Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-15 / 61. szám
2 I KOZELET 2021. március 15. | www.ujszo.com RÖVIDEN Vírusmaszk kell! Mától már minden zárt térben kötelező reszpirátort viselni. Az FFP2 reszpirátor összesen nyolc órán át használható. A többször használható légzésvédő maszkokat külön jelzéssel, általában R betűvel jelöli a gyártó, például FFP2 Rjelzéssel. Az átnedvesedett, sérült vagy piszkos reszpirátort ne vegyük fel újra, mert már nem véd. Ha csak rövid ideig, percekig viseltük a maszkot, amíg például beszaladtunk az üzletbe és figyeltünk arra, hogy csak a gumiszalagjához nyúljunk, akkor újra felvehetjük. A reszpirátor jobban véd a fertőzéstől, mint az egyszerű textilmaszk vagy az orvosi szájmaszk, de csakis a Ívkor, ha helyesen használjuk. Ha nem takarja jól a szájat és az orrot, nem nyújt megbízható védelmet, ezért nagyon fontos olyat választani, amely jói illeszkedik az arcra, (ú) Mától már 35 járás fekete NAGY ROLAND Pozsony. Az egészségügyi tárca előrejelzései alapján a jövő héttől mér javulhat a járványhelyzet, kérdés, ki fogja ismertetni, hogy milyen besorolásúak a járások: ez volt ugyanis az egészségügyi miniszter szokásos kedd esti sajtótájékoztatójának témája. A regionális járványtérkép eredetileg arra szolgál, hogy az iskolanyitás, a természetlátogatás és a munkába járás feltételeiről döntsön. A kormány azonban két hete szigorított az intézkedéseken, melyek március 21 -ig, vagyis a hét végéig érvényesek. Ezek értelmében a tantermi oktatás csakis azoknak a diákoknak engedélyezett, akiknek a szülei nem tudnak otthonról dolgozni, a természetjárás pedig csakis járáson belül lehetséges, függetA mától érvényes besorolás lenül attól, hogy az adott régió milyen besorolású. Arról, hogy a szigorított lockdown a héten véget ére, a kormánynak a következő napokban kellene döntenie. A regionális besorolás tehát jelenleg csak abból a szempontból fontos, hogy a munkába járáshoz (Forrás: egészségügyi minisztérium) hány napos negatív tesztet kell felmutatni, ha ellenőriznek a rendőrök. A fekete és a bordó járásokban 7 napnál nem régebbi tanúsítvány kell, a piros járásokban elég 14 napos. Ám csak 3 ilyen járás van most: a Késmárki, a Turdossini és újonnan az Érsekújvári. A feketejárások száma 30-ról 35- re ugrott. A déli járásokban nincs nagy változás, egyikben sem javult a helyzet, a Tőketerebesiben pedig romlott, így már az is fekete. Az előrejelzések alapján a jövő héten már jóval kevesebb fekete járás lesz, és néhány bordó is pirosra válthat, tehát lassan javul a járványhelyzet. 182 halott a hétvégón 3631 fertőzöttet találtak a hétvégén - a pénteki adatok szerint 2363 PCR-teszt lett pozitív, szombaton 1268. A két nap alatt 182 áldozatot követelt a járvány: pénteken 94, szombaton 88 halálesetről érkezett jelentés. A legutóbbi összesítés szerint 3752 beteget kezelnek kórházban, 316-ot intenzív osztályon, 351- en lélegeztetőgépen vannak. Összesen 8525 személy halt bele a Covid- 19-be, és 1657 olyan haláleset történt, amelynél a fertőzés is közrejátszott. Matovic mélyponton Ritkán fognak gépfegyvert a titkosszolgálat igazgatójára (TASR-feivétei) Lemondott az SIS igazgatója ÖSSZEFOGLALÓ Éva Miéíková korábbi ügyész, Vladimír Pöolinsky védője a tegnapi meghallgatás után azt mondta, az ügyészségnek jóval körültekintőbben kellett volna eljárnia az ügyben a bizonyítékok értékelésénél. Bazin. Az ügyvéd szerint a Pcolinsky elleni vádak olyan emberek tanúvallomásain alapulnak, akiknél felmerül a gyanú, hogy a saját helyzetüket akarják javítani. Misíková úgy véli, a nyomozóknak a vallomásokon kívül más bizonyítékuk nincs - a sajtó ugyanakkor korábban azt írta, a hatóságok nem csak a két tanúvallomás alapján gyanúsították meg Pcolinskyt. Pcolinskyt a Sme rodina jelölte az SIS élére, a párt politikusai nem hiszik, hogy bűnös - testvére, Peter Pcolinsky, a párt frakcióvezetője például úgy véli, a háttérben „hatalmi-titkosszolgálati játék” lehet, melynek célja, hogy valakik átvegyék az SIS-t, és nyomást gyakoroljanak a Sme rodinára. Hasonlóan vélekedik Milan Krajniak, a párt munkaügyi minisztere is, aki szerint azért akarnak megszabadulni Pcolinskytól, mert valakinek „rálépett a tyúkszemére”. „Valakinek nem felelt meg, hogy az SIS ismét kellemetlen jelentéseket küld az arra jogosult személyeknek. Ezzel függ össze ez az egész” - mondta Krajniak a Denník N szerint. Hozzátette, hogy az ilyen információk címzettjei a miniszterek és a hatóságok - a rendőrség és az ügyészség. Konkrétan nem nevezte meg, hogy kire gondol. (fm) FINTAMÁRK Pozsony. Igor Matovic utoljára március 9-én posztolt szokásos kommunikációs felületén, a Facebook-oldalán - ez éles kontraszt ahhoz képest, hogy egy hét alatt akár harminc posztot is írt. A kormányfőnek korábban is voltak időszakai, mikor egy időre háttérbe vonult a közösségi oldalon. Richard Sulik szintén elhallgatott a hétvégén: az SaS ma délelőtt nyilatkozik arról, hogyan döntött, addig viszont feleslegesen nem akart olajat önteni a tűzre. A kormányba vetett bizalomról alkotott képet egy hétvégén közzétett felmérés is árnyalja - bár nem teljesen, ugyanis február végén készült, a jelenlegi koalíciós válság keltette hullámok így még nem befolyásolták. A Focus ügynökség azt mérte, mennyire bíznak az emberek az egyes kormánytagokban. Az 1018 fos mintán végzett közvélemény-kutatás szerint a legnagyobb bizalmi indexe Richard Suliknak van, ám az ő eredménye sem túl fényes: 38 százaléknyian bíznak benne, a válaszadók 60 százaléka azonban nem - ráadásul 2020 októberében még 47 százalékon állt. A dobogóra Ján Budaj (OCaNO) környezetvédelmi és Branislav Gröhling (SaS) oktatásügyi miniszter fért fel, előbbiben az emberek 36, utóbbiban 33 százaléka bízik. Igor Matovic bizalmi indexe ugyanakkor a padlón van: bár októberben is a sereghajtók közé tartozott a 31 százalékával, mostanra már csak a válaszadók 19 százaléka bízik benne, és csaknem 80 százalék nem. A bizalmatlanság emellett más OCaNO-s miniszterekkel szemben is nagy: a most leköszönt Marek Krajcíban az emberek több mint 76 százaléka nem bízott, és Roman Mikulec belügyminiszter, illetve Jaroslav Nad’ védelmi miniszter is a lista felső harmadában áll - 67 százaléknyian nem bíznak bennük. A Za l’udinak sincs sok oka örömre: Veronika Remisová alig valamivel lemaradva követi az OEaNO- s minisztereket, 66 százalék nem bízik benne, és bizalmi indexe valamivel kisebb 30 százaléknál. Mária Kolíková igazságügyi miniszter pedig az elmúlt hónapokban elvesztette az emberek bizalmát: míg októberben csupán az emberek 40 százaléka nem bízott benne, most már 64 százalék. A listán tökutolsó Stefan Holy (Sme rodina) törvényalkotásért felelős miniszterelnök-helyettes: mindössze 13 százaléknyian bíznak benne, 63 százaléknyian pedig nem - a válaszadók csaknem negyede pedig nem ismeri. Pénzügyekben túl konzervatívak vagyunk MOLNÁR IVÁN A szlovákiai családok kétharmada a nagyobb hozam reményében szívesen befektetné megtakarításait, a többségnek azonban halvány fogalma sincs, hogyan fogjon hozzá. A pénzügyek szempontjából ráadásul rendkívül konzervatívak vagyunk, aminek a pénztárcánk látja kárát. Pozsony. „Sok minden megváltozott az elmúlt években, például a hitelfelvételtől az alacsonyabb kamatoknak köszönhetően már nem ódzkodunk annyira. Ami azonban a befektetéseket illeti, a családok nagy része továbbra is rendkívül konzervatív, vagyis irtózik a nagyobb kockázattal járó, ám ezzel együtt nagyobb hozamot biztosító befektetésektől” - mondta lapunknak Lenka Buchláková, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság elemzője. Nulla százalékos kamat A rendkívül alacsony, szinte a nullával egyenlő betéti kamatok ellenére a többség továbbra is egyszerű bankszámlán tartja a pénzét. A jegybank adatai szerint több mint 40 milliárd euróról van szó, a lakosság pénzügyi vagyonának a 70 százaléka, ami gyakorlatilag alig kamatozik. Sőt, a banki díjak növekedése és az infláció miatt az ügyfelek még veszítenek is. A lakosság alig harmada tartja a pénzét betéti alapokban, kötvényekben, részvényekben. Ez utóbbiak aránya az egy százalékot sem éri el. Irtózunk a részvényektől „Sokan abban a tévhitben élnek, hogy ha a pénzüket takarékszámlán tartják, az már befektetés. A kamatszintből azonban bárki azonnal rájöhet, hogy a hozam minimális. Akik ezzel szemben a pénzük legalább egy részét részvényekbe fektetik, szép summára tehernek szert” - mondta Buchláková. A lakosság ennek ellenére továbbra is irtózik a részvényektől. Nálunk az arányuk a már említett 1 százalékot sem éri el, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint tőlünk nyugatabbra 25 százalék körül mozog, és még a középeurópai átlag is 5 százalék. A keleti tagországok között is vannak azonban kivételek: Észtországban a lakossági megtakarítások nagyjából 57 százalékát tartják részvényekben és befektetési alapokban. Felesleges pénzkidobás? Jelentős különbségek vannak az egyes országokon belül is. „A nagyobb hozamot biztosító befektetési alapokban és részvényekben elsősorban a magasabb végzettséggel és ennek köszönhetően nagyobb bevétellel rendelkezők fialtatják a pénzüket” - tette hozzá Buchláková. Szerinte a leggyakoribb hazai ellenérv, hogy a családnak nincs elég bevétele ahhoz, hogy vállalja a nagyobb hozamokkal járó kockázatot. „Az Eurostat adatai szerint azonban a szlovákiai családok havonta átlagosan 65 eurót költenek teljesen felesleges dolgokra. Egyes befektetési alapokba vagy például az aranyba ugyanakkor már havi 25 euróval is beszállhatunk, amit a felesleges dolgok helyett a jövőnk megalapozására fordíthatnánk” - tette hozzá Buchláková.
