Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-24 / 45. szám
www.ujszo.com | 2021. február 24. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 9 Újabb célpontot találtak maguknak az adóellenőrök Jifí 2ezulka, a központi adó- és vámhivatal elnöke szerint nagyjából 70 millió eurót szeretnének behajtani (jASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A koronavírus-járvány miatt látványosan megugrottak az állam kiadásai, miközben a bevételek csökkentek, az adóhivatalok ezért egyre szigorúbban lépnek fel az adótartozást felhalmozókkal szemben, arra törekedve, hogy a lehető legnagyobb összeget hajtsák be tőlük. A központi adó- és vámhivatal ellenőrei ezúttal azokra csapnak le, akik az elmúlt években elmulasztották befizetni az ingatlanértékesítésből származó jövedelem utáni adót. „Ha ingatlant adunk el, akkor az ebből származó bevétel nem adóköteles, ha a vétel és az eladás között több mint öt év telt el” - nyilatkozta Jifí Zezulka, a központi adó- és vámhivatal elnöke. Ellenkező esetben jövedelemadót kell fizetni. Ennek a kötelességének azonban az érintettek alig harmada tesz eleget. Zezulka szerint az elmúlt években ezért éves szinten nagyjából 24 millió eurós adóelmaradás halmozódott fel, amit most szeretnének behajtani. „Csak ennek köszönhetően nagyjából 70 millió eurós pluszbevételre számítunk” - állítja Zezulka. Levélben figyelmeztetnek Akik 2016 és 2020 között váltak meg az ingatlanjuktól, és nem tettek eleget az ezzel kapcsolatos adófizetési kötelezettségüknek, azoknak hétfőn, február 22-én postáztak egy levelet, amelyben felszólítják őket az adó befizetésére. Összesen 12,9 ezer levelet küldtek szét, amiből azonban 4100-at azok kapnak, akik tavaly váltak meg az ingatlanjuktól, és akiknek az adót idén március végéig kell befizetniük. Ez utóbbiaknak így nincs elmaradásuk, csak a biztonság kedvéért szólnak előre nekik is. „Két lehetőség közül választhattunk. Széles körű, szigorú ellenőrzésekkel hajthattuk volna be a pénzt, ez azonban a jelenlegi helyzetben nem lett volna helyes, ráadásul ez számunkra is többletkiadást jelentene. Épp ezért inkább az előzetes felszólítás mellett döntöttünk” - tette hozzá Zezulka. Március végéig Az adó befizetésére március végéig adtak időt, akiknek azonban erre most nincs pénzük, azok kérhetik a halasztást vagy a részlettörlesztést. Az adóhivatal vezetője szeretné elérni a pénzügyminiszternél, hogy akik egy bizonyos időpontig befizetik az adót, azoknak ne számoljanak fel késedelmi kamatot. „Mivel nagyobb mennyiségű levelet postáztunk, megtörténhetett, hogy olyanok is kapnak figyelmeztetést, akik fel vannak mentve az adófizetés alól, vagyis az ingatlaneladás után nem kellett adót fizetniük. Ilyen esetben fel kell keresniük az adóhivatalt, hogy tisztázzák az ügyet” - mondta el az adóigazgatóság elnöke. Idén lelassult a szlovák árvágta ÖSSZEFOGLALÓ Régiónkban az idei év elején a szlovákiai árak nőttek a legalacsonyabb mértékben, míg Lengyelország, Magyarország és Csehország továbbra is uniós csúcstartónak számít. Briisszel/Pozsony. Januárban jelentősen gyorsult a fogyasztói árak növekedési üteme az eurózónában és az Európai Unióban is. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint éves összehasonlításban 0,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában, ami tavaly február óta a legnagyobb érték. Az előző négy hónap mindegyikében még 0,3 százaiéval csökkentek a fogyasztói árak. Egy évvel ezelőtt, tavaly januárban 1,4 százalékos, februárban pedig 1,2 százalékos volt az emelkedés, majd a koronavírus-járvány hatására lefelé indult el az infláció. A 27 tagú unióban az euróövezetnél gyorsabban, 1,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak januárban. Ez is gyorsuló trendet tükröz, ugyanis decemberben 0,3 százalékra, novemberben pedig 0,2 százalékra rúgott a pénzromlás éves üteme. Tavaly januárban 1,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az unióban. Uniós csúcstartók Az év első hónapjában húsz uniós tagállamban emelkedett, hatban csökkent, egyben pedig stagnált az éves infláció. Éves szinten a legnagyobb ütemben Lengyelországban (3,6 százalék), Magyarországon (2,9 százalék) és Csehországban (2,2 százalék) emelkedtek a fogyasztói árak, míg a legerősebb csökkenést Görögországban (-2,4 százalék), Szlovéniában (-0,9 százalék) és Cipruson (-0,8 százalék) mérték. Szlovák javulás Szlovákiában 0,7 százalékos drágulást mért az Eurostat, ami az eurózónás és az uniós átlagnál is alacsonyabb. Csak összehasonlításképpen: decemberben még 1,6 százalékos drágulást mértek Szlovákiában, ami az eurózónában a legnagyobb árugrásnak számított. Az elemzők szerint a jobb szlovák adat a csökkenő energia- és élelmiszerárakkal magyarázható. Az Európai Központi Bank elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az infláció középtávon 2 százalék alatt, ám ahhoz közeli értéken maradjon. (jasr, MTI, mi) Kevesebb hazai cukor, felfelé araszoló árak Pozsony. Gyengére sikeredett a cukoripari kampány, a két szlovákiai cukorgyár így kevesebb cukrot állított elő, mint azt az idény kezdetén jelezte. A visszaesést az árakon is megérezzük. „A két szlovákiai cukorgyár - a szeredi és a hőlaki (Trencianska Teplá) - mellett nagyjából 200 cukorrépa-termesztő működik Szlovákiában. Az ágazat nagyjából 3 ezer embernek ad munkát” - nyilatkozta lapunknak Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője, aki szerint az ágazatra rányomta a bélyegét a kedvezőtlen időjárás. „Az idei kampány során 161 ezer tonna cukrot állítottak elő a szlovákiai gyárakban. Ez a mennyiség ugyan fedi a szlovákiai keresletet, korábban azonban éves átlagban 180-200 ezer tonna cukrot gyártottak Szlovákiában” - nyilatkozta Michal Abelovic, a Szlovákiai Cukorgyártók Szövetségének az elnöke, a hőlaki cukorgyár vezetője. Adrián Sedivy, a szeredi cukorgyár vezetője szerint (TASR-felvétel) a mostani kampány a legrosszabbak közé tartozik. „Októberben és novemberben sokat esett, és a csapadékos időjárás decemberben is folytatódott. Emiatt voltak olyan napok, amikor nem került elegendő mennyiségű alapanyag a gyárunkba” — részletezte Sedivy. Gondok voltak a cukortartalommal is. Az átlagos cukortartalom országos viszonylatban elérte a 14,45 százalékot, holott korábban 16 százalékos volt az átlag. A szakemberek szerint a termescsökkenés miatt a közeljövőben drágulhat a hazai előállítású cukor. (sb) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Hullámvasúton a bitcoin árfolyama Szingapúr. Múlt vasárnap újabb történelmi csúcsra, 58 354 dollárra emelkedett a bitcoin árfolyama, amely így most kevesebb mint 2 hónap alatt duplázódott meg. E héten azonban már heves korrekció kezdődött, kedd délelőttre 45 ezer dollárig zuhant az árfolyam, vagyis a múlt heti történelmi csúcs óta csaknem az ötödével esett vissza. Ehhez hozzájárult az is, hogy Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere negatív kijelentéseket tett a bitcoinnal kapcsolatban. Szerinte a kriptodeviza nem széles körben használt tranzakciós eszköz, és extrém módon nem hatékony módj a a tranzakciók végrehajtásának. A bitcoin árfolyama egyébként az idei év elején 30 ezer dollár körül mozgott, tavaly ilyenkor pedig még csak 9 ezer dollár körül jegyezték. (TASR, portfollo.hu) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK CZZEZBHBKSIZIZHB Angol font 0,8630 Lengyel zloty 4,5066 Cseh korona 25,906 Q Magyar forint 359,14 Ki Horvátkuna 7,5770 KJ Román lej 4,8760 Japán jen 127,98 Q Svájci frank 1,0946 Kanadai dollár 1,5319 Q USA-dollár 1,2143 Privatbank« 1,24-1,18 26,56-25,27 Postabank 1,25-1,18 26,93-24,86 373,54-344,81 Szí. Takarékpénztár 1,26-1,17 26,52-25,10 375,15-342,84 Tatra banka 1,26-1,17 26,81-25,00 377,22-341,30 CSOB 1,25-1,18 26,57-25,25 Általános Hitslbank 1,25-1,17 26,74-25,08 375,24-342,93 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Látványosan nőttek a magyar fizetések Budapest. Intenzív bérfelzárkózás zajlott Magyarországon az elmúlt években: a szociális partnerek és a kormány 2016-ban megkötött megállapodásának eredményeként csaknem 40 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek - írta a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva. Ezek szerint csaknem kétszer akkora mértékű volt a reálbér-emelkedés az elmúlt öt évben, mint 1990 és 2010 között. A magyarországi keresetek 2013 óta tartó növekedése a rendszerváltás óta a leghosszabb folyamatos, megszakítás nélküli bővülés. Tavaly novemberben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete bruttó 438 ezer forint volt, 9,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A decemberi adatokat e héten közli a KSH, az év egészében bruttó 400 ezer forint körül alakulhatott az átlagbér, a fizetések reálértelemben vett növekedése tavaly elérhette a 6 százalékot. Mindez azt is jelenti, hogy az idei lehet a kilencedik egymást követő év, amikor nő a keresetek vásárlóereje. (MTI) Az alacsonyabb szlovák infláció az elemzők szerint a csökkenő energia- és élelmiszerárakkal magyarázható (TASR-feivétei)
