Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)

2021-03-09 / 56. szám

www.ujszo.com I 2021. március 9. KÖZÉLET 3 A lelki nehézségek kezelése problémát okozhat a szlovákiai magyar diákoknak NAGYROLAND Pozsony. Az oktatási tárca rámutatott, hogy a járvány idején megnőtt az érdeklődés a fiatalok számára működte­tett segélyhívó vonalak iránt. Az egyik legismertebb telefonos tanácsadást nyújtó társulás azonban lapunknak elárulta, nincsen magyar nyelvű vonaluk. A szlovákiai magyar diákok így elsősorban az iskolapszichológusokhoz fordulhatnak, ám Szlovákiában ez hiányszak­mának számít. Február elején Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter arra hivat­kozva szerette volna kinyitni az is­kolákat, hogy a távoktatás és az ál­landó bezártság miatt jelentősen megugrott a depressziós tünetek ará­nya a 18 év alatti korosztálynál. Az is­kolanyitás azonban a súlyos járvány­helyzetre való tekintettel csak félig­­meddig sikerült, hiszen a járványügyi szakértők olyan formában fogadták el a Covid-automatát, hogy a fekete be­sorolású járásokban az intézmények újranyitása továbbra is tilos, a bordó A GYEREKEK MENTÁLIS EGÉSZSÉGE 0-9 éves korosztály 10-14 éves korosztály 15-18 éves korosztály 4 171 821 89 585 623 » Forrás: MSWaS SR, IPéko besorolású járásokban pedig a regio­nális közegészségügyi hivatal enge­délye kell hozzá. Emellett pedig' to­vábbra is érvényben vannak az or­szágos adatokra vonatkozó intézke­dések, vagyis amíg Szlovákia fekete zónában van, addig csak az alsó ta­gozatosok, valamint a végzősök tér­hetnek vissza a helyszíni oktatáshoz. Ráadásul a márciustól szigorított intézkedések miatt ismét sok minden változott, jelenleg elvileg csak azon szülők gyermekei térhetnének vissza az iskolákba, akik munkájukat nem végezhetik otthonról, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy több iskolában or­szágszerte az alsó tagozatokat az összes diák számára kinyitották. Kisebbségi problémák A fekete besorolású járások közül több is a magyarlakta régiókhoz tar­tozik. Példaként megemlíthetjük a Dunaszerdahelyi vagy a Galántai já­rást, ahol hetek óta súlyos a járvány­helyzet, így az itteni diákok számára továbbra sem elérhető a helyszíni oktatás. Mivel ezeken a területeken több magyar tannyelvű alap- és kö­zépiskola működik, így a mentális egészség leromlása kifejezetten gyakori jelenség lehet a szlovákiai magyar diákoknál is. Amíg a szlovák diákok számára kifejezetten jó lehetőséget kínál az IPcko nevű polgári társulás, amely segélyhívó vonalak üzemeltetésével foglalkozik (az oktatási tárca az ő adataikra hivatkozott, amikor az is­kolanyitás mellett érvelt), addig a magyar diákoknak ez nem feltétle­nül jelent megoldást, hiszen sokuk­nak — főleg fiatalabb korban - gon­dot okozhat a szlovák nyelv. Felkerestük az IPcko program­­igazgatóját, Marek Madrót, aki el­mondta: már több nyelvi kisebbség képviselője is felkereste őket, ám egyelőre nem terveznek egy kifeje­zetten magyar nyelvű segélyvonalat nyitni. Mint mondta, „a személyes kapacitásaik leterheltsége miatt erre a jelen pillanatban nincs lehetőség”. Az IPöko statisztikája szerint a 9 év alatti korosztálynál megharmincszorozó­­dott a családon belüli erőszakkal kapcsolatos megkeresések száma, hiszen 2019-ben még csak 3 ilyen hívást regisztráltak, 2020-ban viszont már 89-et. A tárca statisztikájából ráadásul az is kitűnik, hogy a távoktatás a helyszíni ok­tatással összevetve körülbelül 40 százalékos hatékonyságot mutat. Bár biz­tosan akadnak olyanok is, akiket kevésbé visel meg a