Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)

2021-03-05 / 53. szám

6 RÉGIÓ 2021. március 5.1 www.ujszo.com Otthon is mérni lehet a véroxigén szintjét Mónika maximálisan elégedett volt a galántai kórház dolgozóinak munkájával (Agaiántai kórház felvétele) TORNYAI BIANKA Egy aktív, nagyon sokat dolgo­zó nő mesélt arról, hogyan élts meg a kórházi kezelést a koronavírus-fertőzós miatt, és hol tart a gyógyulásban. Egy Galánta környéki településen élő hölgy, aki csak a keresztnevét vállalta a története elbeszéléséhez, január végén kezdte furcsán érezni magát. Mónika egy raktárban dolgo­zik, ahol naponta akár 10-12 kilomé­tert is megtesz. Január utolsó pénte­kén, amikor még több mint 5 óra volt hátra a munkaidejéből, úgy érezte, nem bírja ki a műszak végéig, annyi­ra fáradt volt és fájt a lába, az izmai. A munkahelyén minden pénteken tesztelik az alkalmazottakat, aznap negatív volt a tesztje, így arra gon­dolt, biztosan azért van a fáradtság, mert sok volt a munka, közeledik a hétvége. A szombatot és a vasárna­pot pihenéssel töltötte, hétfőn pedig felkereste az orvosát azzal, hogy sze­retne pár napig otthon maradni, hogy kiderüljön, mi lehet a háttérben. „Úgy gondoltam, vagy pihenek még né­hány napot, és átmegy rajtam a fá­radtság, vagy kiderül, hogy beteg va­gyok, mert ekkor még mindig csak izomfájdalmat éreztem. Az orvos el­mondta, hogy valószínűleg korona­vírusos vagyok, mert a tünetek arra utalnak, ezért bejelentett PCR- tesztre. Utólag visszagondolva már nagyjából egy héttel korábban is ál­landóan azt éreztem, hogy fázom, ami azért is furcsa, mert egyébként szinte sohasem fázom. Amikor más meleg pulóvert vesz fel, én még rö­vid ujjú pólóban járok. Főleg éjszaka fáztam, de nem nagyon foglalkoz­tam vele, elővettem egy melegebb takarót. Hétfőn éjszaka már beláza­­sodtam, majd további 3-4 napig 38,2-38,5 fokos lázam volt, de min­dig csak este. Ekkor már kicsit kö­högtem, továbbra is fáradt voltam, de nem éreztem magam nagyon rosszul. Csütörtökön mentem a PCR-tesztre, amely már kimutatta a vírus jelenlé­tét. Az orvosom antibiotikumos ke­zelést írt elő, vitaminokat szedtem és köhögéscsillapító cseppeket, relatíve jól éreztem magam” - mesélt a kez­detekről. 7 nap után állapotromlás Eltelt nagyjából egy hét, és Móni­ka egyre rosszabbul érezte magát. A láza 39 fok fölé emelkedett, elkez­dett fulladni. „Néha előfordult, hogy erős köhögés jött rám, de nem a kö­högés volt a legrosszabb, hanem az, hogy akár a legkisebb mozdulatra is fulladni kezdtem. Az ágyban csak félig ülve tudtam pihenni, ha például megfordultam, 10-15 percig fuldo­koltam. Nem tudtam mély levegőt venni, csak pihegtem. Ha megtalál­tam a megfelelő pózt, amelyben nem kínzott a fulladás, akkor már nem éreztem magam rosszul, nem érez­tem fájdalmat” - mondta el. Úgy vé­li, laikusként nagyon nehéz eldönte­ni, mikor kell mentőt hívni, hol van az a határ, amikor már valóban ko­molyra fordul a beteg állapota. Egy ismerősük javaslatára kezdte figyel­ni, nem kékül-e a szája, ami a le­csökkent oxigénszintet jelzi a szer­vezetben. „Ekkor már legalább öt napja tükörbe sem néztem, csak toa­lettre mentem ki, azt is hatalmas megerőltetésnek éreztem, utána per­cekig fuldokoltam. Az alsó ajkamon megfigyelhető volt, hogy kékes, ezért vasárnap este hívtuk a mentőt. Azon­nal oxigént adtak és próbáltak ráve­zetni, hogyan lélegezzek úgy, hogy a tüdőm megteljen levegővel. Sajnos ekkorra már nem tudtam mélyen be­lélegezni az oxigént, ezért úgy dön­töttek, bevisznek a kórházba.” Korábban hívni a mentőt Mónika tizenhárom nappal azután került kórházba, hogy először felke­reste az orvosát. A galántai Szent Lu­kács Kórház 9. emeletén kezelték hat napon keresztül. „Csak utólag derült ki, mennyire szerencsés voltam, hogy éppen oda kerültem. Kizárólag jót tudok elmondani az ápoló személy­zetről, valamint hatalmas hálát és köszönetét kifejezni azért, amit ér­tem tettek. Az éjszakai szolgálat tag­jai reggel négykor jöttek vérnyo­mást, véroxigénszintet mérni, ellen­őrizni, ki hogy van, azért, hogy a hat órai váltásig mindenkit ellássanak. A nappali műszak dolgozói már hét órakor végigjárták az osztályt, hogy ismét mindenkit ellenőrizzenek. Rengeteg vitamint, gyógyszert kap­tunk, és szerintem az ételek is jók voltak, semmiben nem szenvedtünk hiányt. Amit külön ki kell emelni, az a sok kedves, biztató szó, amit a be­tegek kaptak. Az egyik szobatársam egy harmincas nő volt, akinek egyébként is voltak lelki problémái. Ahányszor bejött a nővér vagy az or­vos, mindig megsimogatták, biztat­ták, igyekeztek erőt adni neki. A má­sik szobatársam egy 86 éves nő volt, őrá is nagyon odafigyeltek, gyógyul­tan távozott a kórházból. Ami feltűnt, hogy az ápolók egymással is nagyon kedvesek és segítőkészek voltak. Biztos vagyok benne, hogy ez a hoz­záállás, a nehézségek ellenére is jó­nak mondható légkör is hozzájárult a betegek gyógyulásához” - véli Mó­nika, akinek egy ismerősét egy má­sik emeleten ápolták, ugyancsak a galántai Covid-kórházban. O viszont sajnos épp az ellenkezőjét mondta el az ellátásról, a hozzáállásról. Pihenésre van szüksége Azóta, hogy Mónika hazatért a kórházból, csaknem két hét telt el. A köhögés még mindig nem múlt el tel­jesen, néha még érez olyasmit, mint­ha összeesne a tüdeje. „Hirtelen fel­sóhajtok olyankor és fura hangot hallatok. Hasonlót soha nem éreztem azelőtt, ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor az ember elesik és ki­megy belőle a szusz. Nem fájdalmas, de nem is kellemes érzés. Úgy ér­zem, messze van még a teljes fel­épülés. Szeretnék minél hosszabb ideig itthon maradni, mert úgy ér­zem, még nagyon megterhelő lenne dolgozni, ráadásul többen megbete­gedtek azóta, még több a munka, mint korábban. A betegség alatt több hé­ten keresztül volt nagyon alacsony a vérnyomásom, amire egyébként is gyógyszert szedek. Néha annyira alacsony volt, hogy az ájulás szélén éreztem magam” - egészítette ki Mónika. Az átélt tapasztalatok után határozottan úgy gondolja, hogy ha­marabb kellett volna kórházba men­nie. Másoknak azt tanácsolja, sze­rezzenek be olyan műszert, amivel a véroxigén szintjét lehet mérni, és amint 90 alá esik az érték, hívják a mentőt. A tüdeje 60 százalékban működött, amikor kórházba került, a véroxigénszintje 80 körül volt. A há­ziorvosával azóta konzultált, tüdő­vizsgálatra kell majd mennie, de csak bizonyos idő letelte után. Egyelőre nem említette az orvos azt sem, hogy lehetőség lenne utókezelésre vagy gyógyfürdőbe menni. Érsekújváriak kömyezetszépítő pályázataira szavazhatnak SZÁZ ILDIKÓ Három évvel ezelőtt más váro­sokhoz hasonlóan Érsekújvár­ban is bevezették a részvételi költségvetést, melyből az ér­sekújvári lakosok és szerveze­tek környezetszépítő pályáza­tainak a megvalósítását támo­gatják. Az idén benyújtott pályamunkákra március 15-ig szavazhatnak a lakosok. PMWiy.Ti Idén tizenegyen nyújtottak be jobbnál jobb javaslatokat, és néhá­­nyan szívesen folytatnák a már ta­valy, illetve tavalyelőtt megkezdett környezetvédő, illetve kömyezetszé­pítő projekteket. Sms-szavazás A városi hivatalban a benyújtott ti­zenegy pályamunkából nyolcat tar­tottak elfogadhatónak a pályázati szabályzat alapján. A január végéig beküldött pályázatok mindegyikét legfeljebb 1 660 euróval támogathat­ja a város. A lakosok március 15-ig sms-ben szavazhatnak a nekik legin­kább tetsző elképzelésre. A győztes projektek még idén november végéig megvalósulnak a városban. A fotós pályázatokat és a szavazás részleteit az önkormányzat hivatalos honlapján tekinthetik meg a lakosok. Új tanösvónyek Az Egy ugrással az erdőbe terv ki­dolgozói természetes anyagból ké­szült játékelemek kihelyezését ja­vasolják a Cseresznye utcába, aho­vá korábban madáretetőket és ro­varszállót telepítettek, és a talaj egy részét réti virágokkal ültették be. A kispadot a szülőknek tervezték, a fajátékokon a gyerekek gyakorol­hatják a távolba ugrást, a madárraj­zok alapján beazonosíthatják az egyes madárfajokat. Tanösvénye­ket újítanának fel önkéntesek a cserkészekkel közösen a Berek parkerdőben, és QR-kódok segítsé­gével táj ékoztatnák a lakosokat az itt található növény- és állatvilágról. Új tájékoztatótáblákat és padokat helyeznének ki. Az érsekújvári fia­tal, kisgyerekes családok folytatnák a Béke mozi parkjának a kiépítését, befejeznék az élő sövényt, amely egyfajta természetes válaszfalként szolgálna a park és a főút között. Nem támogatott projektek A város nemet mondott arra a pro­jektre, amelynek a kidolgozói a Nyit­­ra partján lévő kerékpár-karban­tartóhoz építettek volna fedett pihe­nőhelyet. Döntését azzal indokolta a város, hogy erre a célra másfajta ön­­kormányzati támogatás is létezik. Ugyancsak nemet mondott a város a KOMP AS Polgári Társulás kérelmé­re, amely a Szent Erzsébet Szigeten lévő válságközpont fejlesztésére, pontosabban annak áthelyezésére kért támogatást. A krízisközpontnak idén májusig van bérleti szerződése a te­lektulajdonossal, ezért a társulás a sa­ját székhelyén, az udvaron folytatná ezt a tevékenységet. A város azzal in­dokolta döntését, hogy az önkor­mányzat is a projekt résztvevője, és a terv nincs összhangban a járulékos költségvetés szabályaival. A 2015-től üzemelő SoVa élelmiszerkiadó köz­pont alapítói támogatást kértek a ki­adóhely felszerelésére, tervezett bő­vítésére a rászorulók jobb és gyako­ribb kiszolgálása érdekében. Ezt a projektet elfogadhatónak tartották a városházán. Facsemeték öntözése A Cirill és Metód ültetnek el­nevezésű projekt kidolgozója Martin Slobodník, aki tavaly támogatást nyert a lakótelepi komposztáló léte­sítésére. Ezúttal a lakóházak előtti parkoló zöldterületeit szeretné beül­tetni az önkéntesekkel, és a már kiül­tetett fákhoz víztömlőket vásárolna. A komposztot is fel tudnák használni a fák és a virágágyások gondozásá­nál. A Slobodník család ugyanakkor a Vizet a fáknak projektben a koráb­ban már kiültetett mintegy száz fa­csemete gondozásához is kért támo­gatást víztömlők vásárlására. A Ki­nek a nyoma? projekt kidolgozói is­­meretteijesztő és játékelemeket he­lyeznének ki a Berek parkerdőben, a vadaspark közelében, hogy a gyere­kek még többet megtudjanak az ál­latvilágról. Ezt a projektet nem támo­gatta a város azzal az indoklással, hogy nincs hely ezeknek az elemek­nek a kihelyezésére, és már vannak a vadasparknál tájékoztatótáblák. Két kültéri sakktábla és ülőkék kihelye­zésére kért támogatást Danczi Domi­nika, akinek korábban már volt né­hány sikeres városszépítő projektje. Virágágyásokkal tette szebbé a sé­tányt, és a Kálváriánál felújította a kutat és a kis parkot. Dominika a Bemolák park látoga­tóinak, valamint a Cseresznyés utcá­ban pihenőknek szeretne még tartal­masabb szórakozást nyújtani, a kül­téri sakktáblákat a gyerekek, a csalá­dok és az idősebb korosztály képvi­selői egyaránt örömmel fogadnák. A Béke mozinál lévő parkot az érsekújvári fiatal családok egész évben gon­­dozzá k (A szerző felvétele;

Next

/
Oldalképek
Tartalom