Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)

2021-03-10 / 57. szám

101 KULTÚRA 2021. március 10.1 www.ujszo.com Mit tanultunk a Britney-filmből? A New York Times dokumentumfilmje bemutatja, hogyan tette tönkre a bulvármédia egy fiatal lány lelkét JUHÁSZ KATALIN „Ó, bébi, bébi, honnan kellett volna tudnom, hogy valami nincs rendben?" - így kezdő­dik Britney Spears első világ­slágere. A videóban a tizenhat éves énekesnő a melle alatt megkötött blúzban táncolt, iskolai egyenruhában. És 1998 októberében még tény­leg nem tudhatta, hogy ez nincs rendben. A New York Times nagy port ka­vart dokumentumfilmje, a Framing Britney Spears immár nálunk is (le­gálisan) elérhető a Markíza televí­zió VOYO szolgáltatásán keresztül. Szépen bemutatja, mi vezetett az énekesnő összeomlásáig, és hogyan kerülhetett felnőtt, aktív popsztár­ként apja gondoksága alá. A film ezzel a tényállással kez­dődik, a #FreeBritney mozgalom tagjai tüntetnek kedvencük sza­badságáért, aki 2007-es látványos „esemyős” kiborulása óta (a papa­­razzók gondoskodtak róla, hogy az egész világ lássa) nem ura saját éle­tének. A bíróság elvette tőle két kisfiát és megvonta önrendelkezési jogait. Az elmúlt 13 évben édesapja és ügyvédek kezelték vagyonát és döntöttek a fellépéseiről, sőt arról is, hogy ki látogathatja és mennyit kommunikálhat orvosaival. Mivel az énekesnő környezetéből senkit nem sikerült megszólaltatni ebben a filmben (sem), nem tudhatjuk, mi­lyen állapotban van jelenleg. Az azonban köztudott, hogy pereske­dik apjával, mert nem szeretné, ha Jamie Spears kezében lenne az éle­te. Vagyis nem az önrendelkezési jogait akarja visszakapni, csak azt igyekszik elérni, hogy más legyen a gyámja. A film készítői, élükön Samantha Stark rendezővel diszkréten kezelik ezt a szálat, nyilván a jogi követ­kezményektől tartva. Meginterjú­Fotósok gyűrűjében 2007-ben volnak pár harcias rajongót, ügyvé­det, régebbi asszisztenst, távoli ro­kont, volt szomszédot. Utóbbiakat főleg az apa természetéről faggat­ják. Nagyjából az derül ki, hogy Jamie-t mindig is főleg a pénz érde­kelte lánya karrierjével kapcsolat­ban, nem sokat törődött a gyerekei­vel. Alkoholproblémákkal küszkö­dött és minden vállalkozás, amibe belefogott, rosszul végződött, azaz igazi, tankönyvbeli lúzer volt. Ennél sokkal érdekesebb, aho­gyan Samantha Stark bemutatja a „lépcsőfokokat”, amelyek az immár fiatal anya összeomlásához vezet­tek. Kiderül, hogyan tette fokozato­san tönkre Britney-t a férfiak által uralt média. A kezdetektől, első té­vés fellépésétől követhetjük őt a gyerekeknek szóló Mickey Mouse Show-ba - ami olyasmi volt, mint nálunk a Zlatá brána -, aztán jön a nagy durranás, a Baby One More Ti­me, amivel hirtelen világsztár lesz. „Minden tizenhat éves lány vá­gyik arra, hogy felnőtt nőként néz­zenek rá, miközben belül még gye­rek” - hangzik el az exasszisztens szájából, aki később bevallja, hogy (akkor még) ő is normálisnak tar­totta, hogy Britney-t úgy öltöztetik a színpadon és a klipekben, ahogy. Egy sajtótájékoztatót is látunk, ahol az alig tizennyolc éves lánytól meg­kérdezik, hogy szűz-e még, és ko­molyan gondolta-e, hogy csak az es­küvő után szeremé megismerni a testi szerelmet. És jönnek sorban az undorító bulvárszalagcímek, mi érezzük magunkat kellemetlenül. A rendező szépen meg is ágyaz ennek az érzésnek: bemutatja a csendes louisianai kisvárost, ahonnan Brit­ney elindult, ahol vasárnaponként templomba járt, és ahol első komo­lyabb gázsijából százdollárosokat osztogatott az utcán karácsony előtt. Kiderül, hogy azért volt folyama­tos támadások célpontja, mert nem viselkedett elég szendén, miközben maga a média szexualizálta őt tini­(Fotó: Shutterstock) korától kezdve. Ez a hozzáállás csak erősödött, amikor Britney szakított Justin Timberlake-kel, akivel három éven át (1999 és 2002 között) al­kottak „álompárt”. A sajtó arról kezdett pletykálni, hogy Britney megcsalhatta Justint. Persze sosem derül ki az igazság, de az N'Sync fi­úcsapat feloszlása után Timberlake­­nek kellett a reflektorfény, és már maga a gyanúsítgatás is hátszelet biztosított szólókarrierjéhez - Amerika népe mellé állt. Különösen bicskanyitogatósra si­keredett az a 2003-as interjú, ame­lyen a sztárriporter Diane Sawyer gyakorlatilag vallatótisztként visel­kedik a nagy szakítási ügyben. „Összetörted a szívét. Valami olyat tettél, ami óriási-fájdalmat és szen­vedést okozott neki. Mit műveltél?” - tette fel a kérdést Sawyer a 21 éves Britney-nek, akinek arcát közelről pásztázza a kamera. Majd felolvas egy idézetet Maryland akkori kor­mányzójának feleségétől, aki kije­lentette, hogy legszívesebben lelőné Britney Spearst, ha tehetné, mert szerinte rossz példakép a tinédzse­rek számára. Az énekesnő erre sírva fakad. A mostani néző nem is érti, hogy engedhetett meg magának ilyen hangot egy riporter. Nos, az ezredforduló környékén így kezelték a női popsztárokat. Még nem létezett a közösségi média, ahol maguk mutathatták volna meg a hét­köznapjaikat. Fénykorát élte a bul­vársajtó, Hollywood tele volt lesifo­­tósokkal, akik egymillió dollárt is kereshettek egy képpel. A Clin­ton-Lewinsky botrány hatására pe­dig a nők szexualitásáról egyszerre kezdtek el nagyon nyíltan, illetve gú­nyosan, lekezelően beszélni - utób­bira a filmben a New York Times kri­tikusa, Wesley Morris emlékeztet. És ezzel el is érkeztünk a címben feltett kérdéshez, hogy mi a leg­szembetűnőbb különbség a húsz év­vel ezelőtti és a mostani sajtó, illetve közvélemény között. A közösségi média egyik pozitívuma, hogy a sztárok maguk dönthetik el, mit és mennyit hoznak nyilvánosságra magánéletükből. A lesifotók helyett a szelfik dominálnak, az előadók karnyújtásnyi közelségbe kerülhet­nek rajongóikhoz, ha épp erre vágy­nak, de el is bújhatnak, ha szükségét érzik. Az egyenjogúsági mozgal­maknak köszönhetően pedig az is­mert nők ma már nem érzik köte­lességüknek, hogy válaszoljanak olyan intim kérdésekre, amelyekre Britney-nek mosolyogva válaszol­nia kellett. A közvélemény ma már felháborodik azon, amin húsz éve élvezettel csámcsogott, azaz jobban működik az emberek igazságérzete. A Framing Britney Spears fogadta­tása is ezt mutatja. A februári be­mutató óta számtalan híresség fe­jezte ki támogatását az énekesnő iránt, sőt (némi twitteres nyomásra) még Justin Timberlake is nyilváno­san bocsánatot kért egykori barát­nőjétől, amiért szakításuk után rossz színben tüntette fel őt. Emberkísérlet a táncparketten A hétvégén 1300-an táncoltak négy órán keresztül egy amsz­terdami klubban helyi DJ-k szettjeire. Tavaly ilyenkor ez még nem lett volna hír, idén azonban Európa rendezvény­­helyszíneinek üzemeltetői feszülten várják a tudományos