Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-27 / 48. szám
www.ujszo.com | 2021. február 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Vissza a természetbe! Az erdő nem egy szűk csoport sorompókkal elzárt tulajdona NYERGES CSABA E rdei séta közben pár évvel ezelőtt még csak nagy ritkán találkoztunk túrázókkal. Üresek voltak a parkolók a turistautak kezdőpontjain, és néha a benőtt ösvényt is nehezen találtuk meg. Idén már rendszeresen megtelnek a kirándulóhelyek és keresni sem kell a fákon a ritka jelzéseket, elég a kitaposott utat követni. Aj árványhoz a temérdek negatívum, veszteség, fájdalom mellé talán csak ezt a pozitívumot lehetne hozzáírni: más szabadidős tevékenység híján rákényszerítette az emberek egy részét a természetjárásra. Idős barátnők nordic walking botokkal róják a kilométereiket. Párok sétálnak kézen fogva, és végre odafigyelnek egymásra. Szülők viszik ki a gyermekeiket a zöldbe. Megörökítik mobiljaikkal a jég fogságából előtörő patakot, a hegyláncok panorámáját. Ha pedig nemcsak sétálnak a természetben, hanem a hozzá kapcsolódó híradásokra is jobban odafigyelnek, utánaolvasnak, az még a klímaváltozás elleni összefogásra is pozitívan hathat. Azok után, hogy a felnövekvő generációk nagyrészt már az internet virtuális valóságában élik az életüket a négy fal között, a 21. századi „vissza a természetbe” jelenség biztató fordulatot ígér. Már az is nagy dolog, hogy sokan futni, kerékpározni, kirándulni kezdtek egészségük, lelki békéjük megőrzéséért. Főleg ezekben a hetekben, amikor a járvány új szintre lépett, a többféle mutáció gyorsíthatja a fertőzési láncot és a betegség lefolyása is súlyosbodhat, különösen fontos a rendszeres mozgás, a friss levegőn tartózkodás, a feltöltődés a természetben. Nem mindegy persze, hogy mi lesz az úti cél. A minap a Duna árterében, az egyik utolsó, védett keményfaligeterdőben sétáltunk. Terebélyes tölgyek és szikár, magas kőrisek fenséges látványa keveredett az összeeszkábált vadászlesekével. Amerre csak vitt az út, bádogból, hullámlemezből, műanyagból barkácsolt, zárt magaslesek követték egymást. Az utolsót éppen egy sasfészek közelében állították fel. Amikor pedig azt gondoltuk, hogy itt bizony már a traktor sem bír átvergődni a mélyen barázdált, szétgyúrt utakon, hirtelen szemétlerakatba botlottunk a rengeteg erdő közepén. A statisztikák szerint minden ötödik gyerek szorong és boldogtalan a vírushelyzetben, és valószínűleg a felnőtteknél sem jobb a helyzet. Ilyen körülmények között a rendszeres séta, a természetben töltött idő tényleg csodát tehet. Annál is inkább, mert ugyanezen felmérés szerint a gyerekek csaknem 90 százaléka egyébként tisztában van a klímaváltozással, és annak környezetünkre gyakorolt hatásaival. Az erdő pedig nem egy szűk csoport sorompókkal és tiltó táblákkal elzárt tulajdona, ahol a többség kirekesztésével, összetákolt lesekből gondtalanul lövöldözhet a kiszórt eleségre gyűlő vadakra. Mindannyiunknak helye van a természetben. Ha pedig a magunkénak érezzük, vigyázni is fogunk rá, és kiállhatunk a védelméért. Hiszen 2020—2021 -ben meg kellett élnünk, a saját bőrünkön megtapasztalnunk, hogy a természet lett az utolsó menedékünk. Amit eddig soha, egyetlen vírus sem tudott legyűrni, de nekünk talán még ez is sikerülhet. (Kotrha) A harmadik dózist teszteli a Pfizer Új kísérletet végez a Pfizer és a BioNTech, azt tanulmányozzák, hogy egy harmadik oltás védelmet nyújt-e vírus mutálódott változataival szemben. A két vállalat véleménye szerint a jelenlegi kétadagos védőoltás védelmet nyújt a B. 1.351 néven ismert