Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-15 / 61. szám
10 GYÓGYHÍREK EGESZSEG 2021. MÁRCIUS 15. www.ujszo.com TÉVHITEK AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁSRÓL I. » A friss mindig jobb, mint a fagyasztott Nem mindig. A frissen szedett gyümölcsök egészségesebbek, mint a hűtött-fagyasztott társaik? Nem minden esetben! Az olyan gyümölcsök, mint például a banán, a füge és a kivi, messziről érkeznek hozzánk, a legtöbbször éretlenül szedik le őket, és az útjuk során több hűtésen - melegítésen - légáramláson keresztül jutnak el hozzánk. Az eredmény? Közel sincsen bennük annyi értékes táplálék és vitamin, mint hinné. » A tengeri sóban kevesebb káros nátrium van Nem igaz. Ma már sokféle só közül választhatunk, ám egyik sem jobb a másiknál. Ne hagyja, hogy a szép csomagolás és a „természetes" vagy „bio" jelző megzavarja! Minden só ugyanannyi nátriumot tartalmaz grammról grammra, mint a másik. » A vörösbor egészséges Igen, de... Sok kedvező hatása van, de a vörösbor is ugyanolyan alkohol, mint a sör, a vodka vagy a whisky. Egy pohárnál - egészen pontosan 125 milliliternél - többet ne igyon belőle, mert nem fognak érvényesülni a pozitív egészségtani hatásai. » A barna cukor egészségesebb, mint a fehér Tévedés. Ha még nem tudta: a barna cukor csak a színében különbözik a fehér verziótól, ugyanis cukornádmelaszt tartalmaz - tehát színében „koszosabb". Egészségileg egyik sem egészségesebb a másiknál, hiába drágább egyik a másiknál. » A 100%-os gyümölcsital egészségesebb Jobb, mintha kevesebb gyümölcstartalmú itókát inna, de túlzás azt állítani, hogy egészséges lenne! Egy valódi gyümölcsből kifacsart friss narancslét például össze sem lehet hasonlítani a bolti dobozos változattal, ugyanis sok tartósítószer és színezőanyag van benne, a kevesebb vitamintartalomról nem is beszélve. (wellandfit) Ha nem ismerjük fel idejében az érbetegséget, az később az érrendszer bármely részében problémát okozhat, és a beteget fekély, infarktus vagy sztrók is fenyegetheti. Az érszűkületes megbetegedések másik, igen komoly következménye a végtagamputáció. Az időben megkezdett orvosi kezelés és a helyes életmód azonban számos szövődmény kockázatát csökkentheti. f W érszűkületre í % a hajlamosító JL. Jkk.M 4 fő tényező a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízottság, a magas vérnyomás, a magas vérzsír- és húgysavszint, valamint a mozgásszegény életmód. Súlyos következmények Bár a genetikai hajlamot nem lehet kivédeni, megfelelő életmóddal és rendszeres szűréssel sokat tehetünk a megbetegedés szövődményeinek kivédéséért. Az érszűkület konkrétan az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falának elmeszesedését és ebből adódó beszűkülését jelenti. Mivel ezek az erek az egész testünket behálózó érrendszer részei, ezért a betegség fennállása esetén más szervek, például a szív vagy az agy ereinek érintettségére is számítani lehet. A későn felismert vagy elhanyagolt érszűkület igen súlyos következményekkel járhat, amelyeket megelőzni hatékonyan lehetett volna, kezelésük azonban nehezebb. Négy stádium Eleinte még nincs panasz, a betegség lappang, például a hosszú éveken át masszívan dohányzókban Megelőzhető az érszűkület kezelésével vagy a fel nem ismert cukorbetegekben. Ilyenkor legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet az erek meszesedését kimutatni, de a kórisme felállítását adó úgynevezett dopplervizsgálat még negatív. A fent említett kockázati tényezőkkel rendelkezők esetén a negatív dopplervizsgálat adott pillanatban megnyugtató, mégis ilyenkor már el kell kezdeni a hajlamosító tényezők kiiktatását, hogy pár év múlva ne alakuljon ki egy olyan betegség, amely ekkor még nagyrészt megelőzhető. Az ultrahangos dopplervizsgálattal a vérnyomást az artériákban mérik a lábon és a felkaron is. Ez az úgynevezett boka-karindex, vagy dopplerindex. Ennek hányadosa egészséges' embernél 1-es, ám ha 1-nél alacsonyabb, vagyis a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon, érszűkületről beszélünk. Egy idő után járáskor a vádliban egy adott járástávolság megtétele után fájdalom lép fel, ami a beteget megállásra kényszeríti. Rövid