Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-26 / 47. szám
2 I KÖZÉLET 2021. február 26. | www.ujszo.com A mutációk indokolta veszélyhelyzet A parlamenti vitában egyértelműen látszott, hogy a kormánypárti és az ellenzéki, elsősorban a szélsőjobboldali képviselők teljesen máshogy látják a járvány sújtotta Szlovákiát (TASR-feivétei) FINTA MÁRK Pozsony. Nagyon éles vita alakult ki a parlamentben a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló tárgyalás során. Az ellenzék, elsősorban a szélsőjobboldali képviselők a kormány járványkezelését bírálták, a nem is olyan régen még a maszkviselést elutasító Milan Mazurek most a szakértőket és tudósokat védve támadta a Matoviőkabinetet. A kormány az új törvény szerint ismételten meghosszabbíthatja a veszélyhelyzet időtartamát, és ezt meg is tette február elején, ám mindezt a parlamentnek is jóvá kell hagynia 20 napon belül - erről zajlott a parlamenti vita szerdán és csütörtökön. A vonatkozó határozati javaslatot az igazságügyi minisztérium nyújtotta be - az indoklásban elsősorban a brit mutációra hivatkozva tartják szükségesnek a veszélyhelyzet meghosszabbítását. Ez ugyanis a minisztérium szerint a közhatalom legfontosabb eszköze ahhoz, hogy hatékonyan harcolni tudjon az emberek életét és egészségét veszélyeztető, kiszámíthatatlan járvány ellen, ilyen formában tudja csak korlátozni az emberek mozgási és gyülekezési jogát, hogy megelőzze a betegség terjedését. A kormányhatározat szerint a járványügyi helyzet törésponthoz érkezett, az intézkedéseken múlik, hogy javulni, vagy romlani fog a helyzet. „Feltétlenül úrrá kell lenni a helyzeten, és az oltásokkal kell azt stabilizálni” - áll a határozatban, mely szerint a növekvő esetszámnak köszönhetően a vírus mutálódhat, és veszélyeztetheti a vakcináció és a járványügyi intézkedések sikerességét. „Nem hagyhatjuk magukra az embereket” -mondta a parlamentben Mária Kolíková. A veszélyhelyzet meghosszabbításának indoklásával több kormánypárti képviselő sem értett teljesen egyet - Ondrej Dostál, az SaS képviselője például azt mondta, ő sem teljesen elégedett, még mindig lenne hová javulni. A hírek szerint azonban a kormánypártok között konszenzus volt arról, hogy fenntartásaik ellenére elfogadják a hosszabbítást. A parlamenti vitában egyértelműen látszott, hogy a kormánypárti és az ellenzéki, elsősorban a szélsőjobboldali képviselők teljesen máshogy látják a járvány sújtotta Szlovákiát. Az ESNS volt és jelenlegi tagjai ugyanis azzal vádolják a kormányt, hogy a veszélyhelyzet fenntartásával tulajdonképpen tekintélyelvű, fasiszta rendszerben gyakorolja a hatalmát. ,A templomokat még a kommunisták sem záratták be” - mondta Rastislav Schlosár, az ESNS képviselője, aki szerint a kormány nem közölte az indoklásban, milyen hatással lesz az emberek életére a meghosszabbított veszélyhelyzet, sem azt, mi alapján akarják mégis fenntartani a rendkívüli állapotot. Ennél vérmesebb érvelést mutatott be Milan Mazurek, az ESNS korábbi képviselője: ő egyenesen azzal támadta a kormányt, hogy sokkal több emberéletet lehetett volna megmenteni, ha Igor Matovic nem erőlteti az országos teszteléseket, hanem hallgat a járványügyi szakértőkre, akik azt ellenezték. Mazurek ugyanakkor októberben és novemberben is részt vett azokon a tüntetéseken, ahol a demonstrálok maszk nélkül tiltakoztak a kormány járványügyi intézkedései ellen, és számtalanszor kelt ki élesen a maszkhasználat ellen - holott az általa is emlegetett szakértők alapvető fontosságúnak nevezik a maszkviselést a járványkezelésben. Mária Kolíková igazságügyi miniszter a szélsőjobboldali képviselőkre reagálva ostobaságnak és dezinformációnak nevezte az általuk elmondottak nagy részét. „Ez az önök véleménye, az önök felelőssége. Én ezt felelőtlenségnek tartom, így nem figyelmeztetik az embereket a mindenki által ismert veszélyre” - jegyezte meg. A veszélyhelyzet meghosszabbításáról lapzártánk után szavaztak, az eredményt már most megtalálja lapunk honlapján, a www.ujszo.com oldalon. Szakértők szerint sem hoz előrelépést az állampolgársági törvény módosítása A törvénymódosítás elfogadása után sem lesz egyszerűbb felvenni más ország állampolgárságát; a szlovák útlevelet a továbbiakban is nagyon könnyen elvehetik (Demecs Péter felvétele) CZlMER GÁBOR A kormány igyekszik megoldásként tálalni az állampolgársági törvény módosítását, a szakértők szerint azonban ez korántsem igaz, sőt, a javaslat szigorítást is tartalmaz. Pozsony. A kormány szerdán fogadta el azt a törvénymódosítást, amely értelmében ha valaki legalább öt évig külföldön él és felveszi ennek az országnak az állampolgárságát, nem veszítené el a szlovák útlevelét. A módosítás szerint azokat, akik Szlovákiában élve vennék fel egy második ország állampolgárságát, továbbra is megfosztanák a szlovák útlevelüktől. így például a Szlovákiában élő magyarok számára továbbra sem lenne lehetséges, hogy felvegyék a magyar állampolgárságot és egyben ne veszítsék el a szlovákot. Igor Matovic (OEaNO) miniszterelnök kompromisszumnak nevezte a javaslatot és biztos benne, hogy a parlament is megszavazza azt. A törvénymódosítási javaslat kapcsán megkerestük annak kidolgozóját, a belügyminisztériumot, amely szűkszavú nyilatkozatában a kormányprogramra hivatkozik. A külügyi államtitkár Martin Klus (SaS) írásban feltett kérdéseinkre válaszolva szintén azt hangsúlyozta, szerinte a javaslat megoldást jelent. Arra a kérdésünkre, hogy miért söpörték le azokat az indítványokat, amelyek a 2010-es ellentörvény előtti állapothoz való visszatérést kérték, Klus kitérően válaszolt. Szerinte ezek az indítványok azt kérték, hogy ne vegyék el a szlovák útlevelét azoknak, akik más ország állampolgáraivá is válnak. „És ez így is lesz” - tette hozzá a javaslatra utalva. Klus azonban nem említi, hogy a módosítás után is elvesztené a szlovák útlevelét mindenki, aki Szlovákiában élve venné fel egy másik ország állampolgárságát. Nincs megoldás Az általunk megkérdezett szakértők szerint a kérdéses törvény módosítása azonban nem jelent megoldást a kettős állampolgárság problémájára. Fiala-Butora János jogász lapunknak elmondta, már a módosítási folyamat is kérdéseket vet fel, hiszen nagyon sok, összesen 49 helyen javasolták a törvény megváltoztatását. „Ilyen esetben talán több értelme lett volna egy új törvényt elfogadni” - mondta a szakértő, hiszen így a változtatás folyamata áttekinthetetlenné válik. Fiala-Butora szerint a módosítás legfontosabb pontja az, mi szerint ha valaki egy másik ország állampolgárságát felveszi, akkor nem veszíti el a szlovákot, ha okiratokkal tudja igazolni, hogy legalább öt éve a szóban forgó másik országban él. Kiemelte, hogy ennek értelmében a Szlovákiában élő magyarok továbbra is elveszítenék a szlovák állampolgárságukat, ha felveszik a magyart. Fiala-Butora elmondta, az új törvény szerint az is visszaszerezheti a szlovák állampolgárságát, akitől azt a múltban elvették, de az illető okirattal igazolni tudja, legalább 5 éve külföldön él. A szakértő szerint azonban ez valójában egy szigorítás, hiszen egy minisztériumi rendelet szerint jelenleg is van arra lehetőség, hogy akit megfosztottak a szlovák állampolgárságától, visszakérje azt. „Jelenleg az érintettnek nem szükséges okirattal igazolnia, hogy öt évig a szóban forgó államban volt a lakhelye” - magyarázta a szigorítás mibenlétét, és hozzátette, hogy jelenleg a szlovák állampolgárság visszaadásakor a hatóságok gyakran csak egy becsületbeli nyilatkozatot kémek. Fiala-Butora szerint a módosítás gyakorlatilag a jelenlegi rendelet által biztosított lehetőséget törvényi szintre emelné, illetve némi adminisztratív könnyítést jelentene. A jogász kiemelte, a törvényjavaslat nem tenné lehetővé azt sem, hogy felvegyék a kettős állampolgárságot azok, akik például a határ magyarországi oldalán dolgoznak és minden nap Szlovákiából ingáznak. „De azoknak sem, akiknek ingatlanjuk van ott, esetleg oda járnak iskolába”-mondta. Minden marad a régiben Fiala-Butora szerint a mostani módosítás a 2010-es ellentörvény által okozott helyzetet úgy próbálja megoldani, hogy az időközben kivándorolt és így érintetté vált szlovák állampolgárok szituációját orvosolja. ,A- szlovákiai magyarok helyzetét azonban nem oldaná meg” - mondta, és hozzátette, hogy ez egy diszkriminatív megoldás, így a kettős állampolgárság kérdése ezzel valószínűleg nem záródik le. Szerinte a törvény a módosítás után is alkotmányellenes lenne, hiszen az alkotmány szerint senkit nem lehet akarata ellenére megfosztani az állampolgárságától. Lancz Attila, az állampolgársági kérdésekkel foglalkozó jogász szerint a törvénymódosítási javaslat hatásai összességét tekintve visszalépést jelent a Fico-kormány ellentörvényéhez és az ahhoz kapcsolódó 2015-ös belügyminisztériumi rendelethez képest. A rendelet alapján jelenleg ugyanis a külföldi lakhely igazolására jóval enyhébb feltételek vonatkoznak, mint ami a mostani törvénytervezetben megjelent. A javaslat szerint a jövőben viszont, ha valaki teljesíti ezeket a törvény szerinti szigorúbb feltételeket, akkor eleve nem veszíti majd el a szlovák állampolgárságát és nem kell egy külön eljárásban visszaigényelnie azt. Jelenleg ebben az eljárásban a döntés a rendelet szerinti feltételek teljesítése ellenére is végső soron a miniszter kezében van. „De ha azt is figyelembe veszem, hogy a visszaigényelt állampolgárságok döntő többségénél pozitív miniszteri döntés született, akkor tisztán csak gyakorlati szempontból a mostani törvénytervezet szlovákiai magyarok számára némileg kedvezőtlenebb helyzetet teremt majd, mint amilyen a mostani” - tette hozzá.
