Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)
2021-03-11 / 58. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. március 11.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Több mint 60 áldozata van a mianmari puccsnak Izraeli kormányfő az emírségekben Jeruzsálem. Az Egyesült Arab Emírségekben tesz ma történelmi látogatást Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő. A két ország közötti kapcsolatok normalizálása óta első izraeli kormányfői villámlátogatásra 12 nappal az izraeli parlamenti választás előtt kerül sor. Netanjahu Mohamed Bin Zájid Ál Nahajannal, az Egyesült Arab Emírségek tényleges vezetőjével tárgyal. Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, valamint a hozzájuk csatlakozó Bahrein tavaly szeptemberben normalizálta diplomáciai kapcsolatait. (MTI) Jourová a magyar média helyzetéről Brüsszel. A média fontos pillére a demokráciának, ezért nem engedhető meg, hogy politikai nyomás nehezedjen rá - jelentette ki Véra Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős tagja az Európai Parlament ülésének a médiaszabadság magyar, lengyel és szlovéniai helyzetéről tartott vitában. Magyarország esetében egyebek mellett aggodalomra okot adónak nevezte, hogy a „független Klubrádió engedélyét nem újították” meg, megkérdőjelezhető okokra hivatkozva. Szerinte ismét napirendre kerül a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárás. (MTI) Kiskorú afgánok görög büntetése Athén. Öt-öt év börtönbüntetésre ítéltek Görögországban két afgán kiskorút annak vádj ával, hogy szándékosan okozták azt a tüzet, amely miatt végül tavaly szeptemberben leégett a Leszbosz szigetén található móriai menekülttábor. Az elítélteket a Görögország szárazföldi részén található, fiatalkorúak börtönébe szállítják a jelentések szerint. Az ügyben további négy felnőttkorú gyanúsított ellen zajló eljárás továbbra is folyamatban van. A móriai tábor - amely Európa legnagyobb és a sajtó szerint legembertelenebb táborának számított - szeptember első felében égett le, mintegy 12 ezer ember maradt fedél nélkül. (MTI) Lelassították a Twittert az oroszok Moszkva. Tegnap átmenetileg lelassította a Twitter forgalmát az orosz távközlési hatóság, a Roszkomnadzor, arra hivatkozva, hogy a közösségi mikroblogszolgáltató nem távolította el az öngyilkosságra buzdító tartalmakat, valamint a gyerekpomográfiát és a kábítószerek fogyasztásához való tanácsadást. A korlátozás bejelentése után hozzáférhetetlenné vált a Kreml, az orosz miniszterelnök, a kormány és a Roszkomnadzor weboldala. Zavarok mutatkoztak az orosz parlament, a gazdaságfejlesztési és a pénzügyi tárca, továbbá az orosz Nyomozó Bizottság honlapjának működésében. (MTI) Február eleje óta forrong az ország a katonai hatalomátvétel miatt (íasr/ap) A mianmari biztonsági erők körbevettek tegnap Rangunban agy vasúti épületegyüttest, amelyben a katonai rezsimet ellenző, sztrájkoló vasúti dolgozók tartózkodnak. Rangun. A sztrájkoló ranguni vasutasok annak a polgári engedetlenségi mozgalomnak a tagjai, amelyben az állami szféra más területeinek dolgozói is részt vesznek, és ezzel fennakadásokat okoznak az országban amellett, hogy nap mint nap tüntetések vannak a február eleji katonai hatalomátvétel miatt, és ezeket a hadsereg és a rendőrség igyekszik kegyetlenül elfojtani. Már több mint hatvan tüntető halálát okozták a hatóságok, és 1900-at őrizetbe vettek egy jogvédő szervezetnek, a Politikai Foglyokat Támogató Egyesületnek a közlése szerint. A hadsereg és a rendőrség többször használt éles lőszert a tüntetők ellen. A napokban interjú készült egy mianmari rendőrrel, aki