Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-05 / 29. szám
KÖZÉLET 2 I 2021. február 5.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Matoviö nem nyitná meg az iskolákat Pozsony. Igor Matovic (OEaNO) kormányfő a jelenlegi járványhelyzetben nem nyitná meg az iskolákat és az óvodákat. Ezt tegnap az Expres Rádió műsorában jelentette ki. Az előzetes tervek szerint hétfőn, február 8-án újraindul a tanítás az óvodások, az alapiskolák alsó tagozatos tanulói és a végzős középiskolások számára. „Számítok a koalíción belüli észszerű megállapodásra. Akkor, amikor erőteljesen terjedni kezd a brit mutáció, félnék attól, hogy bármit is megnyissak” — tette hozzá a kormányfő. Matovic arról is beszélt, hogy nem vett részt az iskolanyitásról szóló korábbi tárgyaláson, és a továbbiakban sem fog. „Azt akarom, hogy ez az SaS és a Za l’udí pártok döntése legyen, amelyek leginkább szorgalmazzák a lazítást. Azt akarom, hogy a populista pártok adják hozzá a nevűket, mert akkor akarnak nyitni, amikor terjedőben van a brit mutáció” - jegyezte meg a miniszterelnök. Bár sok információ megjelent már arról, mi várható jövő héttől, mivel a kormány tegnapi lapzártánkig sem hozott semmilyen döntést ez ügyben, még a szóban forgó iskolanyitást sem lehet biztosra venni, hiszen a végső döntést a kabinetnek kell meghoznia. (TASR, dp) Ma kiderülhet, milyen formában tárgyalnak tovább a magyar pártok Ma kerül sor a magyar egység kialakításáról szóló végtelen történet újabb fordulójára (Somogyi Tibor felvétele) CZlMER GÁBOR Pozsony. Az MKP és a Híd az összefogás nélkül folytathatja a pártegyesítésről szóló egyeztetéseket. A három párt ma dólelőtt még egyszer tárgyalóasztalhoz ül. Az Összefogás szerint még messze a folyamat vége. Úgy tudjuk, az MKP elnöksége kedden olyan döntést hozott, melynek értelmében a Híddal folytatnák a pártegyesítési tárgyalásokat, így Összefogás nélküli, kétoldalú egyeztetések várhatók. Információink szerint az MKP is mihamarabb egy megállapodást szeretne felmutatni, legalább egy partnerrel meg akar egyezni. A párt szóvivője, Králik Róbert ugyan elmondta, az elnökségük valóban hozott egy döntést, amely nagyban befolyásolja a tárgyalások menetét, de az Összefogás kizárására vonatkozó értesülést sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudta. Megismételte, amit a párt elnöke, Forró Krisztián a szerdai sajtótájékoztatóján mondott. Eszerint a döntést először a tárgyalópartnerekkel szeretnék ismertetni. Az MKP elnökségének határozatát minden bizonnyal a következő, még háromoldalú egyeztetésen közölhetik az Összefogással, amire ma délelőtt 10-kor kerül sor. Magdeme Klára, a Híd szóvivője lapunknak ugyanis azt nyilatkozta, hogy az MKP háromoldalú tárgyalásra hívta őket. Azokra a kérdéseinkre azonban tőle sem kaptunk választ, hogy a Híd és az MKP a jövőben kétoldalú tárgyalásokat fog-e folytatni, illetve, ha igen, mi állhat a döntés hátterében. Ehelyett inkább arra emlékeztetett, hogy a Híd korábban javaslatokat tett a másik két pártnak arra, hogy a közös politikai szubjektum elnökségét 18 helyett 20 főben határozzák meg, és a két új pozícióból egyet az MKP, egyet pedig az Összefogás kapjon. Ezzel az MKP 50 százalékos befolyása megmaradna, az Összefogás súlya pedig megnőne. A Híd második javaslata pedig az volt, hogy bármilyen súlyozás, amiben a pártalapításkor megegyeznek, a következő parlamenti választásig legyen érvényben. Aztán a választáson elért eredmények alapján alakítanák át az arányokat. A Híd még a múlt heti elnökségén döntött arról, hogy csak február 15-. ig folytatja a háromoldalú egyeztetéseket. A tárgyalások során ragaszkodnak ahhoz, hogy a párt egyharmados arányban képviseltesse magát a közös politikai szubjektum döntéshozó szerveiben. Ugyanakkor elfogadhatónak tartják, hogy a parlamenti választási lista vezetőjére előválasztás alapján szülessen javaslat. Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke sem reagált az értesülésünkre, mi szerint nélkülük folytatná a tárgyalásokat az MKP és a Híd, arra hivatkozott, nem ismeri az MKP- elnökség határozatának a tartalmát. Ugyanakkor megismételte, hogy számukra elfogadhatatlan a február 15-i határidő. Arra hivatkozott, megállapodás csak akkor születhet, ha minden pontban sikerül a feleknek megegyeznie. „Mi erre törekszünk, ám objektív okokból ez február 15-ig teljesíthetetlen” - nyilatkozta. Egyben rámutatott, a tárgyalódelegációk által elért esetleges megállapodást az érintett pártok közgyűlésének is jóvá kell hagynia. „Ekkor ér véget a folyamat” - tette hozzá. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a három párt nyár óta tartó tárgyalásai során nem tudott megállapodni, hogy milyen arányban osszák el egymás között a közös politikai szubjektum döntéshozó szerveiben a helyeket. A liberálisok által korlátozott tulajdonjog? MOLNÁR IVÁN Pozsony. A liberális SaS elnöke, Richard Sulik ellenzókikónt még ólesen bírálta a Róbert Fico vezette kormányokat a túlzott állami beavatkozásért az energiaiparba, gazdasági miniszterként most azonban olyan állami beavatkozást szorgalmazott, amit még a koalíciós partnerei is elhibázott ötletnek tartanak. Richard Sulik és az általa vezetett SaS a tavalyi parlamenti választást megelőző időszakban, ellenzékiként még az egyik legkíméletlenebb kritikusa volt az előző kormányoknak, mert azok szerinte indokolatlanul és eltúlzott mértékben avatkoztak be az energiaipari cégek működésébe. A liberális párt korábban élesen támadta a Robert Fico vezette Smert, amikor az növelte az állam befolyását az energiaipari cégekben, így próbálva meg alacsonyabb szinten tartani a lakossági energiaárakat. Sulik korábban számtalanszor hangoztatta, hogy szerinte a családok számára épp azzal csökkenthetnék az energiaárakat, ha a privatizált energiaipari cégeknek nagyobb szabadságot biztosítanak. Látványos fordulat Nem egész egy évvel a választás után, gazdasági miniszterként azonban Sulik most egy olyan ötlettel rukkolt elő, amely még a legnagyobb kormánypárt, az OEaNO képviselőinél is kiütötte a biztosítékot. A gazdasági tárca által kidolgozott, és a kormány által hétfőn elfogadott törvénymódosítási javaslat szerint a kritikus infrastruktúrába tartozó, vagyis a gazdaság zavartalan működtetéséhez elengedhetetlen cégek tulajdonrészének az eladásához megkövetelnék az állam engedélyét. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy például az energiaiparban működő cégek tulajdonosai csak akkor adhatnák el a részesedésüket egy másik magáncégnek, ha erre az állam is rábólint. Mondvacsinált indok? A gazdasági miniszter az általajavasolt módosítást az ország domináns áramtermelőjének számító Szlovák Villamos Müvek (SE) körül kialakult helyzettel indokolja. „A probléma gyökere, hogy a Szlovák Villamos Művek, amelyben az államnak 34 százalékos tulajdonrésze van, nyakig ül az adósságban a mohi atomerőmű befejezésére felvett hitelek miatt. Az egyik hitelező, a Sberbank ugyanakkor nem hajlandó meghosszabbítani a fizetési határidőt, aminek az eredményeként a Szlovák Villamos Művek hétfőtől formailag csődben van” - állítja Sulik. Szerinte a Sberbank