Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-25 / 46. szám
www.ujszo.com | 2021. február 25. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Elmaradt a nagy utazás 30 ezer ember már elvesztette állását az idegenforgalomban S ok mindent elvett tőlünk a világjárvány, ezek közül sokak számára az utazás lehetőségének elvesztése az egyik legfájóbb. A nagy utazás többségünk számára lehetetlen, most már a helyi szupermarket felkeresése is egzotikus kalandnak számít. Nem meglepő, hogy a Turisztikai Világszervezet az elmúlt évet a nemzetközi idegenforgalom történelmi mélypontjának kiáltotta ki. 2020-ban a külföldi turizmus 75 százalékkal csökkent, ami egymilliárd utazó „eltűnését’’jelenti. Másképpen fogalmazta: globális szinten ennyire kevés utazó utoljára 1990- ben volt. Ennek persze jelentős pénzügyi hatása van, az elmúlt évben 1,3 billió dollár értékű idegenforgalmi bevétel veszett el. Ez legalább 100 millió munkahelyet veszélyeztet világszerte, és ezek többsége kis- és középvállalkozásokban található. A visszaesés a világ minden táját érinti, a koronavírus senkit sem kímél. A legrosszabbul talán mégis Ázsia járt, amely a külföldi látogatók 84 százalékát vesztette el. Ezzel szemben Európa 70 százalékos visszaesése szinte üdítőnek tűnhet. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy volt egy rövid életű nyári nyitás, ennek ellenére Európa is 500 millió látogatót vesztett. Azonban a visszaesés mégis a fejlődő országokat érinti a legjobban, ahol helyettesíthetetlen munkahelyek milliói szűntek meg. Az indonéziai Báli szigetének üres strandjai napjaink idegenforgalmának szimbólumai, a máskor turistákkal teli szigeten ma szinte lehetetlen külföldi látogatót találni. Az indonéz kormány mindet megtesz az idegenforgalom újraindításáért, de ez most kilátástalan küzdelemnek tűnik. Szlovákia ugyan korántsem tartozik a nemzetközi idegenforgalom bástyái közé, de nálunk is munkahelyek tízezrei vannak ebben az ágazatban. A hazai idegenforgalmi érdekképviseleti szervezet szerint 2020-ban körülbelül 30 ezer ember vesztette el állását az idegenforgalomban, és a kijárási korlátozások hosszabb fenntartása további munkahelyek ezreit veszélyezteti. A belföldi turizmus ugyan valamelyest enyhítette tavaly nyáron a bevételkiesést, de ősszel a szállodák, panziók ismét bezártak, és a sípályák is üresek maradtak. Az eKasa-rendszerből származó adatok szerint a vendéglátóipar bevételei alig érik el a normális idők harmadát, a szállásadók bevételei pedig szinte teljesen eltűntek. A kormány az idegenforgalom számára ugyan külön támogatási rendszert készített elő, de az igazi segítséget az idegenforgalom újraéledése jelentené. Egy fekete zónába tartozó járásból szemlélve most ez nagyon távolinak tűnik, és a bizonytalanság nemzetközi szinten is nagy. A Turisztikai Világszervezet által megkérdezett idegenforgalmi szakemberek 2021- ben ugyan várnak bizonyos fokú javulást, de a többség szerint a nemzetközi idegenforgalom legkorábban 2023-ban éri el a világjárvány előtti szintet. A jövő ugyan elhozza az oltási igazolványokat és a repülőtereken elvégzett gyorsteszteket, de eltart, amíg ismét nyugodt szívvel utazunk egzotikus tájakra. Többségünk számára a nagy utazás idén is elmarad, ami viszont jó hír lehet a hazai idegenforgalomnak. A tavaszi szezon ugyan már elveszettnek tűnik, de a nyári tarthatja a lelket az idegenfogalomból élőkben. Akkora már a lakosság nagy része remélhetőleg megkapja a védőoltását, és legalább a belföldi utazás visszatérhet az életünkbe. (Kotrha) Kilenc hónap alatt 87 ezer tudományos kutatás készült a koronavírusról Elképesztő a publikációk száma az új koronavírusról, a tudomány történelmében valószínűleg példa nélküli. A világ szinte valamennyi tudományos közössége ennek a kérdésnek szenteli a figyelmét. A járvány kezdete és 2020 októbere között több mint 87 ezer tudományos kutatást tettek közzé világszerte a vírusról. A helyzet súlyossága ellenére még az elemzést készítő kutatókat is meglepte ez a magas szám. Caroline Wagner a Hawaii Egyetem és a kínai Csöcsiangi Egyetem kutatóival készítette az elemzést, amely a Scientometrics című tudományos folyóiratban jelent meg. Kimutatták, hogy 4875 cikket tettek közzé a kérdésről 2020 januárja és áprilisa között. Ez 44 013-ra ugrott július közepére és 87 515-re október elejére. Az 1990-es évektől a nanotudományok váltak a leginkább kutatott területté, ám itt 19 év telt el, amíg négyezerről 90 ezerre nőtt a tudományos cikkek száma. „A koronavíruskutatás ezt öt hónap alatt érte el” -hívta fel a figyelmet Wagner. A járvány kezdetén Kínában született a legtöbb publikáció, az összes tudományos kutatás 47 százaléka, ez azonban visszaesett 16 százalékra július és október között. Bár új együttműködések születettek a világ tudósai között a járvány kezdetén, ezek aránya később csökkent: az utazási tilalmak meghiúsították, hogy a kutatók személyesen találkozzanak, de Wagner úgy véli, politikai okok is állhatnak emögött, különösen az amerikai—kínai viszony. (mti) Caputová ultimátuma SZILVÁSSY JÓZSEF N emcsak a lakosság aggódik egyre inkább a súlyos járványhelyzet miatt, hanem már Marek Krajcí is. Az egészségügyi miniszter a múlt héten az újságíróktól kérdezte kétségbeesetten: „Mondják meg, mit tehetünk még a koronavírus megfékezéséért?”. Hétfői sajtótájékoztatóján korábbi viselkedéséhez képest visszafogottabb volt Igor Matovic is. Ugyan nem vállalt felelősséget a kórházakban ápoltak és az elhunytak január óta növekvő száma miatt, de ezúttal nem szidott senkit. Aztán meghívta a legnevesebb járványügyi szakembereket, adjanak tanácsot, miként lehetünk úrrá a drámai helyzeten. Azokat invitálta, akik közül néhányat nemrég „szarrágó okoskodóknak” nevezett, s akiknek a tanácsaira eddig nem nagyon hallgatott. A belpolitika dzsungelében, a koalíció hangos viszálykodásai közepette, leginkább az államfő tanúsít megfontolt és következetes magatartást. Zuzana Caputová tudatosítja, meddig terjed a jogköre, mit tehet, és mit nem. De nem hallgathat a tomboló járvány idején. Tavaly december 7-én egy kereskedelmi rádióban felszólította a kormányfőt, hogy bízza valamelyik miniszterére a járvány elleni harc irányítását, ő pedig más, fontos és szintén halaszthatatlan teendőket lásson el. Mire Matovic sértődötten kivonult a közéletből, állítólag karanténban múlatta az időt. Aztán nem sokkal karácsony előtt megjelent, s azzal kérkedett, hogy ő harcolta ki a részleges januártól pedig a szigorúbb vesztegzár elrendelését. Azóta viszont lépten-nyomon nemcsak Richard Sulíkot, hanem szinte ugyanolyan gyakran, mondvacsinált ürügyekkel az államfőt is bírálja. Pedig nyilvánosan azt is kijelentette, hogy „nem fog az elnök asszonnyal szemben pisilni.” Mégis, az elmúlt év végén habzó szájjal azzal vádolta, hogy elszabotálja az antigéntesztelést, holott az államfő csupán azt javasolta, hogy Ausztriához hasonlóan ne legyen kötelező. Végül nem teljesítették a kérését. Ugyanakkor a tények igazolják: ez a csodafegyvernek kikiáltott eszköz sem váltotta be a miniszterelnök reményeit, miként a vesztegzár sem, amelynek további, egyelőre március 19-ig tartó meghosszabbítását éppen tegnap, e sorok írása után kellett megszavazniuk a képviselőknek. Pedig a tilalom különböző változatokban tulajdonképpen hosszú hónapok óta tart, mégsem jön a várt javulás. A szlovákiai szakértők hónapok óta ismételgetik, hogy Portugáliával vagy Izraellel ellentétben nálunk miért nincs javulás. Szerintük főleg azért, mert a kormány és az egészségügyi tárca kapkod, egymásnak ellentmondó intézkedésekkel dühíti az önkormányzatokat és a polgárokat. Ráadásul a rendeletek végrehajtását elég lazán, vagy egyáltalán nem ellenőrzik. Karácsony előtt például elég sokan tértek haza Nagy- Britanniából Kelet-Szlovákiába, aztán az ünnepek után visszamentek felvenni a szociális segélyt vagy a bérüket, majd visszajöttek, és állandó lakóhelyükön megugrott a fertőzöttek száma. Sok ilyen esetet sorolhatnánk. Az meg egyenesen elképesztő, hogy Ján Mikas országos tiszti főorvos engedélyezte a pozitív tesztjük miatt karanténba kényszerülőknek, hogy élelmiszerért, gyógyszerért elmehessenek. Nyilván nehéz a helyzetük, de a szomszédok, hozzátartozóik, végső soron a helyi önkormányzatok segíthetnének nekik, hogy ne terjesszék a vírust más vásárlók és az elárusítók között. Nemrég az államfőnél is jártak a tudományos szakértők, javaslataik szerint elsősorban a kormányfőtől várnak következetes intézkedéseket. Ezeket Caputová egyelőre nem hozta nyilvánosságra, de egyfajta ultimátumként közölte: megteszi, ha néhány napon belül nem lép a miniszterelnök. Rövidesen kiderül, vajon Matovic ezúttal nem kibúvókat keres-e, hanem végre értelmes megoldásokat, szabályokat. Amiket be is tart. És betartat. FIGYELŐ A személycsere a fő óvintézkedés A járványügyi szakértők által javasolt intézkedések közül hiányzik az első számú és legfontosabb: a személycsere. Le kell cserélni a járvány elleni harc irányítóit - írja a Sme kommentárja. „Enélkül csak abban reménykedhetünk, hogy a vírus valamiért megkönyörül rajtunk és eltűnik. Az összes többi javaslatnak, legyenek bármilyen jók, semmi értelmük személycserék nélkül.” Továbbra sem tudjuk, van-e egyáltalán valami súlya a szakértők szavának a kormányfőnél. De ha szép szóval nem megy, a 4000 kórházban ápolt beteg és a napi 100 halott akár már zsarolási alap is a tudósok kezében: amíg nem veszi át valaki olyan a járvány elleni védekezés irányítását, aki legalább az alapvető fogalmakkal tisztában van, addig nem vesznek részt a kormány járványstábja vagy a központi válságstáb ülésein. „Emlékeztetőül csak egy kijelentés a szakértőknek: természetesen Igor Matovic mondta, hogy a járvány elleni védekezés azóta ilyen pocsék, amióta átengedte az irányítást a szakértőknek”. Ne feledjük, hogy a járvány kezeléséért mindenképpen Matovicot terheli a felelősség, hiszen ő a kormányfő. Ha ő irányít, akkor azért, ha pedig másokra bízta a koordinálást, akkor azért, mert ő hatalmazta fel őket. Legbelül Matovicnak is tudnia kell, nagyon ócska próbálkozás és rossz vicc, hogy ő akatja hibáztatni a járványügyi szakértőket, és mindent a nyakukba varrni, (úsz)