délafrikai változat, valamint a Nagy- Britanniában és máshol azonosított mutációk ellen, de a kutatás lehetővé teszi, hogy felkészüljenek, ha további védelemre lesz szükség. „A vártnál magasabb a jelenlegi vírus mutációs rátája” - közölte egy inteijúban Mikael Dolsten, a Pfizer tudományos vezetője. „Maradunk a jelenlegi összetevőknél, és ami a jövőbeni vakcinákat illeti, lehet, hogy csak néhány évente, nem pedig évente lesz szükség a vírustörzs változásához való alkalmazkodásra” - mondta Dolsten. A háromdózisú vakcina tanulmányozását célzó kísérlet első szakaszában 114 embernek, aki már megkapta fél-egy évvel korábban az oltást, egy harmadik, 30 mikrogrammos adagot adnak be. A gyógyszerfelügyeleti hatóság jóváhagyása után az átalakított vakcinát is tesztelik olyan embereken, akiket korábban már beoltottak, illetve olyanokon, akik még nem kaptak oltást - tette hozzá Dolsten. A kísérlet során az antitestválaszt mérik, és azt, hogy a beoltottak vére képes-e semlegesíteni az új koronavírus-variánsokat, illetve azt, hogy biztonságos-e a harmadik adag beadása." Több tanulmány szerint a Délafrikai Köztársaságban azonosított mutáció jobban ellenáll a védőoltásnak, mint a többi változat. Dolsten szerint az RNS-hírvivő alapú vakcinák (mint a Pfizer/BioNTech) erős immunválaszt váltanak ki. Az immunválasz azonban idővel csökkenhet. A vezető szerint a harmadik adag vakcina hasonló vagy jobb immunválaszt vált ki, mint a második, és logikus lépés a különböző mutánsok kivédéséhez. A Modema amerikai biotechnológiai cég azt közölte, hogy kísérleti vakcinát dolgoz ki a dél-afrikai mutáció ellen. (mti) Tetemre hívás FINTAMÁRK B izony isten, használnám a jelenlegi helyzetre a kabaré szót, de nem fogom. Egyrészt mert elkoptatott, másrészt ha az elmúlt napok tartalmaztak némi humort, azon csak kínunkban röhögünk. Odáig jutottunk ugyanis, hogy Igor Matovic magas labdáját már Milan Mazurek is le tudja ütni. Vicces, nem? Mert hát ugye volt a héten az az ominózus sajtótájékoztató, ahol Matovic fapofával bejelentette, hogy az ország járványkezelését kilenc és fél hete szakértők irányítják, és hát bizony ők sem tudnak mit kezdeni a járvánnyal, mert tele vannak a kórházak, a görbe pedig nemigen csökken. A kormányfő mintha fennragadt volna a körhintán a vurstliban, onnan integet nekünk, és ismételgeti ugyanazt körbe-körbe. Nevezetesen, hogy az ő országos tesztelése volt az, ami egy időre ellaposította a görbét, de azóta minden rossz, mert a gonoszok megfúrták a tökéletes tervet, és azóta még a habos kakaónak is fokhagymás szardíniaíze van. Miközben emberek ezrei lebegnek élet és halál között a kórházakban, és az orvosoknak és nővéreknek lassan azon kell gondolkodniuk, hogy ha összeomlik a rendszer, mihez kezdenek, a miniszterelnöknek van képe áttolni a saját felelősségét a szakértőkre. És azt hazudni, hogy az irányítás az ő kezükben van, miközben ahelyett, hogy tényleg tett volna egy lépést hátra, a,.hátulról mellbe” módszerével azért csak átkalapálta a saját akaratát. És a valóság az, hogy sosem hallgatott a szakértőkre. Nem hallgatott akkor, mikor a nyár végén azt kérték, hogy csökkentse a lakosság mobilitását. Nem hallgatott akkor, mikor azt mondták neki, hogy a tesztelés helyett inkább a lezárásra és a kontaktuskutatásra fordítsa az erőforrásokat. Nem hallgatott rájuk, mikor az önkormányzatok szinte sírva könyörögtek neki, hogy fejezze be az ámokfutást, mert nem jó irányba tartunk, és belefulladunk a káoszba.