fedezetként nem csupán a cég egyes tulajdonrészeire, hanem a részvényeire is igényt tartana. A kritikus infrastruktúráról szóló jogszabály kormány által hétfőn elfogadott módosításjavaslatával épp ezt szeretnék megakadályozni. A Szlovák Villamos Művek szerint azonban Sulik állításai nem fedik a valóságot. „A Szlovák Villamos Művek működtetésére felvett hitelek nagy részét csak 2025-ben kell visszafizetni, így nem is kértük a fizetési határidő meghosszabbítását. Ezzel párhuzamosan a Sberbank részéről sem tapasztaltuk, hogy a pénzintézet tulajdonrészhez szeretne jutni a társaságunkban, és semmi sem utal arra, hogy ilyen tervei lennének” - nyilatkozta Ol’ga Bakóvá, a Szlovák Villamos Művek szóvivője. Szerinte cégük az összes vállalt kötelezettségének eleget tesz, és semmi sem utal arra, hogy a jövőben romlana az anyagi helyzetük. Elriasztott befektetők Sulik ötlete nem tetszik a többi nagyvállalatnak sem. „A kormány újra megszegte a jogalkotási szabályokat, hiszen a javaslattal kapcsolatban nem kérte ki a szakrtia véleményét, és gyorsított eljárásban próbálja meg áterőltetni a törvényhozáson, miközben az efféle jogalkotást a jelenlegi kormánypártok ellenzékiként még élesen bíráltak” - nyilatkozta Tibor Gregor, a legnagyobb szlovákiai cégeket tömörítő Klub 500 ügyvezető igazgatója. Szerinte a sebtében összetákolt módosításjavaslat indokolatlanul nagy mértékben szólna bele a cégek életébe. „Véleményünk szerint a javasolt módosítások ellentétben vannak az uniós joggal és a szlovák alkotmánnyal is” - állítja Gregor, hozzátéve, hogy a későbbiekben ezek miatt perek sorozata indulhatna Szlovákia ellen. „Ha a jelenlegi formájában fogadják el a módosításjavaslatot, az a jövőben a külföldi beruházókat is elriaszthatja, miközben ezek nélkül csak nehezen leszünk képesek kilábalni a koronavírusjárvány okozta gazdasági válságból” -mondta el Tomás Malatinsky, a Munkaadók Országos Szövetségének (AZZZ) az elnöke. Szerinte őt is meglepte, hogy a módosításokat a gazdasági tárca a cégekkel nem vitatta meg, miközben egyébként viszonylag jónak mondható a szaktárca kommunikációja a szakmai szervezetekkel. Enyhítenek a javaslaton A tervek szerint a parlamentnek gyorsított eljárásban már a jelenlegi ülésén el kellene fogadnia a Sulik tárcája által kidolgozott javaslatot. A szakmai szervezetek tiltakozása miatt azonban a legnagyobb kormánypárt, az OEaNO képviselői csütörtökön olyan módosító javaslattal rukkoltak elő, amely szerintük elfogadhatóbb lenne a cégek számára. Ha a parlament is rábólintana a kormány által elfogadott javaslatra, Szlovákiából címlapsztori lenne a világsajtóban - állítja Peter Kremsky, az OEaNO képviselője, a parlament gazdasági bizottságának az elnöke. Szerinte ugyanis az eredeti javaslat azzal számol, hogy a cégek anyavállalatainak a részvényeladásait is korlátozták volna. „Végül sikerült egyezségre jutnunk a gazdasági miniszterrel, miközben az új javaslathoz a német szabályok adták az ihletet” - tette hozzá Kremsky. Az új javaslat szerint a kritikus infrastruktúrába tartozó cégeknek nem kell majd az állam engedélyéért folyamodniuk a tulajdonrészek eladásánál, a gazdasági tárcának azonban 30 napja lesz arra, hogy megvizsgálja a tranzakció hatását, és ha úgy gondolja, hogy ez ellentétes a szlovák érdekekkel, akkor javaslatot tehet a kormánynak a tranzakció leállítására, a végső szót azonban a bíróság hozná meg. mmmsK- .it mmmmmmmmmmr-■ -r*» vmmwjmm ' « •'"««■■mi Richard Sulik gazdasági miniszter szerint a Szlovák Villamos Művek nyakig ül az adósságban (TASR-feivétei)
