Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-02 / 50. szám
2 KÖZÉLET 2021. március 2.1 www.ujszo.com Biztonsági kockázat a kettős állampolgárság? Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár szerint a kormány számára elfogadhatatlan, hogy valaki érzelmi kötődés alapján felvegye egy másik ország állampolgárságát (jASR-feivétei) CZÍMER GÁBOR Pozsony. A külügyi államtitkár arról beszólt, ha a szlovákiai magyarok tömegesen felvennék a magyar állampolgárságot, akkor olyan helyzet alakulhatna ki, mint Kelet-Ukrajnában vagy Dél- Oszótiában. Ezekben a régiókban szeparatista fegyveres konfliktus robbant ki. A kormány a múlt héten döntött arról, hogy módosítják az állampolgársági törvényt, a szlovákiai magyarok azonban a változás után sem vehetnék fel a magyar állampolgárságot. Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár a TA3 hírtelevízió politikai vitaműsorában arról beszélt, azért nem akarták megengedni, hogy a Szlovákia területén élő polgárok érzelmi vagy kulturális kötődés alapján felvehessék egy másik ország állampolgárságát, mert az olyan problémákat okozna, mint Kelet- Ukrajnában, Dél-Oszétiában és Abháziéban. Klus a műsorban nem pontosította, hogy milyen problémákra gondol. Mindhárom esetben azonban arról van szó, hogy Oroszország az említett régiókban élő polgárok egy jelentős részét valamilyen módon magához tartozónak vagy állampolgárának tartja, amire hivatkozva aztán fegyveresen is támogatta az érintett térségek kiszakadását Ukrajnából és Grúziából. Az ügyben megkerestük az államtitkárt, hogy megkérdezzük, valóban az álle a kormány törvénymódosítási javaslata mögött, hogy attól tartanak, a tömegesen magyar állampolgárságot szerző szlovákiai magyarok megbonthatnák Szlovákia területi egységét. Klusnak írásban tudtuk elküldeni kérdéseinket, egyebek mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy az államtitkár valóban biztonsági kockázatnak tartja-e a szlovákiai magyarokat, illetve Magyarországot. Lapzártáig azonban nem kaptunk választ. Háborgó magyar pártok Az MKP elnöke, Forró Krisztián múlt héten pénteken elutasítóan reagált Klus állításaira. „Ha valaki a Szlovákiában élő magyarokat biztonsági kockázatnak tekinti, az elfogadhatatlan” - mondta a kérdésünkre válaszolva Forró. Hozzátette, keresni fogják a lehetőséget, hogy ezt kommunikálják az érintett minisztérium és kormánypárt felé. „Az a helyzet azonban, hogy Gröhling miniszter úrnak is küldtünk már egy levelet, amire máig nem kaptunk választ” - mondta az MKP elnöke arra utalva, hogy az oktatási miniszternek, Branislav Gröhlingnek (SaS) korábban egy másik témában jelezték a kifogásaikat. „Valóban úgy tűnik, hogy nem akarnak megfelelő szinten kezelni egy közösséget és ennek a közösségnek az érdekképviseletét, amely Szlovákiában 8,5 százalékot tesz ki” - fogalmazott Forró. A Híd elnöke, Sólymos László szerint ebből is az látszik, hogy a nemzetiségi politikához nem értenek a szlovák politikusok. „Klusról nem gondolom, hogy alapvetően kirekesztő politikát folytat, de a kettős állampolgárság kapcsán Dél- Oszétiával, Abháziával példálózni túlkapás, és az ukrán példa sem szerencsés” — közölte lapunkkal. A pártelnök úgy véli, Klus megfeledkezett arról, hogy Szlovákia és Magyarország is az EU tagja, illetve arról is, hogy külügyi államtitkárként az ehhez hasonló elszólásokkal nagyban befolyásolhatja a két ország közti kapcsolatokat. „Ebben a történetben az a legszomorúbb, hogy Szlovákiában továbbra sincs politikai akarat arra, hogy a szlovákiai magyarok szlovák állampolgárságuk elvesztése nélkül felvehessék a magyart” - tette hozzá. Az Összefogás elnöke, Mózes Szabolcs szerint Klusnak ezután a kijelentése után le kellene mondania, hiszen nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a szlovákiai magyarokat. „Ilyen vállalhatatlan elméleteket utoljára a smeres és SNS-es politikusok hangoztattak a magyarokról tíz évvel ezelőtt. A külügynek a magyarság indokolatlan megbélyegzése helyett a magyar-szlovák kapcsolatok folyamatos javításán kellene dolgoznia” - nyilatkozta lapunknak Mózes. Pálfordulás élő adásban Klus 2017-ben, a harmadik Ficokormány idején, még ellenzéki parlamenti képviselőként egyike volt azoknak, akik olyan módosítást terjesztettek a törvényhozás elé, amely újra szabaddá tette volna egy másik ország állampolgárságának felvételét. Ezzel pedig a szabályozás visszatért volna az első Ficokormány által 2010-ben elfogadott, a kettős állampolgárságot lényegében tiltó ellentörvény előtti állapothoz. Az akkori ellenzéki javaslatot a parlament elutasította. Klus a mostani televíziós vitában azonban arról beszélt, pont az említett szeparatista területek láttán gondolta meg magát, és változtatta az álláspontját arra, hogy nem szabad a Szlovákiában élők számára megengedni a kettős állampolgárságot. Az SaS 2020-as parlamenti választás előtt összeállított programjában is szerepel a kettős állampolgárság kérdése. „Az állampolgársági törvény azonnali módosítását fogjuk javasolni, amely megszünteti azt a gyakorlatot, hogy a polgár akarata ellenére vegyék el az állampolgárságát” - ígérik a dokumentumban. A legtöbbször akaratuk ellenére fosztják meg szlovák útlevelüktől azokat is, akik Szlovákiában élve veszik fel egy másik ország állampolgárságát. A kormányprogramba azonban már egy olyan változat került, amely csak azoknak engedné a kettős állampolgárság felvételét, akik huzamosabb ideje külföldön élnek. A mostani törvényjavaslatot is ennek szellemében fogalmazták, a tervezet szerint öt évig kell valakinek igazoltan külföldön élnie, hogy felvehesse az adott ország állampolgárságát, de ne vegyék el tőle a szlovák útlevelét. Szakártő: Nem ritkaság A kettős állampolgársággal kapcsolatban Klus arról is beszélt, valamiféle európai elveket követnek a mostani törvényjavaslat megfogalmazásakor, illetve hogy példátlan Magyarország eljárása, amely során állampolgárságot ad a határon túli magyaroknak. Magyarország ugyanis nem köti a belföldi lakhelyhez az állampolgárság megadását, ha a kérvényező személy bizonyítja vagy valószínűsíti valamelyik felmenőjének magyar állampolgárságát és beszéli a magyar nyelvet. Lancz Attila, az állampolgárság kérdésével foglalkozó jogász rámutatott, nagyon sok uniós állam is alkalmazza a magyarországihoz hasonló kettős állampolgárság intézményét. „Romániában és Horvátországban már a kilencvenes évek elejétől, de Görögország, Olaszország is ide sorolható. Szlovákia pedig 1997 és 2005 között alkalmazta ugyanezt a gyakorlatot” - nyilatkozta lapunknak a szakértő. RÖVIDEN Félig megszámoltattunk Pozsony. Két héttel a népszámlálás február 15-i kezdete óta 2 640 000 ember, vagyis az ország lakosságának 47 százaléka töltötte ki a kérdőívet. A megyék közül Pozsony vezet, a megyeszékhelyek összehasonlításából kiderül, hogy Nagyszombat áll a legjobban. Pozsony megyében a lakosság több mint 51 százaléka töltötte ki a népszámlálási űrlapot. A második helyen Zsolna megye áll, ahol a lakosság csaknem 50 százaléka tett eleget a kötelezettségnek. Trencsén megye a harmadik 49,5 százalékkal, majd Nagyszombat megye következik 49 százalékkal. Nyitra megyében a lakosság több mint 47 százaléka töltötte ki az elektronikus népszámlálási ívet” - közölte Jasmína Stauder, a Statisztikai Hivatal szóvivője. A többi megye az országos átlag alatt van. „Eperjes megyében közel 45, Besztercebánya megyében 44, Kassa megyében 41 százalékos a részvétel”-tájékoztatott Stauder. (TASR) Aki Szputnyikot kér, megkapja FINTAMÁRK Szlovákiában nagyon komoly a já rvá nyhelyzet a brit mutációnak köszönhetően, ás a korlátozó intózkedósek nem működnek túl jól, szórt gyorsítani kell az oltási ütemen - véli Marek Krajéi egészségügyi miniszter. A Szputnyik V-t pedig csak az kapja meg, aki kéri. Kassa. Krajcí a kassai reptéren tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a Szputnyik V választható vakcina lesz, ám nem lesz korbeli megkötése, kaphatja tehát az idősebb korosztály - a klinikai tesztek eredményei ugyanis elmondása szerint kedvezők. Leghamarabb két hét múlva indulhat el az oltás az orosz vakcinával - addig az adagokat eltárolják, és ellenőrzik, majd fokozatosan terjesztik az oltóközpontoknak. Pavol Jarcuska, a kassai L. Pasteur Egyetemi Kórház infektológusa a sajtótájékoztatón arról beszélt: tavaly ilyenkor március elején az ország feszülten várta, mikor jelenik Háromszor fordultak a katonai gépek a 200 ezer adag vakcináért (Németi Róbert felvétele) meg Szlovákiában az első koronavírusos beteg. Most a helyzet egész más, minden 15 percben meghal egy koronavírusos beteg az országban. „A mi egyetemi kórházunkban ez háromóránként történik meg. A hippokratészi eskü arra kötelez, hogy feltegyük a kérdést, mit tehetünk többet a páciensekért. Nincs teljes értékű életünk” - mondta Jarcuska. Elmondása szerint ha elég regisztrált vakcina lenne, és időben megkapnánk, az oltási tempónk olyan lenne, mint Nagy Britanniában, s akkor nem is gondolkodnánk más vakcinán, mint amit az Európai Gyógyszerügynökség autorizált. Szlovákia az európai átlag tempójában olt, ám a betegség nagyon nagy tempóban terjed, ezért döntöttek a Szputnyik V mellett, melynek szerinte jó eredményei vannak, 90 százalék feletti a hatékonysága - az erről szóló tanulmány a világ legnevesebb orvosi szaklapjában, a Lancetben is megjelent. A Szputnyik V körül egyébként meglehetősen nagy volt a csend, mióta február közepén Veronika Remisová, a Za l’udí elnöke nemet mondott a vakcina beszerzésére, és megvétózta a vásárlást. A háttérben azonban minden bizonnyal nagy volt a mozgolódás. Legalábbis erre utal a Denník N cikke, mely szerint a vakcinák beszerzésében Andrej Dankónak, a parlamenten kívüli SNS elnökének is lehetett szerepe - a politikus ugyanis, aki házelnöksége idején szoros kapcsolatot épített ki orosz kormánypolitikusokkal, azt állítja, többször is tárgyalt Denis Manturov orosz gazdasági miniszterrel. Segítsége is volt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter személyében - Magyarország volt ugyanis az első EU-tagország, mely bevásárolt a vakcinából. Szlovákiának korlátozott ideje volt a Szputnyik V beszerzésére. Matovic, aki eddigi nyilatkozataiban is kiállt az orosz vakcina beszerzése mellett, a múlt héten megerősítette, hogy ha február végéig nem szerzik be a vakcinát, már nem lesz lehetőségük rá. Matovic azonban elutasította, hogy Andrej Dankónak bármilyen köze lett volna a vakcinák beszerzéséhez. A Szputnyik V-t egyelőre nem regisztrálta az Európai Gyógyszerügynökség, és az orosz fél egyelőre nem is kérte ezt. Ennek ellenére az EU- tagországok nem regisztrált gyógyszerként használhatják, ám ezt egyelőre csak Magyarország tette meg. Szlovákiában ehhez Marek Krajcí egészségügyi miniszter különengedélyére volt szükség - ezt például az ivermektin, mely hatékony lehet a Covid-megbetegedés kezelésében, már korábban megkapta.