távoktatás, de az ada­tok alapján úgy tűnik, minden második diák fáradtabbnak érzi magát az ál­landó otthon ülés miatt. (Somogyi Tibor felvétele) Iskolapszichológusok Felvettük a kapcsolatot az okta­tási minisztériummal is, és rákér­deztünk, milyen lehetőségeik van­nak a magyar diákoknak, ha nem tudják, kivel vitassák meg lelki ne­hézségeiket. A tárca sajtóosztálya azt válaszolta, hogy a tanácsadás természetesen kisebbségi nyelven is zajlik, leggyakrabban magyarul, elsősorban az úgynevezett Peda­gógiai-pszichológiai Tanácsadó és Megelőző Központokban (CPP­­PaP), valamint az iskolapszicholó­gusok segítségével. Más kérdés azonban, hogy hány magyar tannyelvű intézmény képes iskolapszichológust biztosítani a di­ákok számára. Fekete Irén, a Szlová­kiai Magyar Pedagógusok Szövetsé­gének (SZMPSZ) elnöke ezzel kap­csolatban úgy nyilatkozott, hogy saj­nos nem mindegyik szlovákiai ma­gyar iskola engedheti meg magának egy ilyen szakember alkalmazását. „Azokban a szlovákiai magyar isko­lákban van iskolapszichológus, ahol erre lehetőséget nyújt az intézmény költségvetése. Ahol azonban nincs rá pénz, ott ezt nem tudják megoldani” -magyarázta az SZMPSZ elnöke, aki konkrét számokkal ugyan nem tudott szolgálni, de megjegyezte, hogy értelemszerűen főként a nagyobb is­kolák engedhetik meg maguknak a szakemberek alkalmazását. Hiányszakma A problémát azonban nemcsak a pénzhiány okozza, hanem a mun­kaerőhiány is. Fekete Irén elmon­dása szerint bizonyos pszichológiai szakirányok esetében gondot okoz a Magyarországon szerzett diploma elismertetése, így ezek a szakem­berek inkább ott telepednek le. Bar­­thalos Réka pszichológus és az SZMPSZ-hez tartozó Speciális Fejlesztő Szakmák Országos Tár­sulásának elnöke lapunknak azt is elmondta, hogy az iskolákban meg­hirdetett pszichológusi állások nagy részét minisztériumi támogatások segítségével hozzák létre, és ezek korlátozott időtartamig működnek. „Ez általában el is ijeszti a szakem­bereket, hiszen a szerződés lejárta után az iskola már nem képes mun­kahelyet biztosítani számukra” - nyilatkozta a szervezet vezetője. Elmondása szerint további prob­lémát jelent az egyetemi képzés hi­ánya. „Pszichológiát ugyan több szlovákiai egyetemen is lehet tanul­ni, viszont az iskolapszichológusi szakosodásra csak Pozsonyban van lehetőség. Ez egy kétéves képzés, és sajnos nem mindenkijuthat be rá. Az iskolákban viszont kifejezetten is­kolapszichológusok számára hir­detnek meg állásokat” - tette hozzá Barthalos Réka. Az oktatási tárca az iskolapszi­chológusok felkeresése mellett arra is rámutatott, hogy a Pedagógiai­pszichológiai Tanácsadó és Meg­előző Központok elméletileg együtt is működhetnének a Gyermekpszi­chológiai Kutatóintézettel (VUD­­PaP) egy központilag szabályozott vonal bebiztosításában. Ennek a megvalósulása egyelőre kérdéses. Szülői felelősség A szlovákiai magyar diákoknak nagy gondot jelenthet a segítségké* rés, így a leghatékonyabb megol­dásnak esetükben továbbra is a meg­előzés számít, ehhez pedig fokozot­tan nagy szülői odafigyelésre van szükség. Ahogy azonban Bronislava Kund­­rátová, a VUDPaP munkatársa rámu­tatott, a mentális problémákat nem mindig könnyű észrevenni, hiszen különféleképpen jelentkezhetnek a gyerekeknél, emellett pedig az életkor is komoly befolyásoló té­nyezőnek számít. Elmondása szerint fiatalabb korban számos viselkedés­beli apróság utalhat a kialakuló de­presszióra, például az unalom vagy az ingerlékenység, de olyan tünetek is jelezhetik a romló mentális állapotot, mint a hiperaktivitás, az érzelmi la­bilitás (a nevetés és sírás gyakori vál­takozása), az alacsony önbizalom vagy a bűntudat érzete. A serdülők­nél a jellemző tünetek közé tartozik az állandó unottságérzet, a hangulatvál­tozások, a reményvesztettség vagy a határozatlanság. „A serdülők ilyen­kor gyakran reménytelenségről be­szélnek, pesszimistán gondolkoznak, aggódnak a jövőjük miatt, nem lát­nak kiutat. Kudarcérzetük van, vala­Lelki segély fiataloknak ► Az IPöko nevű polgári társulás által üzemeltetett, fiataloknak szolgáló lelki segítségnyújtás a 0800 500 333-as telefonszámon elérhető a nap 24 órájában. ► Awww.krizovalinkapomoci.sk honlapon elektronikusan is felvehetik a kapcsolatot pszichológusokkal, chat vagy e-mail segítségével. mint alacsony önbizalmuk és önbe­csülésük” - nyilatkozta lapunknak a pszichológus. A távoktatás szerepe Kocsis Dominika pszichológus szintén hasonló tünetekre hívta fel a figyelmet, illetve elmondta, hogy a távoktatás valóban kedvezőtlenül hathat a gyermekek mentális egészségére, mivel eltávolodnak a barátaiktól. „A kisebb gyermekek esetében azt tapasztaltam, hogy a személyes oktatást jobban prefe­rálják az otthon megjelenő techni­kai nehézségek miatt, illetve job­ban szeretnek iskolába járni az osz­tálytársaik miatt, kellemesebb ne­kik, hogy ha a tanulás közötti szü­neteket és a napközit a barátaik kö­zött töltik. Kamaszok esetében szintén azt tapasztaltam, hogy a kortársakon van a hangsúly, hiá­nyoznak egymásnak, nem tudnak problémáikon, nézeteiken osztoz­ni” - számolt be tapasztalatairól a szakember. Hozzátette, a kijárási tilalom és az online oktatás miatt az otthoniét mintegy megszokássá válik, ami még inkább a szeparáció felé mozdítja el a gyerekeket. Mire figyeljünk? Bronislava Kundrátová megje­gyezte: a szülőknek a járvány alatt különösen nehéz a dolguk, hiszen nem egyszerű különbséget tenni abban, hogy a gyerekük egyszerűen csak belefáradt a helyzetbe, vagy pedig már depressziós tünetei van­nak. „Főként a viselkedésbeli vál­tozásokra kellene ügyelni, és nem­csak a hirtelen jelentkező tünetek­re, hanem a fokozatosan felbukka­­nóakra is. Például ilyen az apátia, a gyermek érdeklődésének elveszté­se egy olyan dolog iránt, amit ko­rábban szeretett, de ide tartozhat a nehéz reggeli ébredés is, vagy az, hogy a gyereknek problémát jelent betartani a hétköznapi rutin dolgait. A szülők részéről továbbá fontos, hogy a frusztrációjukat ne a gyere­keken vezessék le, és figyeljenek arra is, hogy minél kevesebb nega­tív információ érjen el a kicsikhez” -magyarázta a szakember. Hogyan motiváljuk őket? Hozzátette: a gyerekek motivá­ciójában kiemelkedő szerepet ját­szik a napi rutin, amely nemcsak a fiataloknak, hanem a felnőtteknek is biztonságérzetet ad. Emellett ér­demes felhívni a figyelmet a táv­oktatásból származó esetleges elő­nyökre is. Kocsis Dominika szerint azonban arra is oda kell figyelni, hogy a rutin időnként változatos legyen, érdemes újabb és újabb dolgokat kipróbálni a szabadidejükben. „Erre azért van szükség, hogy a mindennapok ne unalmasan, monoton módon telje­nek, fontos az új szokások, elfog­laltságok kiépítése” - vélekedett a pszichológus. A magyar szakember szerint ha a szülő észleli az említett tüneteket, és úgy érzi, nem tudja megfelelő módon támogatni a gyermeke küzdelmét a nehézségekkel szemben, bátran for­duljon egy szakpszichológushoz. Kundrátová hozzátette, erre tö­kéletesen alkalmasak lehetnek a már említett Pedagógiai-pszi­chológiai Tanácsadó és Megelőző Központok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom