Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-04 / 28. szám

4 RÉGIÓ 2021. február 4. | www.ujszo.com A távoktatás hátrányai és előnyei TORNYAI BIANKA A szakemberek szerint egyre nehezebben bírják a bezártságot a diákok (A szerző felvétele) Lassan egy éve folyik a távoktatás az iskolákban. A sok neházság mellett akad előnye is ennek a tanulási­tanítási formának, de sokan vannak, akiket megvisel a bezártság. Az alapiskolások nagy része már nagyon várj a, hogy visszatérhessen az iskolapadba. A kijárási korlátozás és az iskolák bezárása miatt 33 száza­lékkal nőtt azoknak a 18 éven aluli gyerekeknek a száma, akiknél de­presszió alakult ki, tájékoztatott az oktatásügyi minisztérium szerdán. Matus Mónika, a Szenczi Molnár Al­bert Alapiskola igazgatója szerint va­lóban egyre rosszabbul viselik a ta­nulók is és a tanítók is a jelenlegi helyzetet. Várják a tavaszt „Nagyon hosszú már a téli idő­szak, a szürkeség. A járvány tavaszi időszakában aki tehette, biciklizni, sétálni, futni, túráznijárt, ami arra volt jó, hogy kitisztítsuk a fejünket. A ta­nulás távoktatásban zajlott, tehát mindenki úgy osztotta be az idejét, ahogy akarta. Most online formában kell tanulni, nem lehet mozdulni az elektronikus eszközök elől. Ráadásul Szene a legfertőzöttebb járások közé tartozik, egyre több családban van haláleset a Covid-19-betegséggel összefüggésben, úgyhogy emiatt is egyre óvatosabbak a szülők. A múlt heti félévi értékelő konferencián a pedagógusok arról számoltak be, hogy a gyerekek egyre rosszabbul ér­zik magukat, sírva kérdezik, hogy mikor járhatnak újra iskolába. Azok­nál, akik hajlamosak a depresszióra, most felerősödött ez a hajlam, egyre letargikusabb, melankolikusabb a gyerekek hangulata. Mindenkinek hiányoznak a társadalmi kapcsola­tok, a beszélgetések, a bolondozások, ezért megpróbálunk nagy hangsúlyt fektetni a kommunikációra” — írta le a nem túl biztató helyzetet az igaz­gató. Ennek ellenére elmondása sze­rint a tanulási előmenetele a gyere­keknek nem lett rosszabb. Hozzátet­te, igaz, hogy az előírt tantervnek nagyjából a negyven százalékát tel­jesítik az online oktatás során. „Ki kellett választani a fő tantárgyakat, azoknak a tananyagát is megszűrni és csak a legfontosabb ismeretek átadá­sára összpontosítani. Szerencsére si­került rászoktatni a gyerekeket arra, hogy délelőtt három online órájuk van, majd a kapott feladatokat 14 óráig kötelesek megoldani és elkül­deni a tanítóknak. Ugyancsak ebben az idősávban van lehetőségük a ta­nulóknak arra, hogy ha segítségre van szükségük, az adott pedagógussal konzultáljanak, így egy megszokott rendszert vittünk az életükbe, ami ta­lán segít abban, hogy ne folyjon szét a napjuk” - részletezte Matus Móni­ka. Azt is elmondta, hogy gyakran észreveszik, hogy a tanulók a tanítás kezdete előtt akár 20-30 perccel is belépnek a chatszobába, vagy az órák közti szünetekben ottmaradnak, hogy legyen alkalmuk egymással beszél­getni. Kiemelte, a sajátos nevelési igényű és integrált oktatásban tanuló gyerekek számára nagyon jó a táv­oktatás, mert a saját tempójukban ha­ladhatnak és bármikor kérhetik az asszisztens vagy a speciális pedagó­gus segítségét. Szorgalmas gimnazisták A gimnazisták eléggé motiváltak a tanulásra, nem jellemző, hogy meg­próbálnák kijátszani a rendszert vagy kihasználni a kiskapukat. Marsall Já­nos, a galántai Kodály Zoltán Gim­názium igazgatója szerint a féléves értékelés azt mutatja, hogy nem rom­lott az átlag. „Az értékelésnél figye­lembe vesszük azt, hogy a diákok távoktatásban részesülnek, nehezített körülmények között