pihenés után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható. Természetesen az adott „járástávolság” után újabb fájdalom jelentkezik. Később már nyugalomban is, főleg fekvő helyzetben, éjszaka jelentkezik a fájdalom, ami a lábak lelógatására vagy a felkelés során enyhül. Ennek oka, hogy a végtag vízszintes helyzetében kevesebb vér áramlik a szövetekhez. A rendkívül rossz vérellátás miatt a láb hideg és zsibbadt lehet, a bőr szárazzá válhat, lassulhat a körmök és szőrzet növekedése, a lábak elfehéredhetnek, elkékülhetnek. Az utolsó stádium már nagyon súlyos állapot, amikor a végtagokon fekély, szövetelhalás alakul ki, amely azt jelzi, hogy a végtag komoly veszélyben van! A cukorbetegeknél és a súlyos dohányosoknál fennállhat olyan sürgető helyzet, amikor haladéktalanul orvoshoz kell fordulniuk. Ha a végtagot ért bármely sérülés, ütés, pedikűrözés következtében kialakult seb néhány napon belül nem gyógyul, feltétlenül fel kell keresni a szakembert, mert a rossz gyógyulási hajlam az ő esetükben lehet a rossz vérellátás következménye, és súlyosbodás megelőzése miatt az érszűkületet ki kell zárni. Az életmód és a gyógyszer együtt hat A kezeleden érbetegség esetén nagy a kockázata a szívinfarktusnak, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulásnak, sztrók kialakulásának. Az értágító és véralvadásgádó hatású gyógyszeres terápia kombinációja azonban önmagában nem elég. Egy érbeteg gyógyulása elképzelheteden, ha dohányzik, ha nem megfelelő az inzulin-, a koleszterinszintje, a vérnyomása, az étrendje, illetve ha nem mozog rendszeresen. így a séta elengedheteden része kell hogy legyen a napi programnak. Komolyabb sporttevékenység előtt azonban feltédenül orvosi jóváhagyás szükséges, hiszen érszűkület esetében nagy valószínűséggel a szív is érintett lehet. Az érszűkület megelőzésének és kezelésének folyamatában tehát a gyógyszeres terápián túl döntő jelentőségű a szakemberek által irányított és felügyelt életmódváltás is. (Budai Kaidioközpont) A NAPTEJ, A HOSSZÚ UJJÚ RUHA ÉS A SZÉLES KARIMÁJÚ KALAP TÖBB VÉDELMET NYÚJT A KÁROS NAPSUGARAK ELLEN Megóv-e a kávé a ráktól? Reggeli kávénk nem csupán arra jó, hogy felébresszen minket. Egy közelmúltbeli amerikai kutatás szerint ugyanis a melanoma, a bőrrák leghalálosabb típusa ellen is jó védelmet nyújt. A Journal of the National Cancer Institute szaklapban publikált kutatás szerint minden egyes bögrényi kávéval csökken az esélyünk arra, hogy kialakuljon a melanoma. Erikka Loftfield, a tanulmány szerzője, a Yale University School of Public Health doktorandusza szerint napi négy vagy több bögre kávé hatására körülbelül 20 százalékkal csökken a melanoma kialakulásának esélye. A korábbi kutatások arra mutatnak rá, hogy a kávézás a bőrrák kevésbé halálos típusaitól is véd, ugyanis csökkenti az ultraibolya sugárzás bőrsejtekre gyakorolt káros hatását - a Yale kutatói pedig arra voltak kíváncsiak, hogy mindez a melanómával kapcsolatban is igaz-e, amely a leghalálosabb bőrrák és egyúttal az ötödik leggyakoribb ráktípus. (2013-ban mintegy 77 ezer új diagnózis született, amelyből a tanulmány szerint majdnem 9500 vezetett halálhoz.) A U.S. National Institutes of Health és az AARP szervezet által folytatott, mintegy 3,5 millió embert érintő tanulmány adataiból dolgozva a már említett következtetésekre jutottak: a több kávé jobb védelmet biztosít a melanómával szemben: a napi 1-3 bögrényi kávé mintegy 10 százalékos, míg a napi 4 bögrényi (vagy több) kávé körülbelül 20 százalékos védelmet jelent a bőrrák ezen típusa ellen. A védelem mögött a koffein állhat, a kutatók ugyanis csak azoknál tapasztaltak jelentős kockázatcsökkenést, akik koffeintartalmú kávét ittak, így egyfelől nem voltak képesek felmérni a kávé más összetevőinek hatását, illetve azt sem tudták megvizsgálni, hogy a koffeinmentes képes-e bármilyen jelentős védelmet biztosítani, állítja Loftfield. Ugyanakkor hozzáteszi: eredményeik még nem jelentik azt, hogy elég a kávéra támaszkodni, hogy védelmet kapjanak a bőrrák ellen. A naptej, a hosszú ujjú ruha és a széles karimájú kalap több védelmet nyújt, mint a sok bögre kávé - jelentette ki a szakértő. (hazipatika)
