Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-13 / 36. szám
A Szigetköz megmentője vizet kormányoz a kiszáradt medrekbe 13. oldal 2021. február 13., szombat, 14. évfolyam, 7. szám Kávéházbarátoknak Vannak természetbarátok, akik amikor csak tehetik, elmennek kirándulni, túrázni vagy - ezekben a koronavírusos időkben - legalább sétálni a határba, közeli erdőbe, folyópartra. És vannak a kávéházbarátok, akiket nehezen lehet kicsábítani a természetbe, mondjuk egy izgalmas tábortüzes partira. Ok a városban élik életüket, szeretik bejárni az ismert, hangulatos utcákat, majd betérni egy kellemes, patinás kávéházba. Covid-mentes szebb időkre várva a most bizonyára szomorkodó kávéházbarátoknak szeretnénk kedveskedni egy kis nosztalgiázással. Főzzünk egy feketét, és nézzünk be együtt egy-két híres budapesti kávézóba! (ug, MTI) Central Kávéház A Central szellemi központtá s a Nyugat íróinak törzshelyévé vált. Minden kedden összegyűltek itt „a heti zsúrra", szerdánként pedig az írónők tartották itt összejöveteleiket. Ezeken az eseményeken rendszeresen részt vett Ady, Kosztolányi (a felvételen), Karinthy Frigyes és Heltai Jenő. ► EXIT A Quittner Zsigmond által tervezett kávézó 1887-ben nyílt meg Erényi Ullmann Lajos házában. 1905-től élte virágzó korszakát, a pesti szellemi élet egyik centrumaként tartották számon, majd 1949-ben bezárták. 1965-től a kávéházat az ELTE Eötvös-klub néven diákklubként üzemeltette. A berendezések maradványai közül a lambériát és a lépcsőrendszert, a mellvédeket, oszlopokat, kandelábereket, falikarokat védetté nyilvánították. Hadik Kávéház Az 1906-ban nyílt kávézó a közelben lévő Hadik laktanyáról kapta a nevét, fénykorát az 1910-es, 1920-as években élte, amikor az irodalmi élet legnagyobbjai fordultak meg benne, amikor Karinthy, Kosztolányi, Déry, Móricz és Böhm Aranka szinte nappalijukként tekintettek a helyre. A második világháború alatt a kávéház bezárt, és csak 2010-ben két vendéglátó és kulturális térrel nyílt meg újra eredeti pompájában: a klasszikus Hadik Kávéház, mely a nagy elődök szelleme előtt tiszteleg kialakításával, és az idősebb korosztály igényeit próbálja kielégíteni, valamint elkülönülten a Szatyor Bár és Galéria, amely a századelő bohém világát progresszívebb, maibb hangulatban értelmezi újjá. A Bartók Béla úton 2010 szeptemberében nyílt meg a Szatyor Bár és Galéria, amely a városrész fokozottabb kulturális pezsgését hivatott szolgálni, művészekkel és művészetekkel, fiatalokkal és idősekkel, zenei, irodalmi, képzőművészeti és más társművészeti programokkal zsúfolt klubként tervezte működését. Múzeum Kávéház és Étterem A Magyar Nemzeti Múzeum és az egyetemek közelében lévő, korábbi nevén Schódli Kávéházat 1885-ben nyitotta Schódl Ádám. A klasszikus eleganciájú hely hamar felkeltette az írók, a művészek, a tudósok, valamint a parlamenti képviselők érdeklődését. Az étterem belső falait borító csempék a világhírű Zsolnay porcelángyárból számláznák, a faragott faborítás műemlékvédelem alatt áll. A Zongoraterem egyik ékessége a mennyezetet díszítő olajkép, Lotz Károly festőművész Csikósverseny című alkotása. Másik pedig az oldalfalakat borító, eredeti, 19. századi velencei tükör. Balra Laborfalvi Róza színésznő, Jókai Mór feleségének portréja a Múzeum Kávéház és Étterem falán (Fotók: MTI) New York kávéház A 19-20. század fordulóján Budapesten több mint 500 kávéház létezett, köztük a New York kávéház, amelyet 1894-ben nyitottak meg. A többi kávéház döntő többségéhez hasonlóan a New York Café is tönkrement, az épület megsérült, és 1947-ben bezárta kapuit. Később többféle üzlet, iroda, étterem működött Budapest egyik legimpozánsabb, legpatinásabb épületében, mígnem a palota teljes rekonstrukciója után, 2006. május 5-én megnyitották a 107 szobás ötcsillagos Boscolo Budapest Hotelt, valamint az egykori pompáját idéző New York kávéházat. Egy legenda szerint a New York kávéház nyitónapján Molnár Ferenc egy jókedvű újságírócsoport élén a Dunába dobta a kávéház kulcsát, hogy az éjjel-nappal nyitva maradhasson. Olyan személyiségek kortyolták itt a finom feketét, mint Bródy Sándor, Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Ady Endre, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes. Itt volt a törzsasztala Huszka Jenőnek és Kertész Mihálynak is, aki később Michael Curtiz néven kapott Oscar-díjat Casablanca című filmjéért.