tanulnak. Osz­tályozni, értékelni teljesen objektiven kellene, ám mivel az objektív tudás­mérés feltétele a távoktatásban nincs garantálva, ezért ezt az osztályozás­nál is figyelembe kell venni. A gim­nazistákra nem jellemző, hogy meg­próbálnák ellógni az órákat, megbíz­hatunk bennük. Nem tapasztaltuk, hogy ez gondot okozna. A háromszáz diákunk közül eddig eggyel akadt emiatt probléma” - mondta el az igazgató. Színesebb módszerek Kifejtette, a távoktatás olyan lehe­tőségekre hívta fel a tanárok figyel­mét, amiket eddig nem annyira láttak az oktatásban. Úgy véli, ha vissza­mennék az iskolába, valószínűleg nagyobb számban fogják alkalmazni, bevinni a tanítási órákra azt, amit a távoktatás keretében fölfedeztek, megtanultak a virtuális világban. „Rádöbbentünk, hogy nagyon sok mindent lehet másképp, moderneb­bül, élvezetesebben, szemléleteseb­ben tanítani az interneten található segédanyagok, szemléltető eszközök segítségével. Biológiát tanítok har­madikban és a nyolcosztályos gim­názium hetedik évfolyamában, ahol az embertan és genetika a tananyag. Ha készülök az óráimra, rengeteget böngészem az internetet olyan okta­tófilmek, -anyagok után kutatva, amelyeket, összhangban a tankönyv­vel, beépíthetek a tananyagba érde­kességként. Meglepetésemre sok olyan érdekességet találtam, amelyet érdemes használni. Magyarországon és Csehországban is nagyon jól fel­dolgozott anyagok vannak akár em­bertanból, akár a genetikából. Biztos vagyok benne, hogy ezeket az új is­mereteket nagyobb mértékben fo­gom használni a prezentációs oktatás keretében is. Vannak olyan közössé­gi oldalak, ahol a tanárok a saját elő­készületeiket felkínálják másoknak is, de őszintén szólva én szeretem a saját órámat magam fölépíteni és megpróbálni minél érdekesebbé ten­ni. Most nehéz a gyerekeket rendsze­res tanulásra fogni, ezért úgy kell ok­tatni, hogy első látásra, hallásra minél több megmaradjon a diáknak az órán átvett anyagból. Ha a tananyag érde­kesen, összefüggéseiben van tálalva, akkor nagyon sok mindent meg tud­nak jegyezni első látásra, hallásra” - véli Marsall János. Annak ellenére, hogy az érettségizők helyzete nem egyszerű, a galántai gimnáziumban velük sincsenek problémák az iskola vezetője szerint. „Az érettségizők ab­ból indulnak ki, hogy szeretnének to­vábbtanulni, és a főiskolán, egyete­men könnyebb lesz a dolguk, ha meg­vannak az alapok, amire építeni tud­nak. Most már biztos, hogy írásbeli csak magyar, szlovák és idegen nyelvből lesz, és a szaktantárgyból csak szóbeli vizsgájuk lesz, az írás­beli érettségit a választható szaktan­­tárgyakból törölték” - tette hozzá Marsall János. Lelki problémák Száz Krisztina, a vágsellyei pe­dagógiai-pszichológiai központ szo­­ciálpedagógusa arról tájékoztatott, hogy a téli szünet óta nem fogad­hatnak gyerekeket a központban. Hangsúlyozta, rendkívül fontos a személyes kapcsolat a gyerekekkel, és a jelenlegi helyzetben éppen ez az, amit nem lehet megvalósitani. „Mi dolgozunk, de online módszerrel gyereket vizsgálni nem lehet, tehát inkább csak tanácsadást végzünk, a szülőket igyekszünk segíteni abban, hogy a legnagyobb problémákat tudják megoldani. Azzal, hogy a gyerekek otthon tanulnak, a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek egy része sokkal nyugodtabb körülmé­nyek közt tud dolgozni, ha a szülő segíti a munkát, lényeges javulás állt be náluk. Azoknál viszont, akiknek a szülő nem tud besegíteni, mert dolgozik, így a gyereknek egyedül kell tanulnia, nehezebb lett a hely­zet. Ahol lelki vagy nevelési prob­lémák vannak, ott sajnos nagyon