások 28%-ában), de az emberek a legkevésbé használták arra, högy focit nézzenek. Nem mintha a csatornák elkényeztették volna a rajongókat, hiszen csak nagy ritkán tűztek műsorra egy-egy meccset. A bajnoki összecsapásokat tulajdonképpen leheteden volt tévén követni, a szponzorok emiatt nem is öltek túl sok pénzt a sportba, így tulajdonképpen csak azok fizettek komolyabb összegeket a kasszába, akik hétről hétre kilátogattak a stadionokba. 1974-ben a profi európai futball összbevétele nem volt több 200 millió dollárnál. Ezzel valamivel megelőzte az amerikai sportok közül a baseballt (MLB, 153 millió) és az amerikaifocit (NFL, 172 millió), de eltörpült Hollywood bevételei mellett: 1974-ben például a filmgyár bevételei 1,9 milliárd dollárra rúgtak pusztán az Egyesült Államokban. Am ekkor valami megváltozott. Az elmúlt harminc évben a sport fejlődött a leggyorsabb tempóban a szórakoztatóipar szegmensei közül, és a labdarúgás még ezek közül is kiemelkedett. A robbanás hátterében elsősorban a tévéközvetítések állnak. Amikor az angol labdarúgó-bajnokság közvetítési jogát először értékesítették csomagban, a vevő 2,5 millió fontot fizetett egy évre. Az 1990-es években azonban a kábelszolgáltatók paradicsoma elérte Európát is, és az olyan médiamogulok, mint Rupert Murdoch vagy Silvio Berlusconi, bevezették a tematikus sportcsatornákat is, sőt már ekkor akadtak olyanok, amelyek kizárólag focit közvetítettek Hamar nyilvánvalóvá vált. hogy még a legnépszerűbb szappanoperák - amelyek pedig évtizedekig egész nemzeteket ültettek a képernyők elé - sem vehetik fel a versenyt a labdarúgás népszerűségével” - foglalja össze a helyzetet a nemzetközi presztízsű szakkönyv, a Fociológia. A klubok hamarosan de facto a televíziós tartalmak producerei lettek, ami átírta az egész iparág szabályait, hiszen ha valami vagy valaki hétről héne képernyőre kerül, annak jól kell kinéznie. A lepusztult stadionokra és a hőbörgő huligánokra többé senki sem volt kíváncsi; az 1990-es években a közvetítési jogok árának emelkedésével párhuzamosan indultak be Angliában a nagy stadionrekonstrukciós programok is. A biztonsági rendszerek korszerűsödése véget vetett a huligánok rendbontásainak is Nyugat- Európában. Védett férfiak Az erőszak nemcsak a lelátón, hanem a pályán is visszaszorult. Korábban a kreatív, jól cselező játékosok életét pokollá tették a kőkemény belépők Ahogy például George Bestet próbálták megállítani a védők az 1960-as években, az az NFL irányítóinak a sackelését, brutális földre vitelét idézte. Az 1966-os világbajnokságnak Pelé itta meg a levét, 1983-ban a bilbaói mészáros, Andoni Goikoetxea tette jégre Diego Maradonát, 1992-ben Marco van Basten karrierje 28 éves korában ért véget az örökös sérülései miatt. A mindent látó tévékamerák segítségével viszont a labdarúgás irányító szervei sokkal jobban meg tudták védeni a játékosokat, különösen az aranytojást tojó sztárokat. Az 1998-as franciaországi vb előtt a FIFA aztán úgy határozott, hogy a hátulról történő becsúszásokat piros lappal kell szankcionálni. A körülmények szépen lassan megzabolázták a vérre menő megmozdulásokat. Manapság Lionel Messi, Cristiano Ronaldo vagy Zlatan Ibrahimovic képes hétről hétre lenyűgözni a közönséget anélkül, hogy attól kellene tartania, valaki lemészárolja. Ahogy a sztárok ragyogásától szebb lett a játék, a stadionok is úgy korszerűsödtek, ami végül oda vezetett, hogy a megnövekedett érdeklődés mellett a klubok szép lassan elkezdték megemelni a meccsbelépők árát. Közben a játék is globalizálódott: a Manchester United például eleinte csak Manchester klubja volt, aztán Angliáé, a 2000-es évekre pedig már Európáé, és végül az egész világé. Egy világválságot már túlélt a foci A labdarúgás mára a világ legnépszerűbb játékává vált, és fölénye csak egyre nő a többi sporttal szemben. 2009-ben elérkeztünk ennek a folyamatnak egy igen jelentős mérföldkövéhez is: a Bajnokok Ligája döntője lett az év legnézettebb sporteseménye, 109 millió embert ültetett a képernyők elé, míg a Super Bowl csak 106-ot - ez derül ki a Futures Sport + Entertainment kutatásából. A Barcelona sikere a Manchester United ellen az egész világot megmozgatta, még az olyan valószínűden helyen is tömegek tódultak ki az utcára, mint a kanadai Edmonton. A sikernek ennél is jobb mérőszáma a 2013-as év, amikor a FIFA12 videojátékból 13,5 millió példány fogyott el világszerte, miközben a Madden NFL 13- ból, a korábban legnépszerűbbnek számító játékból „mindössze” 5,6 millió. Ezeknek a játékoknak a piacát a gyerekek, a fiatalok jelentik, ők pedig a PlayStationön keresztül adják le szavazatukat a világ vezető sportjára. Ez pedig nem más, mint a labdarúgás. A játék felemelkedésének még a gazdasági világválság sem tudott gátat szabni: a nagy európai klubok 2008 után is meg tudták tartani 5% feletti növekedési ütemüket, amire semelyik másik hagyományos üzleti szektor nem volt képes. Ez végül oda vezetett, hogy 2012- re az európai labdarúgás könnyedén utasította maga mögé bármely amerikai konkurenciáját. Nincs szó lufiról A labdarúgás körül azért nem alakult ki pénzügyi lufi, mert a magasabb költségeket követték a magasabb bevételek. A Real Madrid például megengedhette magának, hogy 100 millió euró körüli, világrekordot jelentő összeget fizessen a Tottenhamnek a walesi válogatott Gareth Bale-ért, hiszen 1997 és 2013 között a királyi klub bevétele meghatszorozódott, és így már mintegy 800 millió euróra rúgott. Tekintve, hogy rengeteg pénz van a futballban, ne csodálkozzunk, hogy a játékosok keresete is csillagászati, a sztárok pedig el vannak kapatva. Ezeket a problémákat tulajdonképpen a sikerek kreálták. A labdarúgás elterjedését az is elősegíti, hogy a nézőknek már egyáltalán nincs szükségük tévékészülékre, sőt több platform közül is választhatnak: nézhetik a mécseseket a telefonjukon, tableten vagy Xboxon is, és mindezt megtehetik a metrón, a Starbucksban vagy az irodájukban. A fiatal generációk már most is használnak valamilyen second screen alkalmazást, amelyen a meccsek közben beszélgethetnek a barátaikkal, vagy követhetik az érdekes statisztikákat. Az, hogy ez a jövőben is így legyen, továbbra is jórészt a TV-közvetítési jogdijakon múlik. A Serie A közvetítési jogaiért a Sky Sport 750 millió eurót kínált a napokban a következő három évre_(2021-2024), a Premier League új, 2022-2025- ös szerződését 3,6 milliárd fontra várják a szakemberek, vagyis bár a COVID jelentős hatást gyakorolt a labdarúgásra, mint iparágra, az átmeneti visszaesés után újabb felemelkedés várható. Hegedűs Henrik A labdarúgás elterjedését az is elősegíti, hogy a nézőknek már egyáltalán nincs szükségük tévékészülékre, sőt, több platform közül is választhatnak: nézhetik a meccseket a telefonjukon, tableten vagy Xboxon is.
