Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-04 / 28. szám

SPORT 161 2021. február 4.www.ujszo.com A vívóból lett gyúró a foci-Eb-n is ott lehet (Fotók: Képarchívum) J. MÉSZÁROS KÁROLY Nyártól a DAC női kézilabda­­csapatának a gyúrója, előtte a dunaszerdahelyi futball­­akadómián tevékenykedett, s évek során tagja volt a korosz­tályos szlovák futballváloga­­tottak szakmai stábjainak. Ludik György valamikor vívóként kezdte, csehszlovák bajnok is volt. Szakmája szemszögéből pillantottunk be a foci világába. Mi a gyúró dolga a válogatott­nál? Elsősorban a masszírozás, de emellett nagyon sok a teendő. A bo­­kafixációtól kezdve a sportitalok el­készítéséig, az edzések és a mérkő­zések után a regenerációs italok összekeverése... Marad ideje masszírozásra is? Beosztott munkakörről van szó. Egy órával az edzés előtt megjele­nünk, s társaimmal elkészítjük az ita­lokat. Amikor jönnek a srácok, fél órával az edzés előtt, akkor már lehet tape-elni, masszírozni őket. Nyakla­zítás, a forgók, a hátgerinc mobilizá­lása... Ilyeneket kémek az edzés előtt. Amit kérnek a srácok, vagyis a játékosok, azt minden teketóriá­­zás nélkül teljesítik? Mindenképpen. Tehát nem ugyanazt kérik mindannyian, hanem különböző kívánságokkal fordulnak önök­höz? Amire éppen szükségük van? Mindenkinek más a szokása. Pél­dául Bénes Laci az edzés előtt tape­­eltette mind a két bokáját. Mást nem kért, se masszázst, semmit. 0 el­mentjött a következő. Az egyiknek ilyen, a másiknak olyan fajta tape-et kell rakni. Olyan profi játékosokról van szó, akik már kipróbálták ma­gukon a dolgokat, és tudják, mi felel meg nekik. Ezért testre szabottan dolgozunk. Pavel Hapal leváltása után, Stefan Tarkovié érkezésével nem­csak a vezetőedző, hanem a szak­mai stáb is kicserélődött a szlovák labdarúgó-válogatottnál, tehát a gyúrók is távoztak. Novemberben mégis közreműködött a szlovák labdarúgó-válogatottnál. Vissza­hívták? Egy kis szerencsém volt, vagy an­nak volt balszerencséje, aki korona­vírusos lett, vagyis az új stáb masszőrjének. A korábbi szakmai stábból a szertáros és egy fiziotera­­peuta maradt, a többiek az előző, Kozák-érából tértek vissza, ugyanis Tarkovic akkor, öt éven át másode­dző volt. Megszólított a csapat or­vosa pénteken, másnap teszteltem, negativ lett, utána jelentkezett a csa­patvezető, majd az edző is, és kö­zölték, ha tudok, vasárnap menjek, mert szükség van rám. így kerültem vissza a válogatotthoz. Gyúróként egyedül volt a szak­mai stábban? Egyedül kezdtem, de aztán a Slo­­vanból jött egy kolléga, aki fiziote­­rapeuta és masszőr. Később csatla­kozott hozzánk a korábbi gyúró is, mert időközben negatív lett a tesztje. Valójában a novemberi mérkőzése­ken öt fizioterapeuta és masszőr, va­lamint két orvos volt a válogatottnál. Hét ember felelt a játékosok egész­ségéért. Ludik György Ez megszokott létszám, vagy már felduzzasztott volt? Erre csak egy példát mondok. Emlékszem, mikor a DAC focicsa­pata a Maccabi Tel-Avivval játszott edzőmérkőzést, hét asztalt hoztak be az izraeli gyúrók. Minden azon mú­lik, milyen jelentőséget tulajdoníta­nak szerepünknek. Az anyagi keret is befolyásolja, még az is, hogyan bíz­nak meg az emberekben a játékosok. Mert hozzám se jár mindenki. A já­tékosoknak megvan a gyúrók között is a saját emberük, csak hozzá men­nek. Rodák kapus például minden mérkőzés előtt hozzám jön masz­­százsra. Safranko, Mázán is megta­lál... Inkább azok, akik az U21-es keretből ismernek. Miután visszament az eredeti gyúró, nem merült fel, hogy eset­leg megköszönjék az addigi mun­káját? Abszolút nem. Jó barátra találtam az új masszőrben, talán az összes társ közül a legjobban jöttem ki ve­le. O is örült, hogy nincs egyedül, mert a 26 játékosnak az italkészítés is bizonyos időbe telik. Kettőnknek gyorsabban, ügyesebben ment, szétosztottuk a munkát, így sokkal .jobb volt dolgozni. Egyszer nekem már megköszönték az elvégzett munkát, amikor megtörtént a vezetőedző-váltás, utána felhívott a szövetség főtitkára. Akkor jóban váltunk el. Ez normális a futball­ban, ha az edzők váltanak, a szak­mai stábból csak az marad, akinek egy kis szerencséje van, mert leg­többször az új vezetőedző hozza a saját embereit. Ebből a szempont­ból az egész futball egy lutri. Mivel mind a három novemberi mérkőzésen tagja volt a szakmai stábnak, ez azt is jelenti, hogy a jö­vőben is számolnak Ludik Györggyel, vagyis jövőre kiviszik a Európa-bajnokságra is? Ez, sajnos, nem rajtam múlik. Amikor elbúcsúztunk a vezető­edzőtől, akinek ez a hatáskörébe tartozik, elmondta, hogy mindennel elégedett volt, s reméli, hogy ugyanebben a felállásban találko­zunk legközelebb is. De ez még nem biztos, változhat. Három fiziotera­­peutával és három masszőrrel ki­mehetnénk az Európa-bajnokságra, szerintem. A vezetőedző javaslatát még a végrehajtó bizottságnak is jóvá kell hagynia. Ha megteszi, ak­kor megyek a szakmai stábbal, de ha nem, akkor sem történt semmi. Legalább ott voltam, megpróbál­tam, megnéztem... A kijutás siker­élményét nem tudják elvenni sen­kitől se. Legtöbbször csak az edzőket, a csapatvezetőt meg esetleg az orvo­sokat látjuk. A fizioterapeutákról és a masszőrökről már tudunk. Még ki a tagja a szakmai stábnak? A videóelemző, a szóvivő, a szer­táros... Összevissza tizenhat ember. Az Eb-kijutást jelentő belfasti győzelemből mivel részesedik a gyúrók egyike? Ugyanaz az öröm jut neki, mint a többieknek. Eufória az öltözőben, s minden, ami ezzel jár. Gyúróként mit kellett hozzá­tennie a sikerhez? A szokásos dolgokat. Semmi ext­rát nem csináltunk, csak amit más­kor szoktunk. Úgy felkészíteni a já­tékosokat, hogy egészségvédelmi szempontból százszázalékos álla­potban legyenek. Majd utána a re­generációt is elvégezhessék. Különleges mérkőzés volt az északírek elleni pótselejtező dön­tője: idegenben játszották, egy összecsapáson dőlt el a továbbju­tás. Volt-e előtte valamilyen szo­katlan óhajuk a játékosoknak a gyúróknál? Minden .a szokott módon ment. Valamennyi játékosnak megvan a saját rituáléja: van, aki nem igényel masszázst, valakinek csak melegí­tőkrémmel kell begyúmi a hátsó combját, mert az érzékeny, valaki­nek az Achillesét kell meggyúmi, mert műtve volt, és szükséges be­melegítenie... Szóval ugyanaz zaj­lott, mint az edzéseseken, amelyekre teljes felszereltségben mennek ki a játékosok, ezért ugyanazt megkap­ják, mint a mérkőzés előtt. Olyan is eszébe jut, hogy Rodák jó megmasszírozásával elősegítet­te a bravúrjait a kapuban? Nem mondhatnám. Nagyon ügyes fiú, minden mérkőzés előtt egy órácskára jön hátmasszázsra. Én már az U21-es válogatottól foglalkozom vele. Semmi extrát nem kér, mindig ugyanazt. A három novemberi válogatott­találkozó valamelyike után a kor­elnök, Peter Pekarík egy nyilatko­zatában külön megköszönte a fi­­zioterapeutáknak, hogy rendbe