hi­ányzik a személyes találkozás. A technikai eszközöknek köszönhe­tően lehet tartani velük a kapcsola­tot valamilyen szinten, de a pszi­chológiának az a lényege, hogy sze­mélyes kapcsolattal érzésekkel dol­gozunk, úgyhogy nagyon nehezen megy a munka. A pozsonyi gyer­mekpszichológiai kutatóintézet (Vyskumny ústav detskej Psycho­logie a patopsychológie), amely a tanácsadó metodikai központja, azt állítja, hogy a mi munkánkat is el le­het végezni távúton, de ezzel nem értek egyet, és vannak tanácsadók, ahol nem is végzik így a munkát. Mi Vágsellyén igyekszünk, és van­nak olyan gyerekek, akikkel lehet így dolgozni, de minél kisebb egy gyerek, annál kevésbé működik a távmunka. A gyerekeknek elég megterhelő az is, hogy szinte egész nap a számítógép előtt kell ülniük, hogy az iskolai feladataikat elvé­gezzék, de hogy utána még fejlesz­tőórát tartsunk ebben a formában, annak néha nem sok értelme van. Azokat, akiknél viszont komolyabb probléma van, például depresszió, őket az állapotuk szerint vagy pszi­chiáterhez irányítjuk, vagy próbá­lunk mi segíteni. Ez egyébként fő­leg a középiskolás lányokra jellem­ző. Nem mondom, hogy tömegesen fordul elő náluk, de észrevehetően emelkedett a számuk. Velük, tehát a nagyobbakkal, sokkal inkább le­het online formában foglalkozáso­kat tartani. Nehezebb a munka, hi­szen nehéz a másik felet képernyőn keresztül érezni, de a legsúlyosabb eseteket lehet és kell is kezelni” - fejtette ki Száz Krisztina. Felveszi Eötvös József nevét a komáromi alapiskola VATAŐClN PÉTER Ahogyan arról az igazgató és Ke­szegh Béla polgármester lapunknak beszámolt, tavaly kiderült, hogy az Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola névváltozat nem számított hivatalos verziónak az eredeti alapító okirat szerint. Ez azt jelenti, hogy az intézmény most formálisan csak „Alapiskolának” minősül, az „Eötvös utca” megje­lölés pedig legfeljebb csak a cím­ben jelenik meg. Keszegh Béla ki­fejtette, a 2019-es iskolakonyha­felújításokhoz kapcsolódó admi­nisztráció során vették észre a város hivatalnokai a következetlenséget. Majer Péter elmondta, mivel még Komáromon kívül is „Eötvös iskolaként” emlegetik őket, ezért Eötvös József nevének felvétele szerencsés megoldás lenne, ugyan-Ma dönthetnek a névváltoztatásról (A szerző felvétele) Eötvös József (1813-1871) jogász, író ós politikus lehet a komáromi Eötvös Utcai Alapiskola névadója. KÍ’Ji'if.üt'JúI A köznyelvben csak „Eötvös suliként” emlegetett komáromi tan­­intézmény igazgatója, Majer Péter lapunknak elmondta, több impulzus áll a névfelvétel, illetve -változtatás mögött. Egyfelől ő már az igazgatói meghallgatásán felvetette ezt a le­hetőséget, emellett pedig idén 60 éves az oktatási intézmény, s ennek tiszteletére is indokolt lehet a vál­toztatás. Ezen felül pedig van egy jogi oka is a kezdeményezésnek. is a köznyelvi hivatkozás így to­vábbra sem változna meg. Az isko­la abban a hivatalos indoklásában, amelyet a komáromi képviselő­­testület fog megvitatni, úgy fogal­maznak, „már több évtizede kap­csolatban vannak” a neves 19. szá­zadi történeti személyiséggel: „Va­lamennyien úgy gondoljuk, hogy az oktatásügyhöz jobban kötődő, munkásságával azonosulni tudó, méltóbb történelmi személyiséget nem is találhatnánk.” A névfelvétel kérdése napirendi pont lesz a csütörtöki városi képviselő-testületi tanácskozáson. Ezt követően még más illetékes szerveknek is rá kell bólintaniuk a névváltoztatásra, s csak ezt köve­tően nyújthatja be kérvényét az is­kola az oktatási minisztériumhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom