Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-12 / 59. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2021. március 12. 7 Teremtsünk rendet Az életkedvünkre is hatással van a korábbi szokásaink átalakulása valaki folyton melegítőt hord, a végén úgy is JH*. B vt> fog kinézi, mint aki melegítőbe való, írja a világhírű japán takarítási tanácsadónő, Marie Kondo. Elgondolkodtató mondat. Először is mit jelent az, hogy úgy fog kinézni? Hogyan? Ám ha a semleges „melegítő” szó helyett a közkedvelt szlovákiai magyar „tyepláki”-t használjuk - de még a magyarországi „mackónadrág” is kifejező -, egyértelművé válik, miről van szó. Arról, hogy elslamposodunk. S ebben van valami. Sokunk ruhái egy éve a szekrényben pihennek. Akkor veszünk fel valami elegánsabb holmit, ha ne adj isten, orvoshoz kell mennünk, vagy amikor egy videóbeszélgetésen látszik a felsőtestünk (bár ha nem akarjuk, hogy látszódjon, egyszerűen megdöntjük a képernyőt). Ilyenkor fölül ing és nyakkendő, esetleg blúz és gyöngysor vagy bizsu van rajtunk, alul meg a melegítő. A hajunkról nem is beszélve. A férfiainkat még megnyírjuk nullásgéppel - nőtt iránta a kereslet -, ők meg viszonzásképpen befestik a hajunkat, de mi, nők, frizura gyanánt egyre többen nemes egyszerűséggel lófarkat vagy kontyot tekerintünk a hajunkból. Én is ezt csinálom. Utoljára gyerekkoromban volt lófarkam. Nem így képzeltem a visszatérést az ifjúságba. E könnyednek tűnő bevezető azonban komolyabb problémára szándékozik felhívni a figyelmet. A pedagógusok szerint sok gyermek életéből, mivel nem járnak iskolába, eltűnik a rendszer és ezáltal a rend. De ugyanez sok olyan felnőttről is elmondható, akiknek hétköznapjait eddig a munkába járás sokszor pokolba kívánt, de visszatekintve mégiscsak jóleső rutinja uralta. Most viszont otthonról dolgoznak, és új rendszert kellett kialakitaniuk. Ez nem mindenkinek sikerült. Vannak, akik elfelejtettek mosakodni, borotválkozni, az egész napot pizsamában, hálóingben töltik. Ugyanakkor megnőtt a kedélybetegek száma. Egy mentős ismerősöm tapasztalata szerint az infarktusgyanús esetek, amelyekhez kiszállnak, többnyire nem szívbetegségre, hanem kezdődő depresszióra utalnak. Persze nem attól lesz valaki depressziós, hogy melegítőt hord és ritkábban mos hajat. De a korábban kialakított és működő testápolási szokások megbomlása - egyéb tényezők mellett - hozzájárulhat ahhoz, hogy elmenjen a kedvünk az élettől. Egy kozmetikai márka arra buzdítja a nőket, hogy otthon is használjanak rúzst, mert „reggel elég egy mozdulat, és máris szebb lesz a napod”. Erre kétféleképpen reagálhatunk. Legyinthetünk, hogy ez csak marketing, muszáj eladni a termékeiket, hogy a hasznot növelhessék. De tehetjük azt is, hogy elővesszük a kedvenc rúzsunkat. Vagy megborotválkozunk. És belemosolygunk a tükörbe. Marie Kondo fehér kiskosztümben jár takarítani, hogy megtisztelje a rendbe teendő házat és annak lakóit. Nekünk sokszor elég egy mosoly, még ha az elején erőltetett is, hogy megtiszteljük magunkat. Aztán nekiláthatunk rendet teremteni. ROHADT MUTÁNS! Az oltás utáni influenzaszerű megbetegedés normális mellékhatás Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra a következtetésre jutott, hogy a koronavírus elleni oltások kockázat/előny mérlege továbbra is kedvező, miután megvizsgálta a beoltottaknál jelentkező, influenzaszerű tüneteket. A Vakcinabiztonsági Globális Tanácsadó Bizottság (GACVS) megállapította, hogy az ilyen tünetek általánosságban nem mások, mint az oltás után várható immunválaszok, és megfelelnek a várt mellékhatásoknak. A bizottság több országból érkező jelentések alapján vizsgálta az egészségügyi dolgozóknál tapasztalt influenzaszerű betegséggel kapcsolatos információkat és adatokat. Hasonló tüneteket észleltek a klinikai kísérletek során is, az oltást követő első néhány napban. A tünetek között fejfájás, fáradtság, izomfájdalom, láz és borzongás szerepelt. A legtöbb tünet mérsékelt volt, és néhány napon belül megszűnt. Az oltásnak ezek a várt mellékhatásai a fiataloknál (55 év alattiak) valamivel gyakoribbak voltak, mint az idősebbeknél. A tudományos felülvizsgálat alapján tehát az influenzaszerű megbetegedés várható immunválasz, megfelel a vakcinák profiljában szereplő mellékhatásoknak, és a beoltottak jól viselték, ezért nem tettek közzé semmilyen új ajánlást a vakcinák biztonságosságának felülvizsgálatával kapcsolatban. Azt viszont javasolják, hogy azokat, akik megkapják az oltást, előzetesen tájékoztassák a várható mellékhatásokról. Egyidejűleg ezeket a tüneteket kezelni kell, szükség esetén orvosi tanács alapján. Minden országban külön is figyelni kellene az oltóanyagok biztonságosságát, és az egyes védőoltásoknak megfelelő kezelési rutint kialakítani. A bizottság a jövőben is tovább vizsgálja a Covid-19 elleni minden védőoltás biztonságosságát, és szükség esetén módosítja ajánlásait. (MTI) Fekete lyuk Európa szélén FELEDY BOTOND Bekapcsoltam a BBC adását, és az első mondatok Északírországról szóltak. Az unionisták küzdelme, a protestánsok és katolikusok évszázados szembenállása... Mintha Trianonról lett volna ma élő adás a mi régiónkból, olyan hangnemben beszéltek a brit közszolgálatban a belfasti problémáról. Idén még sok geopolitikai folyamaton, új klímakutatási eredményen (gyűlnek, gyűlnek!), vagy például Joe Biden döntésein is meg fogunk lepődni. Ám ne „aggódjunk”, házon belül - Európa határai közt - szintén lehetséges elegendő fekete hattyú (előre megjósolhatatlan), akár sorsfordító erejű esemény. Éppen ilyen az északír helyzet. Londont a brexit után semmi sem tartja vissza birodalmi identitása maradékainak cirógatásától. Máshogy fogalmazva az Egyesült Királyság marad az a terület, amelyen a brit kormány szilárdítja fennhatóságát. Boris Johnson kormánya számára akár új ellenségképeket tartogathat ez a belső feszültség az írekkel és a skótokkal, és a súlyukban kisebb, de identitásukban nem lebecsülendő walesiekkel. Áz északír helyzet azonban súlyosabb. Egyrészt aktualitása miatt: a brexitmegállapodás a brit és ír-sziget közti tengeren határt húzott, és ez sokaknak fáj. Bárhova máshova kerül ez a határ, még rosszabb: ha az ír-szigeten lenne Belfast és Dublin között, az a Nagypénteki Egyezmény szellemiségével lenne ellentétes. Ez a megállapodás pedig nem egy ősrégi darab, 1998-as: talán még sok olvasó emlékszik az IRA, a fegyveres ír ellenállás, a „Trouble” éveire. Robbantások, áldozatok, letartóztatások és ezzel az erőszak ördögi köre. Azt se felejtsük el, hogy Joe Biden ír származású katolikus amerikai elnök. Még be sem költözött a Fehér Házba, amikor világossá tette, hogy a Nagypénteki Egyezményt meg kell őrizni. Azt azért nem jelentette ki, hogy London a kereskedelmi megállapodást kockáztatja az Egyesült Államokkal, de nyilván ez is benne van a mérleg serpenyőjében. Az Európai Unió külpolitikája sem egy sikersorozat, viszont a brexittárgyalás egyértelműen a kivételek közé tartozott. A 27-ek egységét London nem tudta fellazítani, a főtárgyalót nem fúrta meg a Európai Tanács, és az Európai Bizottság végül érvényesítette a kontinens érdekeit egy amúgy meglehetősen nagy kockázatot vállaló brit féllel szemben. Dublin furdőzik tehát ebben a támogatásban, és aligha hajlandó visszavenni belőle. így aztán adott egy belsőleg leterhelt, a brexit és a Covid gazdasági következményeivel egyszerre küzdő brit kormányzat, és egy nemzetközi koalíció Dublin mögött, immár Brüsszellel és Washingtonnal, valamint a nyugtalan északír közösség. Nem éppen a pihenés és nyugalom receptje. Ha valamire, erre érdemes lesz figyelnünk idén, mert bármikor bármelyik szereplő félredobhatja a szövegkönyvet és hangos magánszámba kezdhet. FIGYELŐ Több mint Vihar. Szupercella Ez már nem afféle rendőrségi Vihar, a titkosszolgálat főnökének letartóztatása korrupció gyanúja miatt arról árulkodik, hogy végzetes hibák történtek, amikor az új kormány újraosztotta a hatalmi pozíciókat. „Ezután aligha nevezhetők hisztérikus kirohanásnak azok a korábbi kifogások, hogy azért csak kockázatos olyan párt felügyeletére bízni a titkosszolgálatokat, amely elnökének múltjában kitörölhetetlenül ott szerepelnek a maffiakapcsolatok” - íija a Sme kommentálja Vladimír Pöolinsky őrizetbe vételéről. Igaz, hogy hajdan Ivan Lexa nagyon alacsonyra tette a lécet ezen a területen is, de az egy annyira sötét korszak volt, hogy azt hittük, az ilyesmi már rég mögöttünk van. A Sme rodina az SIS főnöke miatt roppant kellemetlen helyzetbe kerül, és érdekes lesz figyelni, hogyan változik az álláspontja a jelenlegi kormányválsággal kapcsolatos tárgyalásokon. És azt is, hogyan fog viszonyulni a kivizsgáláshoz a Speciális Ügyészség, melyet Pcolinsky régi barátja és politikai harcostársa, Dániel Lipsic vezet? „Mindenesetre máris hatalmas politikai botrányról beszélhetünk, akár nemzetközi következményekkel, persze tegyük hozzá a szokásos formulát, hogy először bizonyítani kell a gyanút és a felhozott vádakat. Ugyanakkor az ügy így is felfedi a kormánykoalíció újabb gyengéit. Ha Igor Matovic a korrupció elleni harc bajnoka akar maradni, nem veheti féívállról és nem próbálhatja meg elkenni, hogy letartóztatják az SIS igazgatóját, aki még egy éve sincs a pozíciójában”-új a a lap. Hogy az igazság valóban vak-e, az igazán akkor derül ki, ha nem kezd pislogni, kacsintgatni a hatalomra. Természetesen nem tarthatjuk ideális helyzetnek, ha korrupció gyanúja, és ismételjük meg még egyszer, egyelőre gyanúja miatt beviszik a titkosrendőrség főnökét, de ha ez a helyzet jobb ha a rendőrség foglalkozik vele. „Ez nem Vihar, nem Forgószél. Ez lehet az igazi Tisztítótűz. A helyzet most úgy fest, ahogy a valódi igazságszolgáltatás szokott kinézni” - véli a DenníkN. Többtucatnyi főrendőrt, bírót, ügyészt vettek őrizetbe az elmúlt egy évben például állami bűnszervezet kiépitése gyanújával, mindet Robert Fico kormányai idejéből. Éppen ezért ordibál nap mint nap Fico, koncepciós pereket meg politikai bosszút emlegetve. Most az új SIS-igazgatót vették őrizetbe, a kormánykoalíció legbelsőbb köreiből. Ennél jobb bizonyítékot Fico sem akarhat arra, hogy a rendőrségnek és az ügyészségnek szabad keze van és most valóban az igazságszolgáltatással foglalkozik. (úsz)