hozták a a következő mérkőzésre. Ebből is kivette a részét? A mérkőzés után szétosztjuk a já­tékosokat. Legutóbb voltunk öten, így mindenkinek jutott két vagy há­rom ember a kezdőcsapatból. És azok jöttek hozzám a regenerációra is. Az idősebbek jobban húznak ah­hoz, akivel régen együttműködnek. Pekaríkot talán egyszer masszíroz­tam a Hapal-érában, mert a társam­hoz járt. Amúgy ő profi játékos, sze­rény, nagyon sokat tesz azért, hogy 34 évesen is formában maradjon. Nyújt, koncentrál, jól bemelegít... Ez mind hozzátartozik. A szabadidejé­ben meg jógázik, nyújtógyakorlato­kat végez. Egyszóval foglalkozik magával. A többiekről is elmondha­tó, hogy fél vagy egy órával az edzés előtt bemennek a konditerembe, és ledolgozzák azt, amit a klubban megszoktak. Aztán jön az edzés, utána lehetőségük van szaunára, ja­­kuzzira, masszázsra, vagy mikor visszamegyünk a szállodába, ott uszoda, fitneszterem, regeneráció vár rájuk, meg elektrogépek, me­lyekkel a kisebb sérüléseket próbál­juk gyógyítani. Korábban, 2006-tól hat korosz­tályos válogatottnál is masszőrkö­­dött. Számtalan játékos testét hozta megfelelő állapotba, köztük Bénes Lászlóét is. Már akkor sé­rülékeny volt a doborgazi tehet­ség? A bokára mindig nagyon figyelt, azokat tépelni kellett. Akkoriban nem volt nagyobb sérülése. Emlék­szem, egyszer volt sípcsontgyulla­­dása, s először jött az U 18-as válo­gatottba. Az edző azt mondta, hogy rakjuk rendbe őt, mert egy mérkő­zésen látni akaija. Az első meccsre még nem sikerült, de a másikra már felkészítettük, játszott egy félidőt, rúgott egy szabadrúgásgólt, adott egy gólpasszt, és utána az edző le­cserélte, s mondta, láttam, tudom, ki ez a gyerek. Fizikailag nem a leg­szilárdabb srácok közé tartozik, de Németországban nagyon sokat fej­lődött, sok izmot felszedett, s előbb vagy utóbb ez megmutatkozik majd. 2017-ben az U19-es válogatottal kijutott a lengyelországi Eb-re. Az milyen rangot jelent a gyúrók kö­zött, ha valaki közülük közremű­ködhet egy kontinensviadalon? Vannak nagy sikerek a fociban, ez is a topba tartozik, ott van az elsők kö­zött. A társak gratulálnak, talán nem irigykednek, örülnek a sikernek. Tizenhárom évig volt a DAC gyúrója. Dunaszerdahelyiként ezt hogyan élte meg? Voltak nehéz időszakok, voltak jobbak, voltak igen jók. Sajnálom, hogy így ért véget, mert jött a ko­ronavírus, és tavaly márciusban felbontották a szerződésemet a fut­­ballakadémiával, mert akkor ott dolgoztam. Nyártól a cseh-szlovák bajnokságban szereplő DAC női kézilabdacsapatánál tevékenyke­dem. A dunaszerdahelyi Fegyveres Zsolt doktor szintén tagja volt a szakmai stábnak a Hapal-érában. Őt is visszahívták a novemberi tétmeccsekre? Nem volt velünk, mert ott volt a régi gárda két orvosa. Viszont Fegyveres doktornak köszönhetem, hogy a válogatottkarrierem elin­dult, mert ő ajánlott be Rudolf No­­váknál, az egyik korosztályos válo­gatott edzőjénél. Akkor is hiányzott egy masszőr, s két mérkőzésre be­ugrottam helyette, és aztán ott ra­gadtam. Kevesen tudják Ludik György­ről, hogy valamikor vívóként csehszlovák bajnok is volt. Masz­­szőri kezében is benne vannak a pengeforgatás finom mozdulatai? Azt, hogy erős a csuklóm meg az ujjaim, a vívásnak köszönhetem. A markolat fogása egész edzés alatt erősebb ujjakat adott, ami nagyon jól jön a masszírozásnál. És jelenleg még bírják a strapát is. Munkában a gyúró

Next

/
Oldalképek
Tartalom