-Van egy politikai dimenziója is annak, hogy Matovic továbbra is makacs gyerekként igyekszik bizonygatni a saját igazát és tetemre hívta a szakértőket. A kormányfő ugyanis a saját kapálózásával egész rakétaarzenált adott az ellenzék kezébe, amit például a militáns retorikában otthonosan mozgó fasiszták csont nélkül használtak ki. Egészen abszurd például, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló parlamenti vitában az ESNS tagjai lefasisztázták a kormányt - és nem szakadt rájuk a mennyezet - a zöld trikóját levető Milan Mazurek, a szélsőjobb ügyeletes hőbörgője pedig a tudósokat védve, és rájuk hivatkozva adta elő hangos, sokszor összefüggéstelen jeremiádját a törvényhozásban. És ez az igazán veszélyes: Mazurek parlamenti beszéde virálissá vált a közösségi hálón, pedig hosszú perceken keresztül folyékonyan hazudott, fantáziáit a szomszédos országok szabadságáról, kicsavarta a tényeket. Ősszel még a maszkviselés káros hatásairól okoskodott és tüntetéseken grasszált, most azon siránkozott, mennyi embert lehetett volna megmenteni, ha Matovic nem viselkedik ostobán. A legriasztóbb ebben az, hogy Mazurek nagyon sok ember számára hatott hitelesen, és a hitelesség kenetét épp Matovic ámokfutása adta fel neki. Ha a koronavírus egy évtizeddel veti vissza az ország gazdaságát, akkor ez a felelőtlenség minimum két és féllel a politikai kultúráját. És a vírus lecsengése utáni káoszt csak annak köszönhetjük majd, hogy Matovic úgy nyitogatta Pandora szelencéjét, mint a falánk gyerek a bonbonosdobozt. FIGYELŐ A volt KGB-fonök szobráról szavaznak Harminc évvel azután, hogy az oroszok ledöntötték a rettegett titkosszolgálat, a KGB alapítójának szobrát, Félix Dzerzsinszkij visszatérhet Moszkva központjába. Egy héten át tartó népszavazás dönti el, hogy milyen emlékmű álljon a belbiztonság és kémelhárítás (FSZB), a KGB utódjának főhadiszállása előtt, kőhajításnyira a Kremltől. A moszkvaiak két lehetőség közül választhatnak: az egyik Dzerzsinszkij, aki a KGB uralmának jelképe a társadalom felett, a másik AlekszandrNyevszkij 13. századi nagyfejedelem. Egyelőre Nyevszkij vezet, de szoros a „verseny”. Oroszországban egyre nő a nosztalgia a szovjet idők, köztük Sztálin iránt, a fiatalok pedig egyre kevésbé vannak tisztában a szovjet rezsim tetteivel. A független közvélemény-kutató, a Levada Központ szerint tavaly a fiatalok 41 százaléka nem tudott arról, hogy milyen elnyomás volt a Sztálin-érában. A szobrot 1991 augusztusában döntötték le, amikor tízezrek ünnepelték az utolsó szovjet vezető, Mihail Gorbacsov elleni puccskísérlet kudarcát. Dzerzsinszkij 11 tonnás bronzszobra egy szovjet emlékmű parkba került, az orosz kulturális örökség részének tekintik. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő azt mondta, nem tudja, mi az egykori KGB-tiszt Putyin elnök álláspontja a népszavazással kapcsán. A szobor visszaállatását az Oroszország Katonatisztjei szervezetjavasolta, és a főügyészt kérte, vizsgáltassa ki, .jogszerűen távolították-e el” 30 éve. A kezdeményezést több nacionalista szervezet is felkarolta. Nyevszkij fejedelem alakjának megörökítésére a moszkvai múzeumok tettek javaslatot. Az önkormányzat megakadályozta, hogy ajelöltek ellen is lehessen szavazni. A tanácskozáson egyébként felmerült az is, hogy Jurij Andropov szovjet elnökpártfőtitkámak, a KGB volt vezetőjének kellene szobrot állítani. A lengyel születésű Feliksz Dzerzsinszkijnek (1877-1926) a VCSK vagy cseka, azaz a bolsevikok által az ellenforradalom és a szabotázs elleni harcra létrehozott Összoroszországi Rendkívüli Bizottság, majd az Állami Politikai Igazgatóság (GPU) vezetőjeként kulcsszerepe volt a vörös terrorban. (szabadeuropa.hu, mti)