elmondta, hogy voltak viszont olyan rendőrök, köztük ő is, akik megtagadták a tűzparancsot, majd a szomszédos Indiába menekültek. Egy meg nem nevezett sztrájkoló azt mondta: tartanak attól, hogy a biztonsági erők erőszakosan akarnak majd véget vetni tiltakozó munkabeszüntetésüknek, és letartóztatják őket. A rendőrség kedden folytatta a független médiával szembeni leszámolást: rajtaütött két sajtóorgánumon, és letartóztatott két újságírót. A február 1-jei katonai hatalomátvétel óta immár 35 újságírót tartóztattak le a Myanmar Now című lap összesítése szerint, de közülük 19-et már szabadon engedtek. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden este nem tudott megállapodni arról a brit kezdeményezésű nyilatkozatról, amelyben elítélték volna a mianmari katonai hatalomátvételt, önmérsékletre szólították volna föl a katonai vezetést, és újabb büntetőintézkedésekkel fenyegették volna meg. De diplomaták közlése szerint valószínűleg folytatódnak a tárgyalások a nyilatkozatról, mert Oroszország, Kína, India és Vietnám módosításokat teijesztett be a javaslathoz, egyebek között azt, hogy nem neveznék puccsnak a puccsot, és nem fenyegetnék büntetőintézkedésekkel a katonai vezetést. (MTI) Nagyhatalmak a MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A Joe Biden vezette új amerikai kormányzat vilógoesá tette, hogy a klímaválság az egyik legfontosabb kihívás, és az Egyesült Államok új lendületet kíván adni a klímavódelemről Európával folyatott tárgyalásoknak - jelentette ki John Kerry volt külügyminiszter, Joe Biden elnök klímavédelmi különmegbízottja. John Kerry az Európai Bizottság vezetőivel folytatott megbeszélés után azt mondta, az Egyesült Államoknak nincs a világon jobb partnere az Európai Uniónál a klímaváltozás elleni küzdelemben. A feleknek a korábbinál szorosabban kell együttműködniük a klímaváltozás megállítása érdekében, mivel - szavai szerint - a válság rendkívüli. Véleménye szerint Washington és Brüsszel újraindított együttműködése esélyt jelent a gazdasági modellek megreformálására, ami egy új ipari forradalom kezdetét jelentheti, egyben nagyszerű lehetőséget tartogat a zöldebb gazdaságok kialakítására is. Kiemelte: új, kibocsátásmentes, illetve kevesebb csomagolóanyagot igénylő termékek és technológiák kialakítása jelenthetik a megoldást a világ előtt álló kihívás kezelésére. Szavai szerint egyedül egyetlen ország sem képes megbirkózni a feladattal, a globális klímavédelmi kezdeményezések célkitűzéseihez a világ valamennyi kormányának csatlakoznia kell. Az ENSZ idei, a skóciai Glasgowban tervezett klímavédelmi csúcstalálkozója jelenti a világ utolsó reményét, és rejtegeti a legjobb lehetőséget a klímaválság kezelésére - vélte. Azt is mondta, hogy minden tudományos felmérés kimutatta, sokkal drágább az emberek számára az, ha a kormányok nem válaszolnak a klímaválság okozta kihívásokra, és gazdaságpolitikájukat a korábban megszokottakhoz hasonlóan folytatják. A józan ész tehát azt diktálja, hogy a kormányok összefogjanak, és egy karbonsemleges világot építsenek a 2015-ös párizsi klímakonferencián elfogadott megállapodásokban foglaltak szerint - tette hozzá az amerikai klímavédelmi különmegbízott. Frans Timmermans, a brüsszeli testület európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnöke azt mondklímavédelemről ta, az EU kéz a kézben fog dolgozni az Egyesült Államokkal a glasgow-i ENSZ-klímacsúcs sikere érdekében. Az uniós biztos szükségesnek nevezte, hogy a rendezvényre minél több érintett szereplőt mozgósítsanak, és elérjék, hogy csatlakozzanak a klímavédelmi célkitűzések megvalósításához. „Az Egyesült Államok és Európa együttműködése hegyeket mozgathat meg, és gondoskodhat arról, hogy olyan éghajlati viszonyok alakuljanak ki, amelyek között a gyermekeink és az unokáink is élni tudnak” - fogalmazott Timmermans. Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, a brüsszeli testület örömmel vette tudomásul, hogy Washington ismét csatlakozott a párizsi klímaegyezményhez, ami azt irányozza elő, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon. Fél évre nyúlhat a nyári időszak Közel hat hónapra is nyúlhatnak az északi félteke nyarai a század végére, ha az emberiség nem tesz lépéseket az éghajlatváltozás enyhítésére - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a változások jelentős hatással lehetnek a mezőgazdaságra, az emberek egészségére és a környezetre. „A nyarak hosszabbá és forróbbá, a telek rövidebbé és melegebbé válnak a globális felmelegedés miatt" - mondta Kuan Jü-ping, a kínai trópusi óceánkutató laboratórium oceanográfusa. A kutatók az 1952 és 2011 közötti napi éghajlati adatokatfelhasználva nézték meg, hogy miként változott a négy évszak hossza és kezdete az északi féltekén, majd éghajlati modelleket alkalmazva vázoltákfel a jövőben várható változásokat. Eszerint a vizsgált időszakban a nyár hossza átlagosan 78-ról 95 napra nőtt, míg a téli időszak 76-ról 73 napra csökkent. A tavaszi napok száma 124-ről 115-re, az őszieké 87-ről 82-re esett vissza. (mti) Erőszakba torkollott a görög fővárosban, Athénban a rendőri erőszak elleni tüntetés; a rendőrök könnygázt és vízágyút vetettek be a rendőrőrsöt megostromolni készülő tiltakozókkal szemben, akik Molotov-koktélokkal dobáltáka rend őreit. A rendőri erőszak témája azután került reflektorfénybe, hogy járókelők lefilmezték, amint rendőrök megvertek egy férfit a külvárosi területen. A férfi azt kiáltotta, hogy „fáj”, miközben a rendőrök verték és rugdosták. Az ügyben vizsgálatot rendeltek el, a kormány pedig elítélte a rendőrök fellépését. (TASR/ap) Capitolium: védeni kell Washington. Két hónappal meghosszabbították a Nemzeti Gárda mintegy 2300 tagjának washingtoni jelenlétét, ez a Capitolium biztosítására kirendelt jelenlegi 5200-as létszám kevesebb mint fele - jelentette be az amerikai védelmi minisztérium. A törvényhozás épületének januári ostroma óta a Nemzeti Gárda tagjai is védik a biztonsági okokból ideiglenesen elkerített objektumot. „A döntést a capitoliumi rendőrség kérelmének alapos tanulmányozása után hoztuk meg” - közölte a Pentagon, miután Lloyd Austin miniszter jóváhagyta a május 23-ig szóló kiterjesztést a lehetséges fenyegetések kockázatára tekintettel. A kivezényelt gárdisták létszámának folyamatos csökkentésén fognak dolgozni, amint azt a „körülmények lehetővé teszik”. Több tisztségviselő is arról számolt be, nem tud olyan titkosszolgálati információkról, amelyek indokolnák a Nemzeti Gárda nagyfokú jelenlétét. „Ez nem csupán a veszélyek felméréséről szól, hanem a capitoliumi rendőrség jelenleg hiányzó és fejlesztésre szoruló képességeinek támogatásáról is” — mutatott rá John Kirby, a védelmi tárca vezető szóvivője. Január 6-án Donald Trump akkori elnök több száz feldühödött híve erőszakkal behatolt a Capitoliumba, és csak több óra alatt sikerült őket eltávolítani az épületből. Az ostrom során öten életüket vesztették. Emiatt meg kellett szakítani a Joe Biden győzelmét hozó novemberi elnökválasztás eredményének véglegesítését. A szövetségi ügyészség több mint 300 ember ellen emelt vádat az ostrom miatt, köztük volt az Oath Keepers és a Three Percenters nevű szélsőséges milíciacsoportok több tagja is. (MTI)