kísérlet eredményét. Amszterdam. Hollandiában is lockdown van érvényben, este ki­lenc és hajnali fél öt között kijárási tilalommal. Eddig 1,5 millió embert oltottak be az országban. A kísérleti diszkót a kormány szervezte önként jelentkezők bevonásával, hogy megtudják, van-e remény a klubok újranyitására. A jelentkezőket kisebb csopor­tokra osztották, más-más szabályo­kat kellett betartaniuk a táncolók­­nak. Az egyik csoport tagjai egész idő alatt szájmaszkot viseltek, és egy négyzetméteren maximum hárman tartózkodhattak. A másik csoport­ban maszk nélkül mozogtak az em­berek, és kötelező távolságtartás sem volt. A harmadik csoport tagjainak fluoreszkáló italokat osztottak a szervezők, és arra biztatták őket, Az amszterdami helyszín hogy hangosan énekeljenek, kiabál­janak, hogy minél több nyál kerül­jön a levegőbe. Ugyanezt a kísérle­tet egy 250 fős szájmaszkos csoport­tal is megismételték. Az önkénteseket az akció előtt 48 órával tesztelték, és mozgáskövető­vel látták el, hogy megfigyeljék, hol csoportosul a legtöbb ember a csar­(Fotó: Ziggodome) nők területén. Öt nap elteltével újabb tesztelésen vesznek részt. A kísér­lettel azt akarják megállapítani, hány főt engedhetnek be egy rendezvény­re, ha újranyitnak a klubok. A hely­szín, a Ziggo Dome csarnok normál kapacitása 17 ezer fő. A klubok rész­leges újranyitását pár hónap múlva tervezik Hollandiában, (guardian, juk) RÖVIDEN A talizmánból sorozat lesz Los Angolos. A Stranger Things alkotói és Steven Spielberg közö­sen csinálnak sorozatot Stephen King egyik legnagyobb szabású művéből. A talizmán, King és Pe­ter Straub fantasyje 1984-ben je­lent meg, és Spielberg már azelőtt érdeklődött iránta, hogy publikál­ták volna. A vaskos könyv cse­lekménye a nyolcvanas évek ele­jén játszódik, főhőse egy kiska­masz, akinek édesanyja halálos beteg. De létezik egy csodatevő talizmán, amellyel a fiú talán megmentheti anyja életét, és nem mellesleg a világot is. Ehhez azonban meg kell tanulnia le­győzni a félelmeit, ki kell lépnie a gyerekkorból. Az adaptáció veze­tő producerei Matt és Ross Duffer, akik a Stranger Things showrun­­nerei voltak. A szériát a Netflix gyártja a Paramount stúdióval és Spielberg saját cégével együtt­működésben, a vezető író pedig az a Curtis Gwinn lesz, aki szintén dolgozott a Stranger Things­­sorozat forgatókönyvén. (k) Szexuális ragadozók a tévéképernyőn Pozsony. Ma 20.10-től látható az STV2-n a Behálózva (V sieti) című cseh-szlovák dokumen­­tumfilm, amely a hétvégén el­nyerte a tavalyi év legjobb doku­mentumfilmjének járó Cseh Oroszlán díjat. Vít Klusák és Bar­­bora Chalupová az online gyer­­mekmolesztálást vette górcső alá, hogy bemutassák, miként szol­gáltatják ki magukat a gyerekek vadidegeneknek anélkül, hogy ezt tudatosítanák. Három felnőtt szí­nésznő „alakult át” 12 éves kis­lánnyá, hogy „gyerekszobájuk­ban” beszélgessenek idegenekkel az interneten. Az eredmény a filmkészítőket is meglepte: 2458 férfi jelentkezett az általuk 12 évesnek gondolt lányoknál, hogy szexuális igényeik kielégítésére használják őket. Az alkotók a rendőrségnek is átadták a nyers­anyagot, amelynek segítségével több zaklatót sikerült lebuktatni. A film után, 21.50-től beszélgetést láthatnak a nézők a témában Mi­­chal Havran publicistával. (juk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom